Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Putyin kihasználhatja a Nyugat felkészületlenségét, akár két éven belül támadhat
• Kreml: Moszkva már készül Isztambulra
• Eddig nem látott felvételek kerültek elő az ukránok pusztító ütőkártyájáról
• Légvédelmi pajzsot von Oroszország a Krím köré, más régiók védtelenek maradnak
• Vadászgép kísérte Donald Tump repülőgépét, minden tekintet Putyinra szegeződik

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Az orosz álláspont iránti megértésre szólított fel kedden Berlinben az ukrajnai rendezést célzó béketárgyalásokon Alice Weidel, a februári választáson második legtöbb szavazatot szerző, ellenzéki Alternatíva Németországért (AfD) német jobboldali párt társelnöke, erről az MTI adott hírt.

Az AfD társelnöke a párt parlamenti frakciójának ülése előtt kijelentette, hogy nem lehetséges észszerű béketárgyalásokat folytatni, „ha nem veszik végre tekintetbe Oroszország biztonsági érdekeit”. Hangsúlyozta, hogy évek óta nem másról szól a történet, mint ahogy nem szól másról a történet Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, illetve Donald Trump amerikai elnöknek sem.

Mint mondta, az AfD-frakció három éve hívja fel a figyelmet arra, hogy „nem szabad mindig mindent a jó és a rossz kategóriába sorolni, hanem végre figyelembe kell venni Oroszország biztonsági érdekeit”.

Ukrajna az Egyesült Államokkal és más nyugati partnereivel, köztük Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Németországgal és Lengyelországgal együtt amellett van, hogy mielőbb legalább harminc napig legyen tűzszünet, mert ez nyithat utat a diplomáciai rendezésnek, azonban eddig Moszkva visszautasította − adta hírül az MTI.

Úgy gondolom, hogy ha Vlagyimir Putyin visszautasítja, hogy eljöjjön Törökországba, az a végső jelzés lesz arra nézve, hogy Oroszország nem akarja befejezni ezt a háborút, hogy Oroszország nem akar és nem is áll készen semmiféle tárgyalásra

− jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője kedden, a koppenhágai demokráciafórumon, amelyen online formában vett részt. Rámutatott arra, hogy jelen állás szerint az orosz fél semmilyen választ nem adott az orosz elnök törökországi részvételével kapcsolatban. Ugyanakkor Kijev megerősítette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök kész a részvételre, és jelen lesz Törökországban – emlékeztetett. Kiemelte még, hogy hétfőn Donald Trump amerikai elnök is „nagyon erőteljes és egyértelmű” nyilatkozatot tett, miszerint mindkét vezető jelenlétére számít Törökországban.

Jermak szerint amennyiben Moszkva visszalép a tárgyalásoktól, úgy az Egyesült Államoknak és az egész világnak erőteljes választ kell erre adnia, beleértve új szankciók bevezetését Oroszország ellen, valamint az Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelését.

Az irodavezető kitért arra, hogy zajlik az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozására indult munkafolyamat. „A legkomolyabb és legerősebb garancia ugyanakkor egy erős, felkészült, kiképzett ukrán fegyveres erő, s ezen dolgozunk partnereinkkel. Emellett számítunk arra is, hogy az Egyesült Államokkal az ukrajnai ásványkincsek kiaknázásáról kötött megállapodás a jövőbeni biztonsági garanciarendszer egyik eleme lesz” − emelte ki Jermak.

Donald Trump amerikai elnök ultimátumot intézett Ukrajnához és Oroszországhoz, miszerint előrelépést kell elérniük a háború lezárását célzó tárgyalásokon, különben az Egyesült Államok kilép a rendezési folyamatból − emlékeztetett Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja a Breitbart News amerikai hírportálnak adott, kedden megjelent interjújában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt napokban többször is megerősítette, hogy kész csütörtökön Törökországba utazni, és „közvetlenül és vezetői szinten” tárgyalni Oroszországgal a háború lezárásáról. A közelmúltban több ízben kijelentette, hogy kész tárgyalni személyesen Vlagyimir Putyinnal, azonban az orosz elnök eddig nem adott határozott választ arra, hogy tárgyalóasztalhoz ül-e vele.

„Javasoljuk a közvetlen tárgyalások újraindítását a kijevi rezsimmel május 15-én, csütörtökön Isztambulban, ahol korábban félbeszakadtak” − fogalmazott Vlagyimir Putyin múlt vasárnapra virradó éjjel kiadott nyilatkozatában. Donald Trump, aki jelenleg a Közel-Keleten tárgyal, nem zárta, ki, hogy személyesen részt vesz a csütörtökön Törökországban tervezett ukrán–orosz tárgyaláson.

Az elnök (Trump) ultimátumot adott mindkét félnek (Ukrajnának és Oroszországnak), miszerint ha ezek a közvetlen tárgyalások nem történnek meg mielőbb, akkor szerinte az Egyesült Államoknak hátrébb kell lépnie ettől a konfliktustól, bármit is jelentsen ez, és egyszerűen nem szabad részt vennie benne

− mondta az interjúban Witkoff, hozzátéve: „Mi közvetíteni szeretnénk. Ez nem a mi háborúnk. Nem mi kezdtük, de segíteni akarunk a lezárásában. Ez úgy történik meg, hogy tűzszünetet kötünk, mindenki beszünteti az erőszakot, és együtt töltünk egy kis időt, hogy megoldást találjunk a fő kérdésekre, és úgy vélem, ez lehetséges.”

Az Európai Unió kész szigorítani az Oroszország elleni szankciókon, ha nem történik előrelépés Moszkva és Kijev között a héten tartandó egyeztetéseken − jelentette ki kedden Friedrich Merz német kancellár Berlinben, az MTI híradása szerint, hozzátéve: az új szankciós csomag már elő van készítve.

Ha Moszkva nem hagyja jóvá a Kijev szövetségesei által indítványozott harmincnapos tűzszünetet, Berlin nyomást fog gyakorolni az EU-ra a szankciók jelentős szigorítása érdekében

− szögezte le a kancellár Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján. Hozzáfűzte, hogy a büntetőintézkedések az energetikai és a pénzügyi szektort is érinthetik.

„Ennek a háborúnak véget kell vetni!” − szögezte le Merz, aki bár méltatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „kompromisszumkészségét”, leszögezte, nem hisz abban, hogy lehetne további engedményeket tenni. Kijelentette: „a labda teljes mértékben az orosz térfélen pattog.”

A tervek szerint az ukrajnai háború lezárásáról szóló − közvetlenül és vezetői szinten folyó − egyeztetések csütörtökön Törökországban indulhatnának újra. 

Kiriákosz Micotákisz kedden azt hangsúlyozta: az EU-nak bármely békeegyezmény „középpontjában kell állnia”. Berlini egyeztetésén Merz és Micotákisz a migráció kérdését is megvitatta. A német kancellár erről elmondta: egyetértettek az uniós migrációs szabályok alkalmazásában. Micotákisz pedig úgy vélte, az EU-nak a külső határok védelmére kell összpontosítania.

Oroszország egyre komolyabb fenyegetést jelent az Északi-sarkvidéken, ezért a NATO-nak határozottabb szerepet kell vállalnia a térségben – írja az Unian ukrán hírügynökség.

„Moszkva megkezdte az Északi-sark újrafegyverzését” – mondta Anders Fogh Rasmussen, az Észak-atlanti Szövetség korábbi főtitkára, hozzátéve, hogy új katonai bázisok és repülőterek nyílnak, és jelentős beruházások érkeznek az orosz sarkvidéki képességek fejlesztésére.

A volt főtitkár szerint a fejleményeket nem lehet félvállról venni

Egyértelmű, hogy területi ambícióik vannak e térségen belül. A NATO-nak reagálnia kell: szükség van egy átfogó arktikus stratégiára és egy jóval erőteljesebb jelenlétre

– fogalmazott

Anders Fogh Rasmussen úgy véli, a szövetségnek konkrét célokat kell kitűznie a térségi katonai potenciál megerősítésére, hogy a tagállamokat újabb védelmi beruházásokra ösztönözze. Kiemelte: kulcsfontosságú a tengeralattjárók mozgásának megfigyelése az arktikus vizekben, a felderítési képességek bővítésével.

Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen erőforrásokat kellene bevetni a régióban, Rasmussen nem adott részletes választ, ugyanakkor megjegyezte: „a visszatartás része a kiszámíthatatlanság – az ellenfelet bizonytalanságban kell tartani a valódi képességeinket illetően.”

Oroszország 968 130 katonát vesztett Ukrajnában a teljes körű invázió 2022. február 24-ei kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara. Ez a szám 1070 főnyi olyan veszteséget tartalmaz, amelyet az orosz erők az elmúlt napon szenvedtek el.

A jelentés szerint Oroszország emellett 10 802 harckocsit, 22 487 páncélozott harcjárművet, 48 256 járművet és üzemanyagtartályt, 27 780 tüzérségi rendszert, 1381 többszörös rakétarendszert, 1162 légvédelmi rendszert, 372 repülőgépet, 335 helikoptert, 35 778 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.

Hétfőn 166 alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok a frontvonalon, utóbbiak 78 légitámadást hajtottak végre – írja az Ukrinform.

A harcok leginkább Szumi, Harkiv, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régióban zajlottak. A jelentésből kiderül az is, hogy az ukránok tizenkét orosz katonai célpontot támadtak.

Az orosz katonák több mint 366 ezer aknát és robbanószerkezetet semmisítettek meg Kurszk régióban – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A régió kormányzója elmondta, hogy ezek mellett 35 ezer hektárnyi terület, 765 kilométernyi közút és több mint 11 ezer épület szabadult fel a robbanásveszély alól.

Elfoglalta az orosz hadsereg Miroljubivka települést Donyeck régióban − közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1400 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan − adta hírül az MTI.

A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egy Bohdana önjáró lövegeket összeszerelő üzemet, öt lőszerraktárt, három harckocsit és 17 egyéb páncélozott harcjárművet, nyolc amerikai JDAM irányított légibombát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 74 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek kedden tüzérségi és dróntámadást. Luhanszkban a kigyulladt aszfaltgyár oltására kiérkezett tűzoltók közül ketten életüket vesztették, 13-an pedig megsebesültek egy megismételt ukrán dróncsapásban.

Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak „a kijevi rezsim háborús bűnei” ügyében illetékes nagykövete kedden közölte, hogy az elmúlt hét alatt 21 civil vesztette életét, mintegy hetven pedig megsebesült ukrán támadások következtében.

XIV. Leó pápa mindössze öt napja áll a római katolikus egyház élén, de már több meghívást is kapott különböző országokból. A La Repubblica alapján számolt be az Unian hírügynökség arról, hogy Törökország, Ukrajna és Peru azok az országok, ahová elsőként ellátogat.

Az első hivatalos meghívást Volodimir Zelenszkij ukrán államfőtől kapta, egy telefonbeszélgetés alkalmával arra kérte az új pápát, hogy tegyen látogatást Kijevben. „Egy ilyen látogatás valódi reményt hozna minden hívőnek és egész népünknek” – fogalmazott az ukrán elnök.

A lap megjegyzi, hogy a kérdés az, vajon Moszkvába is elmegy-e XIV. Leó pápa. Elődje, Ferenc pápa többször is hangsúlyozta, hogy mindkét fővárosba el kell látogatni. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Oroszország folytatja az előkészületeit az isztambuli tárgyalásokra. Úgy fogalmazott: „Oroszország halad a várhatóan csütörtökön sorra kerülő tárgyalások előkészületeivel.”

A TASZSZ beszámolója szerint a Kreml egyelőre nem tervez több információval szolgálni a törökországi találkozóval kapcsolatban. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.

Alekszandr Korb történész az Ukrinformnak adott interjúban arról nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy olyan disztópikus forgatókönyvet készít elő, amelyben az ukránokat „nácizmussal” vádolják, bírósági eljárást indítanak ellenük, és börtönbe küldik őket. 

A történész szerint a vádak, amelyeket a Kreml folyamatosan felró Ukrajnának, olyanok, mintha Moszkva a „győztes igazságszolgáltatás” egy sajátos formáját igyekezne megvalósítani. „A stratégia lényege, hogy Ukrajnát elfoglalják és a prominens ukránokat börtönbe zárják.”

Ez még csak nem is tragikomikus – egyszerűen borzalmas. Egy olyan forgatókönyv, amelyre figyelmeztetni kellene a világot. A legfélelmetesebb az, hogy a jelek szerint ez az, amire gondolnak. Ha Oroszország sikerrel járna, valószínűleg bíróság elé állítana ukrán politikusokat, újságírókat, aktivistákat és emberi jogi aktivistákat, majd börtönbe zárná őket

– vélekedik a történész. 

Hozzátette, hogy a Kreml érvelése az ukránok állítólagos „nácizmusáról” olyan manipuláció, amely minden történészt megdöbbentene, továbbá a „II. világháború áldozatainak tragédiáját cinikusan használja fel saját agressziójának igazolására”. 

Azt állítja, hogy „ez egzisztenciális fenyegetés az ukrajnai emberek számára, akik a szabadságért és a demokráciáért állnak ki. Ha Oroszország ebben a háborúban új területeket szerez, az emberek veszélyben lesznek”. 

Letartóztatták a rivnei atomerőmű egy korábbi alkalmazottját, akit azzal gyanúsítanak, hogy együttműködött az orosz katonai hírszerzéssel (GRU). A The Kyiv Independent beszámolója szerint a férfi segített célzott dróncsapásokat mérni a létesítmény távvezetékeire. 

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) jelentéséből kiderül, hogy a csapásokat a rivnei atomerőművet a Kijevi terület erőműveivel összekötő, a fővárost és a környező területeket áramszolgáltatással ellátó nagyfeszültségű távvezetékekre mérték. 

2025 tavaszán a GRU egyik összekötője felvehette vele a kapcsolatot, majd megpróbált egy nyomkövetőt felszerelni a fő áramvezeték egyik oszlopára, hogy észrevétlenül megközelíthesse a létesítményt. Állítólag felderítette az atomerőművet őrző ukrán csapatok tartózkodási helyeit is.

A férfit őrizetbe vették, ráadásul amikor megpróbálta aktiválni a nyomkövetőt, vádat emeltek ellene, és ha elítélik, vagyonelkobzás mellett életfogytiglani börtönbüntetés vár rá.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden közölte, hogy felülvizsgálták Ukrajna GDP-növekedési várakozásait, és az idei évre 3,5 százalékról 3,3 százalékra csökkentették az előrejelzést. A módosítás a globális kereskedelmi zavarokkal áll összefüggésben, amelyek a jelentés szerint tovább súlyosbítják Ukrajna gazdasági problémáit.

A mezőgazdaság, az energiatermelés és a kereskedelem visszaesett, más szektorok a nehéz körülmények és a háború ellenére is szilárd növekedést mutattak

– áll a bank közleményében. A jelentés szerint Ukrajna biztosítani tudta 2025-ös költségvetésének külső finanszírozási igényét, elsősorban az EU Ukrajna-programjából és a G7 50 milliárd dolláros, befagyasztott orosz eszközökből fedezett hiteléből. Az EBRD 26 másik országra, köztük a Szlovákiára és a Magyarországra vonatkozó előrejelzését is lefelé módosította.

Hétfő este óta az orosz hadsereg 10 drónnal támadta Ukrajnát, mindegyiket megsemmisítették, áldozatok nincsenek – közölte a légierő parancsnoksága kedd reggel az MTI beszámolója szerint.

A légierő parancsnokságának jelentése szerint a hétfő esti óráktól az orosz hadsereg összesen 10 csapásmérő és megtévesztő drónnal támadott ukrajnai célpontokat.

A légvédelem mind a 10 eszközt lelőtte – áll a hivatalos közleményben. Áldozatokról, károkról nem szól a jelentés.

Donald Trump amerikai elnök enyhítheti a Szíriával szemben kivetett szankciókat, mert Ahmed al-Sharaa szír elnök ásványkincsekre vonatkozó megállapodást ajánlott, valamint egy Trump-torony építését Damaszkuszban.

A The Times beszámolója szerint Al-Sharaa olyan megállapodást kínál, amely hozzáférést biztosítana az Egyesült Államoknak Szíria természeti kincseihez – emlékeztetve ezzel a nemrég született megállapodásra Washington és Kijev között. 

Mióta tavaly decemberben átvette a hatalmat Bassár el-Aszadtól, arra törekszik, hogy véget vessen Szíria többéves elszigeteltségének és a „bénító” nemzetközi szankcióknak. 

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2025. május 12-én az ukrán–magyar határszakaszon 4943 fő lépett be – írja az MTI.

A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatásáról biztosította hétfőn azt az elképzelést, hogy Donald Trump amerikai elnök is jelen legyen csütörtökön Törökországban, ahol közvetlenül és vezetői szinten indulhatnának újra az ukrán–orosz tárgyalások a háború lezárásáról.

Zelenszkij az X-en tett bejegyzésében „nagyon fontos szavaknak” nevezte Trump felvetését, miszerint május 15-én ő is Törökországba utazna. Emlékeztetett arra, hogy már korábban kifejezésre juttatta: támogatja az amerikai elnöknek a teljes és feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó javaslatát, valamint a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való közvetlen tárgyalásokat.

Támogattam Donald Trumpot abban az elképzelésében, hogy legyen teljes és feltétel nélküli tűzszünet, olyan hosszú ideig tartó, amely alapot teremthet a diplomáciának. Mi ezt akarjuk, készen állunk arra, hogy a magunk részéről biztosítsuk a tűzszünetet. Támogattam Trump elnököt abban az elképzelésében is, hogy közvetlen tárgyalásokat kell folytatni Putyinnal

– írta az ukrán elnök bejegyzésében.

„Nyíltan elmondtam, hogy készen állok a találkozóra. Ott leszek Törökországban. Remélem, hogy az oroszok nem fogják elkerülni ezt a találkozót. És természetesen Ukrajnában mindannyian szeretnénk, ha Trump elnök ott tudna lenni velünk ezen a törökországi találkozón. Ez helyes elképzelés. Sokat tudunk változtatni. (Recep Tayyip) Erdogan (török) elnök valóban képes fogadni egy ilyen magas szintű találkozót. Köszönöm mindenkinek, aki segít!” – tette hozzá. 

Hétfőn a törvényhozás honlapján megjelent dokumentumból az is kiderült, hogy Zelenszkij aláírta azt a törvényt, amelyben a parlament ratifikálta Ukrajna és az Egyesült Államok kormánya között létrejött megállapodást az Amerikai–Ukrán Újjáépítési Befektetési Alap létrehozásáról, azaz közismertebb nevén az ukrajnai ásványkincsek kiaknázásáról szóló egyezményt.

Megdöbbentő vádakkal állt elő Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával határos orosz Belgorod régió kormányzója: szerinte a helyiek szándékosan hagyják régi autóikat az utcákon, abban reménykedve, hogy az ukrán drónok vagy tüzérségi tűz eltalálja őket, és így állami kártérítéshez juthatnak.

Novaja Gazeta Evropa szerint Gladkov egy kormányzati ülésen arról beszélt, hogy a lakosok „csoportokat alkotnak és megpróbálnak olyan állami támogatáshoz jutni, amire nem jogosultak”. A helyi vezetés szerint egyes lakosok „áttelepítést követelnek” a becsapódások közelsége miatt, remélve, hogy állami költségen új lakásba költözhetnek.

Gladkov februárban közölte, hogy az Ukrajnával folytatott háború három éve alatt 13 900 autó sérült meg a régióban, amelyekért a hatóságok 2,5 milliárd rubel (körülbelül 950 millió forint) kártérítést fizettek ki.

A háttérben sokkal súlyosabb számok állnak: a helyi Pepel Telegram-csatorna szerint legalább 1432 belgorodi lakos halt meg Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta, további 185 katona pedig eltűntként van nyilvántartva. Belgorod volt az első orosz régió, amely tartós ukrán válaszlépéseket tapasztalt a háborúban. A szomszédos Kurszk régió még súlyosabb következményekkel nézett szembe, amikor az ukrán fegyveres erők augusztusban betörtek oda, bár az orosz védelmi minisztérium szerint a múlt hónapban sikerült kiűzniük az összes megmaradt ukrán katonát.

Az orosz bombázások és támadások folytatódnak, miközben Moszkva a hétfői nap folyamán hallgatott az ukrán elnök közvetlen tárgyalási javaslatáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij hétfő este.

Nagyon furcsa ez a hallgatás. Oroszországnak mindenképpen be kell fejeznie a háborút, és jobb lenne, ha ezt hamarabb tenné meg. Nincs értelme folytatni az öldöklést

– fogalmazott az ukrán elnök.

Az események azután pörögtek fel, hogy Vlagyimir Putyin kifejezte készségét a „közvetlen tárgyalásokra” Kijevvel, amelyet csütörtökön, május 15-én tartanának Isztambulban. Putyin ugyanakkor nem reagált a 30 napos tűzszüneti javaslatra, amelyet korábban európai vezetők tettek.

Donald Trump amerikai elnök figyelmen kívül hagyta, hogy Oroszország nem egyezett bele a 30 napos tűzszünetbe, és felszólította Ukrajnát, hogy „azonnal” egyezzen bele a közvetlen tárgyalásokba Oroszországgal Isztambulban. Trump hétfőn kijelentette, hogy a közelgő orosz–ukrán tárgyalások termékenyek lehetnek, és jelezte, hogy ő maga is elutazhat, ha jelenléte hasznos lehet.

Zelenszkij közölte: kész személyesen tárgyalni az orosz vezetővel csütörtökön Isztambulban, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára fontos lenne Trump részvétele a találkozón.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amely ratifikálja az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Befektetési Alap létrehozásáról szóló megállapodást. Az ukrán parlament hivatalos honlapja szerint az aláírt dokumentumot május 12-én küldték vissza a Verhovna Radának.

Az Ukrinform úgy tudja, hogy az ukrán és az amerikai fél április 17-én írta alá azt a memorandumot, amely megerősítette a két ország közös szándékát egy kölcsönösen előnyös gazdasági partnerségi megállapodás megkötésére. Az Újjáépítési Befektetési Alap létrehozásáról szóló konkrét megállapodást április 30-án írták alá, amelynek szövegét másnap nyilvánosságra is hozták.

A törvénytervezetet az ukrán parlament május 8-án fogadta el elsöprő többséggel – 338 képviselő szavazatával. Az alap célja, hogy amerikai befektetéseket vonzzon az ukrán gazdaság újjáépítéséhez, különös tekintettel az ásványkincsek és kritikus nyersanyagok kitermelésére, amelyek elengedhetetlenek a jövő iparágaihoz.