Domján Anikó

Kormányzati szintre kerül a zalaegerszegi járműipari tesztpálya Kormányzati szintre kerül a zalaegerszegi járműipari tesztpálya

Önálló alapítványként működik tovább.

6 órája

Kedd délután ismét az utcára hívja tiltakozóit Hadházy Ákos Kedd délután ismét az utcára hívja tiltakozóit Hadházy Ákos

Kedden hetedszer tiltakoznak az arcfelismerő rendszer ellen.

6 órája

A fagyosszentek nem adják fel, kedden sem jön a várva várt meleg A fagyosszentek nem adják fel, kedden sem jön a várva várt meleg

Fagypont körüli reggelek és 20 fok alatti nappalok.

7 órája

Megdöbbentő vádakkal állt elő Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával határos orosz Belgorod régió kormányzója: szerinte a helyiek szándékosan hagyják régi autóikat az utcákon, abban reménykedve, hogy az ukrán drónok vagy tüzérségi tűz eltalálja őket, és így állami kártérítéshez juthatnak.

Novaja Gazeta Evropa szerint Gladkov egy kormányzati ülésen arról beszélt, hogy a lakosok „csoportokat alkotnak és megpróbálnak olyan állami támogatáshoz jutni, amire nem jogosultak”. A helyi vezetés szerint egyes lakosok „áttelepítést követelnek” a becsapódások közelsége miatt, remélve, hogy állami költségen új lakásba költözhetnek.

Gladkov februárban közölte, hogy az Ukrajnával folytatott háború három éve alatt 13 900 autó sérült meg a régióban, amelyekért a hatóságok 2,5 milliárd rubel (körülbelül 950 millió forint) kártérítést fizettek ki.

A háttérben sokkal súlyosabb számok állnak: a helyi Pepel Telegram-csatorna szerint legalább 1432 belgorodi lakos halt meg Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta, további 185 katona pedig eltűntként van nyilvántartva. Belgorod volt az első orosz régió, amely tartós ukrán válaszlépéseket tapasztalt a háborúban. A szomszédos Kurszk régió még súlyosabb következményekkel nézett szembe, amikor az ukrán fegyveres erők augusztusban betörtek oda, bár az orosz védelmi minisztérium szerint a múlt hónapban sikerült kiűzniük az összes megmaradt ukrán katonát.

Az orosz bombázások és támadások folytatódnak, miközben Moszkva a hétfői nap folyamán hallgatott az ukrán elnök közvetlen tárgyalási javaslatáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij hétfő este.

Nagyon furcsa ez a hallgatás. Oroszországnak mindenképpen be kell fejeznie a háborút, és jobb lenne, ha ezt hamarabb tenné meg. Nincs értelme folytatni az öldöklést

– fogalmazott az ukrán elnök.

 

Az események azután pörögtek fel, hogy Vlagyimir Putyin kifejezte készségét a „közvetlen tárgyalásokra” Kijevvel, amelyet csütörtökön, május 15-én tartanának Isztambulban. Putyin ugyanakkor nem reagált a 30 napos tűzszüneti javaslatra, amelyet korábban európai vezetők tettek.

Donald Trump amerikai elnök figyelmen kívül hagyta, hogy Oroszország nem egyezett bele a 30 napos tűzszünetbe, és felszólította Ukrajnát, hogy „azonnal” egyezzen bele a közvetlen tárgyalásokba Oroszországgal Isztambulban. Trump hétfőn kijelentette, hogy a közelgő orosz–ukrán tárgyalások termékenyek lehetnek, és jelezte, hogy ő maga is elutazhat, ha jelenléte hasznos lehet.

Zelenszkij közölte: kész személyesen tárgyalni az orosz vezetővel csütörtökön Isztambulban, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára fontos lenne Trump részvétele a találkozón.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amely ratifikálja az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Befektetési Alap létrehozásáról szóló megállapodást. Az ukrán parlament hivatalos honlapja szerint az aláírt dokumentumot május 12-én küldték vissza a Verhovna Radának.

Az Ukrinform úgy tudja, hogy az ukrán és az amerikai fél április 17-én írta alá azt a memorandumot, amely megerősítette a két ország közös szándékát egy kölcsönösen előnyös gazdasági partnerségi megállapodás megkötésére. Az Újjáépítési Befektetési Alap létrehozásáról szóló konkrét megállapodást április 30-án írták alá, amelynek szövegét másnap nyilvánosságra is hozták.

A törvénytervezetet az ukrán parlament május 8-án fogadta el elsöprő többséggel – 338 képviselő szavazatával. Az alap célja, hogy amerikai befektetéseket vonzzon az ukrán gazdaság újjáépítéséhez, különös tekintettel az ásványkincsek és kritikus nyersanyagok kitermelésére, amelyek elengedhetetlenek a jövő iparágaihoz.

OSZAR »