Ukrajnai kormányzó: Kijev Adolf Hitler bűntársaként viselkedik

Kedves olvasó!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Ukrajna Nagy-Britannia segítségével készül Oroszország átverésére
• Donald Trump különmegbízottja 22 pontból álló javaslatot terjeszt hamarosan Vlagyimir Putyin elé
• Magyar kezdeményezésre halasztották el az ukrán–magyar kisebbségi konzultációt
• Zelenszkij először örült Putyin ajánlatának, majd konkrét javaslatot is tett az ukrán elnök
• Vlagyimir Putyin ledobta a békebombát, új tárgyalási formátumot javasol Moszkva
• Reagált Vlagyimir Putyin Ukrajnának tett ajánlatára a Kreml

Köszönjük, kitartó figyelmét, tartson velünk legközelebb is!

Holnapra tűzszünetet várunk, ez a javaslat már az asztalon van – fogalmazott vasárnap este közösségi oldalán Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke. Kijelentette, egy teljes és feltétel nélküli tűzszünetet várnak, amely elég hosszú ahhoz, hogy megteremtse a diplomáciai tárgyalásokhoz szükséges alapot és közelebb hozhatja a békét.

„Ukrajna ezt már régóta javasolja, és partnereink is ezt javasolják. Az egész világ erről beszél. Világos választ várunk Oroszországtól” – írta bejegyzésében az ukrán elnök, megjegyezve, hogy az öldöklésnek véget kell vetni Ukrajnában. „Az ukrán erők készek lesznek a viszontválaszra, hogy igazságos legyen” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.

Többször hallottuk partnereinktől, hogy készek növelni az Oroszország elleni szankciókat, ha Putyin nem hajlandó beszüntetni a tüzet. Majd meglátjuk. Nekünk Ukrajnában pedig nem okoz gondot a tárgyalás – bármilyen formátumra készen állunk. Most csütörtökön, május 15-én Törökországban leszek, és várom Putyint Törökországban. Személyesen. Remélem, hogy Putyin ezúttal nem fog okokat keresni arra, hogy miért nem tehet valamit. Készek vagyunk tárgyalni a háború befejezéséről. Csütörtökön Törökországban

– zárta vasárnap esti posztját Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap este nem sokkal Donald Trump amerikai elnök felszólítása után közölte: „egy teljes és tartós tűzszünetet várunk, holnaptól kezdődően, hogy megadjuk a diplomácia szükséges alapját”.

Nincs értelme a gyilkosságok folytatásának. Várok Putyinra Törökországban csütörtökön. Személyesen. Remélem, hogy ezúttal az oroszok nem keresnek majd kifogásokat

– válaszolt Ukrajna elnöke arra, hogy az Egyesült Államok elnöke kijelentette, Ukrajna azonnal fogadja el Vladimir Putyin ajánlatát május 15-i törökországi találkozóra, különben az amerikai elnök kétségbe vonja Kijev tárgyalási szándékát.

A Harkivi Regionális Területi Toborzó és Szociális Támogatási Központ belső vizsgálatot rendelt el egy közösségi oldalakon közzétett videó ügyében, amelyen a szervezet egyik tagja hasba üt egy civil férfit – adta hírül az Ukrajinszka Pravda. 

A központ tájékoztatása azt írta, hogy a konfliktus „egy polgár provokatív cselekedeteinek eredményeként” alakult ki, de a fizikai erőszak alkalmazását elítélték. hozzáteszik, hogy „a fizikai vagy pszichikai nyomásgyakorlás bármilyen megnyilvánulása elfogadhatatlan és tilos”. közölték, hogy a belső vizsgálat eredményei alapján megfelelő intézkedésekre kerül sor, és az elkövetőket bíróság elé fogják állítani.

A portál megjegyzi, hogy az esettel kapcsolatban május 10-én a harkivi rendőrség is eljárást indított.

Most vagy soha – Donald Trump egyenesen ultimátumot adott Ukrajnának: azonnal fogadja el Vladimir Putyin ajánlatát egy csütörtöki, törökországi találkozóra, különben az amerikai elnök kétségbe vonja Kijev tárgyalási szándékát.

Az amerikai elnök bejegyzéséről ide kattintva olvashatja el cikkünket.

Európának részt kell vennie az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon, amelyekre május 15-én Isztambulban kerülhet sor – jelentette ki Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter, utalva Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentésére, miszerint készen áll a közvetlen tárgyalásokra.

„Tegnap Kijevben történelmi pillanatnak lehettünk tanúi, amikor döntő lépést tettünk az ukrajnai béke felé. Az európaiak és az ukránok egyhangú, az amerikaiak által is támogatott felhívása a hétfőtől kezdődő feltétel nélküli 30 napos tűzszünetre arra ösztönözte Vlagyimir Putyint, hogy a helyes irányba haladjon. Ez jó, és készen állunk arra, hogy jövő csütörtöktől megkezdjük azokat a tárgyalásokat, amelyek tartós békéhez vezetnek Ukrajnában” – jegyezte meg a politikus. Az Unian szerint Barro hozzátette, hogy a tárgyalások megkezdéséhez először is meg kell kezdődnie a tűzszünetnek.

Nem bombák vagy drónok alatt tárgyalunk. Legutóbb 2022-ben Isztambulban tárgyaltunk, és az is kudarccal végződött. Nem akadályozta meg Vlagyimir Putyint a a bucsai mészárlásban, amely az egész bolygót megrémítette. Tehát igen, mi a béketárgyalások hívei vagyunk, de először is a tűzszünet mellett állunk

– fogalmazta meg az álláspontját Barro, hozzátéve, ha nem sikerül megállapodni a tűzszünetben, Európa és az Egyesült Államok fokozni fogja a nyomást Moszkvára. „Képesek vagyunk hatalmas szankciókat bevezetni, amelyek pusztító hatással lesznek az orosz gazdaságra” – zárta szavait a francia külügyminiszter.

Az orosz Duma hamarosan tárgyal egy törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy lefoglalják azoknak az állampolgáraiknak a vagyonát, akik külföldön tartózkodnak, de szembemennek a hivatalos orosz állásponttal, vagy a hadsereg jó hírét sértik – adta hírül a The Insider.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz törvényhozás elnöke a Telegramon ismertette, a javaslattal azt szeretnék elérni, hogy valamennyi közigazgatási törvénycikk esetében felelősségre vonják az azokat külföldön megszegő személyeket. Az ilyen jogsértések közé tartozik például, a náci szimbólumok propagálása, az orosz fegyveres erők hiteltelenítése, a közösségi hálózatok tulajdonosainak a kötelességeik elmulasztása, és a „hamisítványok” terjesztése.

A házelnök emlékeztetett arra, hogy áprilisban törvényt fogadtak el, amely lehetővé teszi 20 bűncselekmény esetében, hogy a vádlott részvétele nélkül, távollétében folytassák le a tárgyalását, ha „külföldi ügynököknek” minősülnek, vagy az országot elhagyó személyekkel szemben, ha külföldről „illegális cselekményeket” követnek el.

Oroszországon kívül azoknak, akik országunk, annak szuverenitása és biztonsága ellen irányuló cselekményeket követnek el, az Orosz Föderáció törvényei szerint kell felelniük értük

– mondta Vologyin.

A törvényjavaslatot napokon belül tárgyalják. A portál megjegyzi, hogy az Egységes Oroszország (ennek tagja Vlagyimir Putyin is) és az Igazságos Oroszország képviselői már 2024 augusztusában is beadtak egy hasonlót, amely kibővítené az oroszok külföldi üldözésének lehetőségeit. Ebben azt javasolták, hogy a Legfőbb Ügyészségnek adjanak arra jogot, hogy a büntetőügyek aktáit elküldhessék külföldi hatóságoknak, az orosz állampolgárok külföldi büntetőeljárás alá vonása céljából. Erre korábban csak más állam polgárai esetében volt lehetőségük. A kezdeményezést azzal indokolták, hogy biztosítják „az egyének felelősségének elkerülhetetlenségét”, mivel az Oroszországba történő kiadatását idegen államok „gyakran politikai okokból” megtagadják.

Az emberi jogi aktivisták szkeptikusak voltak az intézkedés hatékonyságával kapcsolatban, megjegyezve, hogy a stabil jogrendszerrel rendelkező országok valószínűleg nem vesznek részt tömegesen az orosz ügyekben a politikai aktivisták üldözésében. Ezzel párhuzamosan a Belügyminisztérium mechanizmusokat dolgozott ki a külföldön tartózkodó orosz állampolgárok útleveleinek érvénytelenítésére.

„Még az új-zélandi miniszterelnök is érti. Ahogy Trump elnök többször is mondta, hagyjátok abba a gyilkolást!!! Először egy 30 napos feltétel nélküli tűzszünet, és annak az ideje alatt kezdhetünk átfogó béketárgyalásokba. Nem pedig fordítva” – fogalmazott az X-en Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja. Bejegyzéséhez megosztotta Új-Zéland miniszterelnökének a posztját, amelyben Christopher Luxon támogatását fejezte ki a 30 napos tűzszünettel kapcsolatban.

Kellogg Vlagyimir Putyin szombat esti kijelentésére reagált igen vehemensen, miszerint az orosz elnök hajlandó a közvetlen tárgyalások folytatására Ukrajnával. Putyin erről azok után beszélt, hogy Kijevben egyeztetett Volodmir Zelenszkijjel Keir Starmer, Emmanuel Macron, Friedrich Merz és Donald Tusk. A megbeszélésen 30 napos tűzszüneti javaslatban maradtak, amibe ha nem egyezik bele Putyin, akkor újabb szankciókat vetnek ki Oroszországgal szemben.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésben kifejezte Törökország készségét, hogy otthont adjon az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszüneti tárgyalásoknak – közölte a török elnökség vasárnap a BBC beszámolója szerint.

Törökország készen áll arra, hogy házigazdája legyen a tárgyalásoknak, amelyek biztosítják a tartós béke elérését

– jelentette ki a török elnök, aki üdvözölte az orosz elnök felhívását. Mint mondta, „megnyílt a lehetőség a béke elérésére”, és „az átfogó tűzszünet megteremti a béketárgyalásokhoz szükséges környezetet”. Erdogan vasárnap a francia elnöknek is jelezte, országa kész arra, hogy „bármilyen hozzájárulást felajánljon, beleértve a tűzszünet és a tartós béke érdekében folytatott tárgyalások házigazda szerepét”.

Vlagyimir Putyin közvetlen tárgyalásokra tett ajánlatot Ukrajnával, amelyek május 15-én Isztambulban kezdődnének, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy Kijev „kész a találkozóra”, és elvárja, hogy Moszkva „megerősítse a tűzszünetet”, amely május 12-től kezdődne.

Kastutis Budrys litván külügyminiszter határozott nyilatkozatban sürgette az azonnali, szigorúbb szankciókat, ha Oroszország hétfőig nem szünteti be a harcokat Ukrajnában.

Putyin válasza a tűzszüneti javaslatra: 100 drónt küldött Ukrajnára az éjszaka folyamán. Terrort használ nyomásgyakorlásra és húzza az időt

– írta vasárnap az X-en.

„Békéről beszélni, miközben orosz bombák hullanak ukrán civilekre – bohózat. A szabályok világosak: feltétel nélküli tűzszünet hétfőtől vagy újabb, szigorúbb szankciók” – tette hozzá.

Budrys szerint az, hogy Putyin 24 órán belül sajtótájékoztatót tartott az európai vezetők ultimátuma után, azt mutatja, „ez a megközelítés működik – és ragaszkodnunk kell hozzá”.

Putyin vasárnap hajnalban figyelmen kívül hagyta a május 12-től javasolt 30 napos tűzszünetet, és helyette május 15-re közvetlen tárgyalásokat javasolt Isztambulban.

Május 11-én, vasárnap délután légiriadó lépett életbe Kijevben és Ukrajna megyéinek közel felében. Az ukrán légierő közlése szerint ballisztikus fegyverek bevetésének veszélye miatt rendelték el a riasztást – írja az Ukrajinszka Pravda. 

A légiriadó térképe szerint a főváros mellett számos ukrán közigazgatási területen is megszólaltak a vészjelző szirénák 14:05-kor (helyi idő szerint). A katonai források megerősítették, hogy a légvédelmi készültséget a ballisztikus rakéták alkalmazásának fenyegetése miatt rendelték el.

Az ukrán hatóságok kérik a lakosságot, hogy maradjanak az óvóhelyeken, amíg a légiriadó érvényben van, és kövessék a hivatalos tájékoztatást.

A tűzszünetet követően Oroszország éjjel újabb dróntámadást hajtott végre, mely hajnali két óra körül kezdődött, és 108 Sahíd drónt vetettek be több területen az ukrán légierő közlése szerint − írta a The Kyiv Independent.

Az ukrán légvédelem hatvan drónt fogott el, további 41 pedig eltűnt, és nem okozott károkat. Kijevben egy 70 éves férfi sérült meg, valamint egy nyaralót és öt házat ért dróncsapás az ukrán főváros egyik kerületében.

Szumi területen az orosz hadsereg több mint 100 csapást hajtott végre 31 településen a szombati napon. A támadás következtében számos épület megrongálódott.

Emmanuel Macron francia elnök vasárnap reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök legújabb békejavaslata kapcsán, melyben az orosz vezető Kijev és Moszkva közötti közvetlen tárgyalásokat szorgalmazott. A lengyelországi Przemyslben nyilatkozó francia államfő szerint ez „első, de nem elégséges mozzanat” az ukrajnai háború rendezésére.

Macron hangsúlyozta:

A feltétel nélküli tűzszünetet definíció szerint nem előzik meg tárgyalások.

A francia elnök véleménye szerint Putyin javaslata valójában időnyerési taktika, és Ukrajna számára elfogadhatatlan, hogy úgy tárgyaljanak, miközben Oroszország továbbra is bombázza az országot – írja az MTI. 

A nyilatkozat előzménye, hogy Putyin vasárnap hajnalban javasolta: Kijev és Moszkva jövő csütörtökön kezdjen egymással feltétel nélküli és közvetlen tárgyalásokat Isztambulban. Ez válasz volt arra, hogy egy nappal korábban Macron a brit, német és lengyel vezetőkkel együtt 30 napos azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre szólította fel Oroszországot, további súlyos szankciókkal fenyegetve. Az európai vezetők jelezték, hogy Donald Trump amerikai elnökkel összhangban cselekednek.

Donald Trump közösségi oldalán reagált Vlagyimir Putyin bejelentésére, mely szerint május 15-én közvetlen tárgyalásokba kezd Ukrajnával Isztambulban a háború lezárásáról. Az amerikai elnök azt írta a Truth Social-ön:

„Nagyszerű nap ez Oroszország és Ukrajna számára! Gondoljatok arra a több százezer életre, amelyet megmentenek, mivel ez a soha véget nem érő „vérfürdő” remélhetőleg véget ér. Ez egy teljesen új és sokkal jobb világ lesz. Továbbra is együttműködünk mindkét féllel annak érdekében, hogy ez megtörténjen. Az Egyesült Államok ehelyett az újjáépítésre és a kereskedelemre koncentrál. Nagy hét jön!”

Az elmúlt 24 órában az oroszok több mint 360-szor mértek csapást a Zaporizzsjai terület 11 településére, írja az Ukrajinszka Pravda.

Ivan Fedorov, a terület OVA vezetője közölte, hogy az orosz csapatok 5 légicsapást hajtottak végre.

Hozzátette, hogy négy bejelentés érkezett lakások, magánházak és egyéb helyiségek megrongálásáról.

Magyarország területére 2025. május 10-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5853 fő lépett be − közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 16 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az újonnan megválasztott pápa, XIV. Leó egy május 9-i interjúban felszólalt az ukrajnai háború ellen. Egy perui hírügynökségnek beszélt arról, hogy Oroszország háborúja Ukrajna ellen „igazi invázió, mely imperialista jellegű” − írta a The Kyiv Independent.

Ukrajna értékeli a Szentszék következetes álláspontját a nemzetközi jog fenntartásában, az Orosz Föderáció Ukrajna elleni katonai agressziójának elítélésében és az ártatlan civilek jogainak védelmében.

− nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután gratulált az új pápa megválasztásához.

Frissítés 13:34

A Magyar Hang kiderítette, hogy a kijelentés már a háború kezdetén, 2022-ben elhangzott a pápától, amikor még nem volt a katolikus egyház feje.

Korábban Ferenc pápa az oroszokat és az ukránokat testvéreknek nevezte, és nem jelentette ki egyértelműen, hogy Oroszország felelős a háború kitöréséért. Továbbá ugyan többször is tárgyalásokra, valamint békekötésre szólított fel, de nem nevezte Oroszországot agresszornak, és nem ítélte el Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Az ukrán külügyminisztérium határozottan tiltakozott azoknál az államoknál, amelyek vezetői május 9-én, Moszkvában részt vettek a Győzelem Napja alkalmából tartott rendezvényen. A tárca szerint látogatásuknak nem volt köze az emlékezéshez – adta hírül az mk.ru orosz portál.

A portál megjegyzi, hogy Ukrajna úgynevezett „demarsot”, vagyis diplomácia tiltakozást nyújtott át az érintett országok Kijevbe akkreditált nagyköveteinek. 

Ukrajna nem fogja hagyni, hogy Oroszország ellopja a múlt emlékét, kisajátítsa a kollektív győzelmet, vagy lekicsinyelje az ukrán nép szerepét abban

– hangsúlyozta a külügyminisztérium. 

Az mk.ru hozzátette, Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára arról számolt be, hogy a külső politikai nyomás ellenére számos külföldi delegáció érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen az eseményen. A több mint 20 külföldi vezető között volt Vlagyimir Putyin belorusz szövetségese, Alekszandr Lukasenko, Hszi Csin-ping kínai elnök, Robert Fico szlovák miniszterelnök és Aleksandar Vucsics szerb államfő is, valamint Brazília és Venezuela elnökei.

Washington jóváhagyta, hogy Németország 100 Patriot légvédelmi rakétát és 125 nagy hatótávolságú rakétát szállítson Ukrajnának – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség a The New York Times információra hivatkozva. Az amerikai lap hangsúlyozta, ezeket a fegyvereket az Egyesült Államok területén gyártják, és az amerikai kormány engedélye nélkül nem exportálhatók, még akkor sem, ha azok más ország tulajdonában vannak.

Korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy interjújában azt nyilatkozta, hogy egy tartós tűzszünet Ukrajnában a Kijevnek történő fegyverszállítások leállítása nélkül „előnyt jelentene Ukrajnának, és az ország folytatná a teljes körű mozgósítást, új csapatokat küldve a frontra”.