Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Háborús fordulat: Vlagyimir Putyin feladná követeléseit a további ukrán területekre;
• Két európai nagyhatalom is ukrán területeket adna Oroszországnak a béke érdekében;
• A lengyel külügyminiszter kőkemény üzenetet küldött Moszkvának: Többé nem fogtok uralkodni;
• Vlagyimir Putyin aggódik, szerinte nincs elegendő fegyvere a hadseregnek;
• Orosz dróntámadás ért egy ukrán munkásokat szállító autóbuszt, kilenc ember meghalt;
• Amerikai alelnök: Ukrajnának és Oroszországnak is le kell mondania területekről;
• Donald Trump minden korábbinál keményebben ment neki Volodimir Zelenszkijnek, ultimátumot adott az ukrán elnöknek.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

Steven Witkoff, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja vélhetően Oroszországba indult Párizsból – derül ki a Flightradar adataiból a TASZSZ beszámolója szerint. 

A Fehér Ház kedden megerősítette, hogy Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja a héten Oroszországba látogat. Ennek részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Elfoglalta az orosz hadsereg Taraszivka települést Donyeck régióban – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, miközben több mint 1260 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egy katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több hadiüzemet és dróngyártó műhelyt, valamint tíz lőszer- és egy műszaki raktárt, egy cseh Vampire sorozatvetőt, két harckocsit és 12 egyéb páncélozott harcjárművet, kilenc amerikai JDAM irányított légibombát, három HIMARS- és négy Vampire rakétát, továbbá 99 drónt.

Az orosz statisztika szerint az ukrán fél a háború kezdete óta eddig 23 ezer harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet veszített Ukrajnában – írta az MTI. 

Új típusú, nagy hatótávolságú ukrán drónok mértek csapást az oroszországi Tatárföldön található Sahíd gyártóüzemre – írja az Ukrajinszka Pravda. 

A Jelabuga városában működő üzemet, amely az orosz hadsereg által használt iráni Sahíd drónok gyártásával foglalkozik, a pilóta nélküli rendszerek legújabb fejlesztésű drónjai támadták meg, amelyek légibombákat szállítottak a célpontra.

Mint írják, ezek a drónok az ukrán hadsereg viszonylag új, több mint 1500 kilométer hatótávolságú fejlesztései. Az orosz hatóságok egyelőre nem közöltek részleteket az okozott károkról vagy esetleges áldozatokról.

Dánia 317 millió dán koronát (körülbelül 42 millió eurót) fordít tüzérségi lőszerek beszerzésére Ukrajna részére – hozta nyilvánosságra szerdán honlapján a dán védelmi minisztérium.

A közlemény szerint Troels Lund Poulsen védelmi miniszter szerdán találkozik észt kollégájával, Hanno Pevkurral. A két miniszter egyebek mellett eszmecserét folytat Ukrajna támogatásának folytatásáról, beleértve az új dán segélycsomagot, amelyet lőszervásárlásra kívánnak fordítani.

Nagyon fontos, hogy Dánia és közeli szövetségeseink továbbra is támogassák Ukrajnát a szabadságáért folytatott harcában. A jövőben is segítséget kell nyújtanunk ahhoz, hogy az ukránok képesek legyenek ellenállni Oroszország agressziójának

– hangsúlyozta Poulsen.

Tárcája a közleményben rámutatott arra, hogy Ukrajna komoly lőszerhiánnyal küzd, így nagy szüksége van a folyamatos lőszerellátásra. Dánia ezért úgy döntött, hogy Észtországon keresztül finanszírozza különböző típusú tüzérségi lőszerek Ukrajnának történő átadását.

„A segítségnyújtásnak Ukrajna konkrét kívánságainak és igényeinek megfelelően kell történnie. Jó és fontos, hogy Észtország képes a kívánt típusú lőszereket eljuttatni az ukránoknak” – nyilatkozott a dán védelmi miniszter.

Ukrajna kész tárgyalni, de nem fogja megadni magát – jelentette ki Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter szerdán az X-en, az ukrajnai háború lezárását célzó londoni nemzetközi egyeztetéssel kapcsolatban.

A politikus leszögezte: Ukrajna nem fog elfogadni olyan megállapodást, amely lehetőséget adna Oroszországnak csapatai átcsoportosítására, és arra, hogy később még nagyobb erővel térjen vissza.

Ma, amikor Ukrajna küldöttsége Londonban találkozik a partnerekkel, megerősítjük alapvető álláspontunkat: Ukrajna kész tárgyalni, de nem adja meg magát

– hangsúlyozta. Szviridenko szavai szerint elengedhetetlen első lépés a teljes körű tűzszünet szárazföldön, levegőben és tengeren, és ha „Oroszország egy korlátozott szünetet választ, arra Ukrajna ugyanazzal fog válaszolni”.

„Népünk nem fogadja el a befagyasztott konfliktust, amelyet békének álcáznak. Soha nem ismerjük el a Krím orosz megszállását. És ha a NATO-tagságot nem biztosítják, Ukrajna biztonsági garanciákat fog kérni, elég erőseket ahhoz, hogy megakadályozzák a jövőbeli agressziót, és elég világosakat ahhoz, hogy biztosítsák a tartós békét” – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.

Hamarosan megtartják az orosz–amerikai tárgyalások következő fordulóját – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, szamarkandi sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint. 

„Hamarosan” – válaszolta az orosz diplomácia vezetője arra a kérdésre, hogy mikor folytatódnak az orosz–amerikai tárgyalások.

Nem közölte, hogy a kapcsolatfelvétel milyen témában és kik között történik majd meg. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerdán azt mondta, hogy Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja a héten ismét Moszkvába utazik. Az utazás tényét a Fehér Ház is megerősítette.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pedig azt közölte, hogy a Kreml az újabb Witkoff-látogatásról az esemény után fog beszámolni. „A helyzet meglehetősen képlékeny, minden nagyon gyorsan változik. Ezért utólagosan fogjuk önöket tájékoztatni, hogy kizárjuk a téves várakozásokat, a téves értelmezést, és így tovább” – mondta.

Az ukrajnai rendezésről tervezett londoni amerikai–brit–francia–német–ukrán külügyminiszteri tárgyalások meghiúsulásáról Peszkov annyit mondott, hogy a felek nem tudták közelíteni álláspontjaikat bizonyos kérdésekben. Közölte, hogy a rendezéssel kapcsolatban Oroszország folytatja a kapcsolattartást az Egyesült Államokkal. „Az európaiakkal nincs kapcsolatunk, és az ukránokkal sincs” – tette hozzá.

A „Carpathian Sich” 49. különálló rohamdandár katonái Toreck közelében elfogtak egy szenegáli állampolgárt, aki az oroszok oldalán harcolt – írja az Unian.

A fogoly elmondta, hogy két évig tanult Oroszországban, és Európába akart menni. A dandár egyik katonája tisztázta, hogy a szenegáli Németországba akart emigrálni, de azt mondták neki, hogy menjen a frontra, keressen pénzt és azután mehet.

Most nem akarok Európába menni, csak haza akarok menni. Oroszország nagyon rossz hely

– mondta a fogoly.

A brigád arról számolt be, hogy a fogoly átvizsgálásakor egy orosz bankkártyát találtak nála. A bal lábán kisebb sérüléseket szenvedett, ezért orvosi ellátásban részesült.

Románia továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, de egyetlen katonát sem fog küldeni az ukrán frontra – szögezte le szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök a román szárazföldi erők napja alkalmából rendezett bukaresti ünnepségen.

A kormányfő szerint Románia nemcsak humanitárius alapon, hanem nemzetbiztonsági érdekei miatt is nyújt támogatást szomszédjának.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió továbbra is veszélyezteti a stabilitást a Fekete-tenger térségében, amely stratégiai jelentőségű pont Európa, Ázsia és a Közel-Kelet között. Ezek a kihívások összehangolt, egységes választ igényelnek, Romániának pedig kulcsszerepe van a térség stabilitásának megerősítésében

– hangoztatta a bukaresti koalíciós kormány szociáldemokrata miniszterelnöke.

Ciolacu szerint Románia számára létfontosságú, hogy betartsa azon kötelezettségvállalását, miszerint a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát meghaladó összeget fordít védelmi kiadásokra. Ennek jelentős részét a haderőfejlesztésre és -korszerűsítésre költi.

A kirgiz biztonsági szolgálatok őrizetbe vettek négy embert, köztük a külföldön élő oroszok ügyeivel és a nemzetközi humanitárius együttműködéssel foglalkozó orosz szövetségi ügynökség egyik alkalmazottját azzal a gyanúval, hogy kirgiz állampolgárokat toboroztak az orosz hadseregbe – közölte a kirgiz belbiztonsági ügynökség szerdán a Reuters hírügynökséggel.

Az őrizetbe vettek között volt a Roszszotrudnyicsesztvo Kirgizisztán második legnagyobb városában, Osban dolgozó alkalmazottja, valamint az ottani városháza sajtószolgálatának egyik munkatársa.

A Roszszotrudnyicsesztvo kulturális központja, az osi Orosz Ház a Telegramon közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy összes tevékenysége legális. Egyúttal aggodalmát fejezte ki az őrizetbe vett alkalmazott, Natalja Szerekina kirgiz állampolgár sorsa miatt.

Egy biskeki bíróság zsoldostoborzással és külföldi fegyveres konfliktusokban való részvétel támogatásával kapcsolatos vádak alapján a négy gyanúsítottat június 17-ig előzetes letartóztatásba helyezte.

Ma megvitatjuk a teljes és feltétel nélküli tűzszünet elérésének módjait, ami az első lépés az átfogó rendezés, valamint az igazságos és tartós béke felé – írta Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője az X-en, miután az ukrán küldöttség megérkezett a Londonban tartandó nemzetközi egyeztetésre.

A brit fővárosban az eredetileg tervezettnél alacsonyabb szintű nemzetközi egyeztetést tartanak Ukrajna és több nyugati szövetséges ország képviselői a tűzszünet lehetőségéről.

Ukrajnát Jermak mellett Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter képviseli a tárgyalásokon. Az ukrán elnöki iroda vezetője arról is írt közösségi oldalán, hogy országa „márciusban Dzsiddában, majd később más találkozókon is világosan megmutatta, hogy nem akadálya a békének”.

A szerdai londoni tárgyaláson az eredeti tervekkel ellentétben sem Marco Rubio amerikai külügyminiszter, sem pedig Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott nem lesz jelen; utóbbit, a Kreml bejelentése szerint, a héten ismét Moszkvába várják, ahol várhatóan fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök. A mai megbeszélésen Franciaország és Németország is képviselteti magát, szakértői szinten – írta az MTI.

Az ukrán védelmi minisztérium jóváhagyta és rendszeresítette a „Csereshnya tábornok” nevű harci FPV-drón fronton való használatát – adta hírül az RBK-Ukrajina.

A tárca közölte, hogy az eszköz különböző méretű vázakon alapul, és nagy teljesítményű elektromos motor hajtja. A robbanófejjel ellátott drón felszerelése az alkalmazása szerint módosítható. A váz méretétől függően telepíthető rá harcjármű, autó és lövészárok elleni bevetésre alkalmas robbanótöltet is. Hozzátették, az új fegyver percek alatt üzembe helyezhető, ami rendkívül fontos a katonák biztonsága érdekében.

A portál közlése szerint a háború kitörése óta Ukrajna jelentősen felpörgette a dróngyártást, a fejlesztéseken egyaránt dolgoznak állami és magáncégek. Megjegyezték, hogy a kijevi vezetés korábban arról számolt be, éves szinten akár 3 millió különböző drónt is képes előállítani az ország. Kirilo Budanov, a tárca hírszerzési főigazgatóságának vezetője szerint egyes ilyen eszközök akár 1800 kilométeres távolságból is bevethetők.

Az ukrán védelmi minisztérium új egyéni védőeszközt fejleszt a katonák számára – egy védőleplet, amely golyó- és repeszálló tulajdonságokkal rendelkezik. Az innovatív „páncélpléd” akár életmentő szerepet is betölthet a frontvonalon.

Az eszköz már túl van a tervezési fázison, a minisztérium elkészítette a megfelelő műszaki dokumentációját. A védőlepel golyó- és repeszálló védelmet biztosít, azaz  garantálja a repeszek, golyók és egyéb támadó eszközök megállítását. A védelem alapját egy puha ballisztikai elem adja, amit többrétegű rugalmas anyagból készítettek hermetikusan zárt, vízálló borítással – írja az Ukrajinszka Pravda. 

A védőlepel kiterített állapotban 160×80 centiméteres, súlya pedig körülbelül 10 kilogramm. A tájékoztatás szerint a páncélpléd konstrukciója lehetővé teszi, hogy 3-4 rétegbe kényelmesen összehajtható legyen, így mobil pajzsként is használható karra vagy vállra rögzítve. Az eszköz speciális, állítható vállpántoknak köszönhetően könnyen szállítható.

Maxim Kajola alezredes, az Anyagi Ellátás Fejlesztési Központi Igazgatóságának vezetője elmondta: „Ez nem csupán egy védőlepel – ez egy túlélési eszköz.” A páncélpléd lehetővé teszi, hogy a katonák azonnal reagáljanak, ha lövedékek vagy robbanások elől kell fedezéket találniuk, gyorsan eltakarjanak egy ablak- vagy ajtónyílást, illetve megvédjék a drága felszerelést a repeszektől.

A minisztérium felhívta a gyártó vállalatokat, hogy jelezzék az Ukrán Fegyveres Erők Logisztikai Parancsnokságának, ha készek ingyenesen mintákat gyártani, és azokat átadni katonai tesztelés céljából.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter attól tarthat, hogy Ukrajna visszatér a keményebb álláspontokhoz, ezzel ellehetetlenítve a béketárgyalások áttörését – írja az Unian hírügynökség.

„Rubio lemondta londoni útját és a találkozót, amelyen Nagy-Britannia, Ukrajna, Franciaország és Németország külügyminiszterei is részt vettek volna.” Egy európai képviselő szerint Rubio félelmét fejezte ki, hogy Ukrajna visszatérhet korábbi kemény álláspontjaihoz, ami lehetetlenné tenne bármilyen áttörést a tárgyalásokon.

A lap megjegyzi, hogy az európai külügyminiszterek többsége nem volt hajlandó részt venni a találkozón, és most az áttörés esélye csekélynek tűnik. Donald Trump figyelmeztetett, hogy Washington kivonulhat a tárgyalási folyamatból, ha nem sikerül hamarosan előrelépést elérni a megállapodást illetően. Az amerikai elnök vasárnap azt mondta, reméli, hogy Moszkva és Kijev még ezen a héten megállapodást köt a három éve tartó konfliktus lezárására.

A The Kyiv Independent a Reuters diplomatikai forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok nem kívánja Ukrajna katonai képességeinek csökkentését, és támogatja az európai békefenntartó erők jelenlétét is. Ez ellentmond Oroszország korábban kifejezett követeléseinek, miközben paradox módon a Trump-féle „végső” tűzszüneti javaslat mégis jelentős engedményeket kér Ukrajnától.

Az Axios információi szerint az amerikai javaslat magában foglalja, hogy az Egyesült Államok jogilag elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím felett, és de facto ellenőrzését a megszállt kelet-ukrajnai területek felett. Ukrajna már elutasította a Krím orosz annektálásának jogi elismerését, ami után az amerikai és európai miniszterek lemondták részvételüket az április 23-i londoni tárgyalásokon.

A találkozót alacsonyabb szinten mégis megtartják, az amerikai küldöttséget Keith Kellogg Ukrajnáért felelős különmegbízott vezeti. A Trump-adminisztráció jelezte, hamarosan feladhatja a békefolyamatot, ha nem történik áttörés – ám a Reuters forrásai szkeptikusak a gyors megállapodás lehetőségével kapcsolatban.

Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője úgy gondolja, hogy olyan vitás pontok lehetnek, amelyek miatt évekre elhúzódhat a háború lezárását célzó békefolyamat – írja az InfoStart. 

Szerda reggel derült ki, hogy csupán alacsonyabb szintű megbeszéléseket tartanak, és azokon sem David Lammy brit külügyminiszter, sem Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt. Azután születtek a döntések, hogy Kijev bejelentette, nem fogadja el az amerikai béketervet, amely „hivatalosan is elismerte volna a Krím félsziget orosz fennhatóságát”.

Egy tűzoltó oltja a lángokat egy orosz légibombázást követően az ukrajnai Zaporizzsja egyik sűrűn lakott területén 2025. április 22-én

Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

Demkó Attila az Inforádióban kiemelte, hogy számos egymásnak ellentmondó hír jelent meg, köztük az, hogy az amerikai javaslat szerint befagyasztanák a konfliktus jelenlegi frontvonalait, ugyanakkor az Egyesült Államoknak el kell ismernie a Krím félsziget Oroszországhoz való tartozását és fel kellene oldania a 2014 óta hozott szankciókat. De ezek a lépések sem az ukránoknak, sem az európaiaknak nem tetszenek. 

Nem látom azt, hogy döntő szerepe lenne Európának a tárgyalásokban, ezt mutatja a londoni tárgyalás is, hogy voltaképpen csak tájékoztatásról van szó

– fogalmazott a vezető.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Donald Trump előrevetített gazdasági előnyei miatt üzleti része is van a tárgyalásoknak. Idesorolta azt is, hogy a kiszivárgott hírek szerint ötven Boeing repülőgépet vásárolt az Egyesült Államoktól Oroszország ötmilliárd dollárért. „Nagyon sok más olyan ügy is van, ami kölcsönösen kedvező lenne mind a két félnek, Nyugatnak és Oroszországnak is. Ilyen a privát vagyonok kérdése, ami nagyon sokat hozhat Moszkvának, és cserébe Moszkva is adhat valamit az Egyesült Államoknak, például befektetési lehetőségeket” – magyarázta Demkó Attila. 

J. D. Vance amerikai alelnök elmondta, országa felhagyhat a béketárgyalásokkal kapcsolatos erőfeszítéseivel, ha Oroszország és Ukrajna nem fogadja pozitívan Washington javaslatait – adta hírül a Sztrana.

Visszavonulunk az Oroszország és Ukrajna közötti közvetítésből, ha nem kapunk pozitív választ. Egyértelmű és tisztességes javaslatot terjesztettünk elő mind az oroszoknak, mind az ukránoknak

– közölte J. D. Vance amerikai alelnök a Clas Report nevű portál szerint. 

A Sztrana megjegyzi, a közelmúltban nem ez volt az első eset, amikor az Egyesült Államok magas rangú vezetői hasonló módon nyilatkoztak. Marco Rubio amerikai külügyminiszter pár napja azt mondta, ha a közeljövőben nem alakul ki egyértelmű út a békéhez, Washington visszavonul a békeközvetítői szerepéből. Donald Trump április 18-án, pénteken szintén úgy nyilatkozott, ha a két fél közül az egyik nagyon megnehezítené a folyamatot, nem tehetnek mást, mint hogy elfogadják és kiszállnak.

Oroszország lerombolt egy energetikai létesítményt Herszonban. Az energetikai munkások igyekeznek stabilizálni a város energiahelyzetét, a közeljövőben kényszerleállások is előfordulhatnak – közölte az Interfax Olekszandr Prokudin, a Herszoni Regionális Katonai Igazgatóság vezetőjére hivatkozva.

„Az oroszok ismét megszegték a megállapodásokat, több mint egy napja támadják az energetikai infrastruktúránk egyik kulcsfontosságú vállalkozását. A megszállók kíméletlenül csaptak le a város áramellátását biztosító létesítményre tüzérséggel és drónokkal” – jelentette ki Prokudin, aki szerint az orosz támadások szerda reggelre vezettek eredményre.

A Dnyipropetrovszkban fekvő Marganka településen orosz kamikáze drón talált el egy autóbuszt, amely egy ukrán vállalat alkalmazottait szállította. A csapásban a jelentések szerint 9-en meghaltak, 30-an megsérültek – számolt be róla az Ukrinform.

Az amerikai elnök megszüntette azt a csoportot, amit azért hoztak létre egy kétpárti kezdeményezés keretében, hogy kivizsgálja az orosz hadsereg Ukrajnában elkövetett háborús bűneit. Donald Trump ezen túl az ukrajnai orosz atrocitásokról szóló hírszerzési információk gyűjtésével foglalkozó csoport koordinátori posztját is megszüntette – közölte az RBK Ukraine a The Washington Post cikkére hivatkozva.

Nagyon aggasztó, hogy az Egyesült Államoktól eltávolodik az agresszió és a háborús bűnök elkövetőinek a felelősségre vonásától, különösen akkor, amikor Európában a második világháború óta a legvéresebb konfliktus zajlik

– nyilatkozta a lapnak Eli Rosenbaum, aki korábban az amerikai igazságügyi minisztérium háborús bűnökkel foglalkozó munkacsoportjának volt a vezetője.

Londonban folytatódnak az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos béketárgyalások, amelyen az Egyesült Államok elismeri a Krím orosz megszállását. Amennyiben ez megtörténik, akkor Oroszországnak be kell fejeznie az Ukrajna elleni csapásokat – írta meg a The Washington Post alapján az Unian.

Volodimir Zelenszkij tanácsadója arról beszélt, hogy Kijev „az amerikai javaslat néhány pontjával egyetért, de vannak olyanok is, amikkel nem”. Egy nyugati tisztviselő azt hangsúlyozta, hatalmas nyomás nehezedik Ukrajnára.

A diplomaták elismerik, hogy az ukránok aligha szerzik vissza az irányítást az oroszok által annektált területek felett. Egy elemző szerint Donald Trump Ukrajnát presszionálja, miközben Moszkvával nem elég kemény, ami további kérdést vet fel, hogy Kijev mit kap azért, ha feladja az ország területének egy részét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívta Moszkvába Alekszandar Vucsics szerb államfőt a május 9-i győzelem napja alkalmából tartott parádéra – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Putyin Kirill moszkvai és Porfirij szerb pátriárkával tartott megbeszélése után jelentette be a hírt. Idén lesz a 80 éves évfordulója a II. világháborúnak, amelyben Szovjetunió is a győztes országok közé tartozott.

Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) köszönti szerb kollégáját, Alekszandar Vucsicsot (b) megbeszélésük előtt az oroszországi Szocsiban 2019. december 4-én

Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images Hungary

Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, akkor egy ötéves időtávon belül Magyarország egyéves költségvetésének több mint a hatvan százalékát Ukrajna támogatására kellene fordítani – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Mátészalkán – írta meg az MTI.

„Napnál is világosabb a számításokból, hogy ha Ukrajna tagja az Európai Uniónak, akkor Magyarország nem forrásokat kap Brüsszelből, hanem további forrásokat kell befizetnie, amit aztán továbbítanak Ukrajna számára. Ezt európai uniós nyelven úgy mondják, hogy nettó befizetővé válunk” – fogalmazott.

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a csatlakozás kérdésében az Európai Unió vezetői már állást foglaltak; Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke egyértelművé tette, hogy „gyorsítópályát” biztosítanak Ukrajna számára.

Ha Brüsszelen múlik, még 2030 előtt, azaz a mostani bizottsági ciklus lezárása előtt Ukrajnát szeretnék bevenni a közösségbe – jegyezte meg a politikus.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2025. április 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5817 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 50 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írják a közleményben.