Ukrajna, úgy tűnik, sikeresen kezelte a katonai utánpótlás hiányát az orosz invázióval szembeni védekezésben – jelentette ki Christopher Cavoli, a NATO európai haderőinek főparancsnoka az amerikai Szenátus fegyveres erők bizottságának meghallgatásán.
„Az ukránok erős védelmi pozíciókat foglaltak el, jól megerősített állásokban, és úgy tűnik, megoldották az élőerővel kapcsolatos problémáikat, amelyek különösen súlyosak voltak tavaly ősszel” – idézi az RBK Ukraine Cavoli tábornokot.
A NATO-parancsnok szerint Ukrajna növelte a mozgósítható emberek tartalékát, valamint bővítette az önkéntes toborzásra rendelkezésre állók körét is. Emellett a katonai vezetésnek sikerült hatékonyan átirányítania személyzetet a törzsekből a frontvonalra.
Tavaly tavasszal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírt egy törvényt, amely 27 évről 25 évre csökkentette a mozgósítási korhatárt Ukrajnában.
Néhány hónappal ezelőtt a 18 és 24 év közötti ukrán fiataloknak különleges szerződést ajánlottak az ukrán fegyveres erőkkel. Ennek keretében egyéves szolgálatért 1 millió hrivnya (körülbelül 10 millió forint) jutalmat kaphatnak, valamint havi fizetést is. Az elmúlt év végén amerikai tisztviselők többször javasolták, hogy Ukrajna csökkentse a mozgósítási korhatárt 18 évre, mivel állításuk szerint az országnak nem volt elegendő katonája. Zelenszkij elnök azonban elutasította ezt a javaslatot.
Kedves olvasó!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartson velünk pénteken is, már kora reggel indul hírfolyamunk!
Az ukrán külügyminiszter szerint ma már nem kérdéses, hogy Oroszország meg akarja-e támadni Európa többi részét, elég csak megnézni, mennyi erőforrást fektet katonai gépezetébe. Az igazi kérdés az, hogy Európa felkészül-e erre, vagy sem – jelentette ki Brüsszelben április 3-án, csütörtökön – írta az MTI.
A NATO–Ukrajna Tanács tárgyalását megelőző sajtótájékoztatóján Andrij Szibiha hangsúlyozta: csak úgy lehet erre felkészülni, ha a nyomás fokozódik Moszkvára, és Ukrajna megerősödik.
Szibiha szerint Ukrajna már bizonyította, hogy készen áll a békére, azzal, hogy elfogadták Donald Trump amerikai elnök 30 napos, feltétel nélküli és teljes körű tűzszünetre tett javaslatát. A külügyminiszter felhívta a figyelmet: Oroszországnak végre komolyan kellene vennie a béke kérdését, ezért most van itt az idő, hogy a nemzetközi közösség fokozza a nyomást Moszkvára, diplomáciai eszközökkel, de egyúttal elrettentéssel is.
Szibiha elmondta, hogy a NATO–Ukrajna Tanács ülésének középpontjában Ukrajna és Európa önálló védelmi képességei állnak. Ukrajna a költségvetésének 26 százalékát fordítja védelemre, és védelmi ipara évente több millió drónt gyárt, ami jól mutatja elkötelezettségét a biztonság iránt. Az ország már közel 40 százalékban önellátó, és célja ennek továbbnövelése – taglalta.
Az ukrán hadsereg ma Európa legnagyobb szárazföldi hadereje, technológiánk pedig a legmodernebbek közé tartozik. A NATO-nak és Európának kelet felé kell tekintenie – és egy erős, elkötelezett szövetségest kell látnia Ukrajnában
– mutatott rá.
Hozzátette, hogy a találkozón a résztvevők megvitatják, hogyan lehet Oroszországot valódi párbeszédre kényszeríteni, valamint Ukrajna sürgető védelmi szükségleteit, a biztonsági garanciákat és egy hiteles elrettentési csomagot. Az erős és tartós biztonsági garanciák kulcsfontosságúak a békefolyamat sikeréhez, hiszen ezek nélkül fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország újra támad – hangoztatta Andrij Szibiha.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint hálásnak kell lenni Donald Trump amerikai elnök kormányának, amiért újranyitották a közvetlen kommunikációs csatornákat az Egyesült Államok és Oroszország között.
Bár ez még nem jelenti a háború végét, de a világ már most biztonságosabb hely lett azáltal, hogy az eszkaláció kockázata jelentős mértékben csökkent
– fogalmazott Szijjártó Péter, aki hozzátette, a Trump-adminisztráció világossá tette, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz.
A tárcavezető a Facebookon közzétett bejegyzésében elárulta még, hogy már Brüsszelben tartózkodik, hogy részt vegyen a NATO külügyminiszteri tanácskozásán, ahol Ukrajnáról is egyeztetnek.
„Ma Szumi régióban jártam, az egyik olyan helyen, ahol sok minden forog kockán” – közölte az X-en az ukrán elnök, aki személyesen mondott köszönetet a Kurszk régióban harcoló katonáknak.
Volodimir Zelenszkij bejegyzésében emlékeztetett, hogy tavaly augusztus óta harcolnak orosz területen, amit a háború „legjelentősebb eredményének” nevezett. Hozzátette, a helyszínen harcoló egységek parancsnokaival megvitatta, hogy milyen támogatásra és felszerelésre van szükségük.
Today, I was in Sumy region – one of the directions where a lot is at stake. I personally thanked our warriors and everyone carrying out missions in the Kursk region, defending our state and our Sumy region from the Russians’ unrelenting desire to advance into Ukraine from these… pic.twitter.com/rxbIIYRCw0
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 3, 2025
Ukrajna, úgy tűnik, sikeresen kezelte a katonai utánpótlás hiányát az orosz invázióval szembeni védekezésben – jelentette ki Christopher Cavoli, a NATO európai haderőinek főparancsnoka az amerikai Szenátus fegyveres erők bizottságának meghallgatásán.
„Az ukránok erős védelmi pozíciókat foglaltak el, jól megerősített állásokban, és úgy tűnik, megoldották az élőerővel kapcsolatos problémáikat, amelyek különösen súlyosak voltak tavaly ősszel” – idézi az RBK Ukraine Cavoli tábornokot.
A NATO-parancsnok szerint Ukrajna növelte a mozgósítható emberek tartalékát, valamint bővítette az önkéntes toborzásra rendelkezésre állók körét is. Emellett a katonai vezetésnek sikerült hatékonyan átirányítania személyzetet a törzsekből a frontvonalra.
Tavaly tavasszal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírt egy törvényt, amely 27 évről 25 évre csökkentette a mozgósítási korhatárt Ukrajnában.
Néhány hónappal ezelőtt a 18 és 24 év közötti ukrán fiataloknak különleges szerződést ajánlottak az ukrán fegyveres erőkkel. Ennek keretében egyéves szolgálatért 1 millió hrivnya (körülbelül 10 millió forint) jutalmat kaphatnak, valamint havi fizetést is. Az elmúlt év végén amerikai tisztviselők többször javasolták, hogy Ukrajna csökkentse a mozgósítási korhatárt 18 évre, mivel állításuk szerint az országnak nem volt elegendő katonája. Zelenszkij elnök azonban elutasította ezt a javaslatot.
Az orosz 2. Nyugati Katonai Körzeti Bíróság 15-16 év szabadságvesztésre ítélt négy ukrán katonát, akik részt vettek a Kurszk régióba történt betörésben. Az elítéltek – Denisz Kalasnyikov, Szergej Sztorozsenko, Oleg Osztrogljad és Alekszej Sulkovszkij – az Ukrán Fegyveres Erők 47. gépesített dandárjának tagjai voltak.
Az orosz Főkatonai Ügyészség közleménye szerint a katonák 2024. szeptember végétől október elejéig terjedő időszakban, 6-10 fős csoportokban, Bradley páncélozott harcjárművekkel illegálisan hatoltak be a Kurszk régió Gluskovó járásába, ahol részt vettek Veszeloje falu blokádjában. Később orosz erők fogták el őket, és az ítélethozatalig előzetes letartóztatásban tartották.
A bíróság egyetértett a vádhatóság álláspontjával, és a négy ukrán katonát 15-16 év szabadságvesztésre ítélte, amelyből az első három évet börtönben kell letölteniük.
Az Orosz Nyomozó Bizottság közlése szerint a katonákat terrorcselekményekben találták bűnösnek. A hatóság információi alapján Veszeloje faluban fegyverrel fenyegetve foglalták el a magánházakat, akadályozták a civilek evakuálását, valamint többször tüzet nyitottak helyi lakosokra és orosz katonákra.
Csehország külügyminisztere bejelentette, hogy 2025 szeptemberéig minden hónapban garantáltan kap lőszert Ukrajna annak a cseh kezdeményezésnek köszönhetően, amiben a szövetséges államok társfinanszírozzák a háborúban álló ország számára a külföldi piacokon történő vásárlásokat.
Ez a kezdeményezés 500 százalékkal csökkentette az oroszok tüzérségi hatékonyságát
– jelentette ki Jan Lipavsky, aki azt is elárulta, hogy a lőszerek finanszírozásának lehetőségét Kanada, Norvégia, Hollandia és Dánia hozzájárulása tette lehetővé.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a külügyminiszter arról is beszélt, hogy a cseh ipar 2024-ben másfél millió lőszert szállított Ukrajnának.
Kijev az energetikai létesítmények elleni támadásokkal próbálja megakadályozni a Moszkva és Washington közötti párbeszédet, de Oroszország nem hagyja magát provokálni – jelentette ki csütörtökön Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Moszkvában, amit az MTI közölt.
Elmondta, hogy a március 18. óta érvényben lévő moratórium ellenére több mint 30 támadást regisztráltak orosz létesítmények ellen, amelyek mindennapossá váltak, és amelyeket terrortámadásnak minősített. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az ukrán hadsereg az elmúlt nap során drón- és tüzérségi csapásokat mért gázipari és villamosenergetikai létesítményekre Luhanszk, Kurszki Belgorod és Zaporizzsja régióban.
Teljesen nyilvánvaló, hogy ezeknek a támadásoknak nincs katonai jelentőségük. Mint arra az orosz védelmi minisztérium rámutatott, minden létesítményt megbízhatóan védenek, az incidensek következményeit azonnal felszámolják, a lakosságot nem fenyegeti veszély, de ebben van a kijevi rezsim szándéka. Nem valódi károkat próbál okozni, ami az ukrán fegyveres erők jelenlegi állapotát tekintve elvileg lehetetlen is, hanem információs okot kíván teremteni egy újabb hisztériához a nyugati médiában, és megpróbálja megzavarni a Moszkva és Washington közötti párbeszédet
– fogalmazott.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat távollétükben hat orosz katonai vezetőt gyanúsított meg a zaporizzsjai atomerőmű 2022 márciusi elfoglalásával – írja az ukrán Interfax.
A nyomozás szerint az orosz tisztek nehézfegyverekkel, tankokkal és páncélozott járművekkel támadták meg Európa legnagyobb atomerőművét. A támadásban egy erőművi dolgozó és két civil meghalt, egy személy megsebesült. A lövések ipari katasztrófával fenyegettek.
A gyanúsítottak között három tábornok szerepel: Dmitrij Csisztyakov, Alekszej Dombrovszkij és Jurij Lukacsov vezérőrnagyok, valamint három további magas rangú tiszt: Alekszej Resetnyev és Szergej Dovgany ezredesek, illetve Murahdan Ahmedhanov alezredes.
A vádlottakat háborús törvények és szokások megsértésével vádolják, az ügyüket már bírósághoz továbbították. Az ukrán hatóságok folytatják az intézkedéseket az orosz háborús bűnösök felelősségre vonása érdekében.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában négy támadást hajtottak végre orosz energetikai létesítmények ellen Luhanszk, Kurszk, Belgorod és Zaporizzsja régiókban.
A luhanszki „Szvatovo” gázelosztó állomást éjfél után dróncsapás érte, ennek következtében több mint 11 ezer ember maradt gázellátás nélkül. Kurszk régióban egy magasfeszültségű villanyvezetéket ért találat, ami több mint 1200 háztartást hagyott áram nélkül.
Belgorodban tüzérségi támadás következtében egy transzformátor vált működésképtelenné, így 1700 lakos maradt elektromos áram nélkül. Zaporizzsja régióban pedig egy alállomáson keletkezett tűz egy ukrán drón támadása után, ami kilencezer ember áramellátását szakította meg Vasziljevkában és környékén – tájékoztatott a ria.ru.
A támadások annak ellenére folytatódnak, hogy március 18-án Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetése után felmerült egy 30 napos kölcsönös moratórium lehetősége az energetikai infrastruktúrák elleni támadásokra vonatkozóan, amit állítólag Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is támogatott.
Az ukrán fegyveres erők sikeresen visszavertek egy nagyobb orosz támadást Andrijivka falu közelében, Donyeck régióban. A jelentések szerint az orosz hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett a sikertelen offenzívában – közölte az RBK Ukraine.
Az információt a „Vuhledar” harcászati csoport sajtószolgálata közölte. A jelentés szerint az orosz megszállók napi 25-30 támadást hajtanak végre a csoport felelősségi zónájában, elsősorban gyalogsági egységekkel. Április 3-án azonban az oroszok nagyszabású támadást indítottak, jelentős mennyiségű nehéztechnika és élőerő bevetésével. Az offenzíva alatt 19 páncélozott harcjármű próbált betörni Andrijivka falu ukrán ellenőrzés alatt álló részébe.
A falu megközelítése során az orosz rohamcsoportot már felderítették az ukrán drónok. Az ukrán tüzérség megsemmisítette a vezető járművet, ezzel megbénította a konvoj előrehaladását. Az ukrán támadások elől menekülve az orosz katonák egy közeli mezőre húzódtak vissza. Az ukrán rakéta-sorozatvetők, tüzérség, FPV (belső nézetű) drónok és bombázók módszeresen megsemmisítették az oroszok technikai eszközeit és élőerejét. Az összecsapás eredményeként az ukrán katonák 12 ellenséges járművet tettek használhatatlanná, és több mint 60 megszálló katona vesztette életét vagy sebesült meg.
A „Vuhledar” harcászati csoport néhány nappal korábban arról számolt be, hogy az oroszok kihasználták a Donyeck régióban uralkodó esős időjárást támadásaik végrehajtására, mivel az ilyen időjárási körülmények megnehezítik az ukrán felderítő és csapásmérő drónok alkalmazását.
A Financial Times jelentése szerint a NATO kulcsszerepet játszhat az európai vezetésű ukrajnai békefenntartó misszió támogatásában. Név nélkül nyilatkozó tisztviselők elmondták, hogy a francia és brit vezetésű tárgyalásokon a NATO parancsnoki és irányítási struktúráit használnák egy úgynevezett „biztosító erő” Ukrajnába telepítéséhez.
A javaslat szerint a békefenntartó erők a szövetség közös hírszerzési, megfigyelési és felderítési képességeit is használnák. A tisztviselők hangsúlyozták, hogy ez csak egy a számos tárgyalás alatt álló lehetőség közül, és a végső megállapodás előtt még változhat.
A kezdeményezés támogatói a NATO bevonását az Egyesült Államok közvetett bevonásának és Washington támogatása megszerzésének eszközeként is látják. Bár Donald Trump amerikai elnök korábban elutasította a közvetlen részvételt bármilyen európai vezetésű misszióban, az európai amerikai katonai képességek szerves részét képezik minden NATO-műveletnek.
Ha tucatnyi ország eszközeit fogjuk telepíteni (Ukrajnába), akkor a NATO valóban az egyetlen (parancsnoki és irányítási) lehetőség, amit használhatunk
– idézi az egyik tisztviselőt a The Kyiv Independent.
Március 31-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök megállapodtak, hogy ezen a héten Ukrajnában találkozzanak az „együttműködő koalíció” katonai képviselőivel. A koalíció korábban más európai országokban vagy virtuálisan ülésezett.
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke tárgyalásokat folytatott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjával, amit Uma Ramakrishnan, az Európai Részleg helyettes vezetője vezetett. A megbeszélés középpontjában a további együttműködés és a valutaalap következő ukrajnai missziójának előkészítése állt – írja az ukrán Interfax.
A miniszterelnök köszönetet mondott az IMF képviselőinek az Ukrán Donorplatform előző napi ülésén való részvételükért, ahol a résztvevők megerősítették Ukrajna folyamatos támogatását. Smihal külön kiemelte az IMF csapatának eredményes munkáját az EFF-program hetedik felülvizsgálatában, ami lehetővé tette Ukrajna számára, hogy újabb 400 millió dolláros részletet kapjon.
A miniszterelnök közölte, hogy Ukrajna eddig összesen több mint 10 milliárd dollárt kapott az EFF-program keretében. Hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Valutaalap kulcsfontosságú szerepet játszik Ukrajna makropénzügyi stabilitásának biztosításában, valamint a nemzetközi partnerekkel való együttműködésben a pénzügyi támogatás megszerzése érdekében.
„Biztosak vagyunk a szoros és gyümölcsöző együttműködés folytatásában” – tette hozzá Smihal a Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében.
Az ukrán rendőrség vizsgálja a főváros Desznyanszkij negyedében, egy piacon történt robbanás körülményeit, amelyben 2 ember meghalt – számolt be a kijevi rendőrség kommunikációs osztálya a Telegramon az Ukrinform szemléje szerint.
A robbanásról csütörtökön érkezett tájékoztatás a Desznyanszkiji Rendőrkapitánysághoz. A helyszínre azonnal nyomozó- és operatív csoportot, robbanóanyag-technikusokat, valamint orvosokat küldtek. A robbanás következtében ketten meghaltak
– közölték hozzátéve, hogy az eset körülményének tisztázása folyamatban van, a szakmai szolgálatok egyelőre még a helyszínen dolgoznak.
Mihail Zsirohov katonai szakértő szerint az oroszok új offenzívájának két fő célpontja lehet, ezek pedig Liman és Kupjanszk városai – írja az Unian.
A szakértőt egy rádióinterjúban kérdezték arról, össze lehet-e kapcsolni a Belgorod régióban zajló harcokat azzal, hogy az orosz erők kevésbé akarják majd megtámadni Limant.
Liman és Kupjanszk irányába elég komolynak és fenyegetőnek tűnik az orosz nyomás. Úgy tűnik, a nyáron ezek lesznek a fő irányok
– reagált Zsirohov, hozzátéve, hogy ezeken a területeken nem számottevő, hogy kinek nagyobb a hadereje, ugyanis itt nagyon kevés az út és sok az erdő. A szakértő szerint az orosz fegyveres erők nem lesznek képesek közvetlenül támadni ezeket a célpontokat, így valószínűleg megpróbálják megkerülni a védőállásokat.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában négy orosz energetikai létesítményt támadtak Luhanszk, Kurszk, Belgorod és Zaporizzsja térségében. A közlemény szerint hajnalban Luhanszknál ukrán dróncsapás ért egy helyi gázelosztó állomást, aminek következtében tűz ütött ki, és több mint 11 ezer embernél nem volt gázellátás − írta a Ria Novosztyi.
A Kurszki területen hajnali két óra körül szintén dróncsapás következett be, itt egy nagyfeszültségű vezeték sérült meg, ami miatt 1200 háztartás maradt áram nélkül. A Belgorodi területen tüzérségi lövedék semmisített meg egy transzformátort, ami miatt szintén több mint 1700 háztartásban nincs áramellátás.
A Zaporizzsjai területet pedig dróntámadás érte, egy áramkör-megszakító gyulladt ki a Tavrija Energo vasziljevkai alállomásán, ez kilencezer ember áramszolgáltatását érintette.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csernyihivi régióban lévő Jahidne faluba látogatott, amelynek lakói – minden bizonnyal – azzal kerülnek be a történelemkönyvekbe, hogy az orosz fegyveresek a falu teljes lakosságát a helyi iskolába zárták, és a falak között majdnem egy teljes hónapon át fogva tartották őket.
Ez volt a háború egyik legcinikusabb, minden humanitást nélkülöző emberiségellenes orosz bűncselekménye
– fogalmazott az ukrán elnök, aki támogatásáról biztosította a település lakóit, és ígéretet tett, soha senki nem fogja sem elfelejteni, sem megbocsátani Oroszországnak azt, amit tett.
Volodimir Zelenszkij megjegyezte, hogy Jahodnéban már sok mindent átépítettek és helyreállítottak, de dolgoznak azon is, hogy méltóképpen megemlékezzenek arról, amit az embereknek át kellett élniük – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az EU védelmi minisztereinek varsói csúcstalálkozója előtt elmondta, hogy az európai országok már a szükséges ukrán lőszerek több mint felét biztosították – írja a Reuters.
Jól mennek a dolgok. A segítséget minél hamarabb el kell juttatnunk Ukrajnának
– mondta Kaja Kallas.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban legalább 2 millió darab töltény beszerzését célzó, 5 milliárd euró mértékű támogatás szükségességéről beszélt. Ezzel kapcsolatban Kallas kijelentette, hogy vannak különböző javaslataik a folyamat felgyorsítására, illetve több ország bevonásával már át is lépték a kért mennyiség 50 százalékát.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője azzal vádolta Kijevet, hogy terrorista módszereket alkalmaz a Moszkva és Washington közötti párbeszéd megakadályozására.
A kijevi rezsim, amely teljesen elveszítette önfenntartási ösztönét és a valósággal való kapcsolatát, most már nem győzni akar bármi áron – ahogy korábban állították –, hanem kétségbeesetten próbálja megakadályozni a megkezdődött orosz–amerikai párbeszédet
– jelentette ki a diplomata egy sajtótájékoztatón. Zaharova hangsúlyozta, hogy e cél elérése érdekében Kijev „nyíltan terrorista módszereket alkalmaz, szinte naponta mérve csapásokat Oroszország energetikai létesítményeire”.
A diplomata szerint 2024. március 18. óta kölcsönös moratórium van érvényben az energetikai rendszerek elleni támadásokra, amit Oroszország és az Egyesült Államok képviselői állapítottak meg. Zaharova kiemelte, hogy ettől az időponttól kezdve „egy sor célzott támadást” hajtottak végre az Oroszországi Föderáció energetikai infrastruktúrája ellen, amelyek „kizárólag provokációs és demonstratív jellegűek”.
Az orosz külügyi szóvivő szerint „mindezeket a csapásokat nyugati fegyverekkel hajtották végre, amelyeket polgári infrastruktúránk elleni terrorista támadásokra használnak” – hangsúlyozta.
A diplomata konkrét példákat is felsorolt, majd arról beszélt, hogy szerinte „a kijevi rezsim, érezve a közelgő összeomlást, bármi áron megpróbál eszkalációt provokálni, és brit-európai támogatóit közvetlen fegyveres konfliktusba keverni Oroszországgal”. Szerinte „teljesen nyilvánvaló, hogy ezeknek a támadásoknak nincs katonai jelentőségük”.
Az orosz erők egyre gyakrabban használnak polgári szállító járműveket, mivel több mint 20 ezer páncélozott gépet veszítettek, amelyeket nem tudnak pótolni. Ezek a járművek kiszolgáltatottak az ukrán aknáknak, tüzérségnek és drónoknak – írja az Unian.
Egy orosz katona videóban mutatta meg az egyik ilyen kétkerekűt. A rózsaszín motorhoz kézzel készítettek egy oldalkocsit, amely füstbombákkal és tartalék benzineskannákkal van felszerelve. „Ez a jármű egy vadállat” – jelentette ki a katona, hozzátéve, hogy azért van szükség ilyen vészmegoldásokra, mert egyszerűen nem tudnak mást használni.
"We have nothing left to ride." - on such "warhorses," according to Putin, the Russian army plans to "finish off" the AFU. pic.twitter.com/4oSoZNXAZM
— WarTranslated (@wartranslated) April 1, 2025
Dánia 2970 millió dollár (több mint 35 milliárd forint) értékű segélycsomagot biztosít Ukrajnának 2025 és 2027 között légvédelmi és tüzérségi fegyverek vásárlására, valamint az ukrán légierő támogatására – jelentette be csütörtökön a dán védelmi minisztérium a TASZSZ orosz állami hírügynökség információi szerint.
A 25. adománycsomaggal támasztjuk alá, hogy Ukrajnát rövid és hosszú távon is támogatjuk
– közölte Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter.
Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Dánia segélyei még nagyobb támogatásra ösztönzik majd a többi szövetségest, mivel – úgy véli – Ukrajna biztonsága egész Európa jövője szempontjából meghatározó jelentőségű.
2022 februárja óta Dánia mintegy 7,45 milliárd eurót (csaknem 3000 milliárd forint) utalt át katonai támogatásra Ukrajnának, valamint mintegy 853 millió eurót (több mint 340 milliárd forintot) biztosított civil hozzájárulásként.
Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes szerint az újonnan bevezetett amerikai vámtarifák súlyosak, de nem kritikusak Ukrajna számára, ugyanis nem magasabbak, mint a Moldovára kivetett 31 vagy az Európai Unióra kiszabott 20 százalékos tarifák. Hozzátette, hogy 2024-ben Ukrajna 874 millió dollár értékű árut exportált az Egyesült Államokba, amiből 363 millió dollárt tett ki a nyersvas − írta az RBK Ukrajina.
Mindazonáltal az amerikai árukra kivetett ukrán vámok továbbra is meglehetősen alacsonyak, az autókra mindössze 10 százalékos tarifa van érvényben. Összesen több mint hatszáz különböző kategóriájú ukrán árut exportáltak az Egyesült Államokba. Kijevnek ezért lehetősége van arra, hogy más feltételek mellett egyeztessen, ami mindkét ország számára előnyös lehet. Julija Szviridenko úgy véli, az amerikai vámok elsősorban a kistermelőket fogják sújtani, ezért azon dolgoznak, hogy Ukrajnának jobb feltételeket biztosítsanak.
Ukrajna védelmi minisztériuma kidolgozta a leszerelésről szóló törvénytervezetet, de az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara ellenzi azt – írja a Sztrana.
Olekszandr Fedijenko országgyűlési képviselő elmondása szerint a tervezet kimondja a harcokban részt vevő katonai személyzet 90 napos rotációját, illetve azon katonák leszerelésének lehetőségét, akik 36 hónapos szolgálati idejükből legalább 18 hónapot a fronton töltöttek.
A vezérkar szerint a határozat az aktívan harcoló katonaállomány jelentős csökkenéséhez vezet. Korábban Pavlo Palis, az elnöki hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy be akarják vezetni a kötött, egyértelmű szolgálati idővel rendelkező szerződéseket. Hozzátette, hogy ez a leszerelés „alternatívája” lenne.
A NATO kulcsszerepet játszhat az ukrajnai békefenntartók támogatásában az európai vezetők tervei szerint. Egyik javaslatuk szerint az atlanti szövetség ellenőrzési struktúráit használnák fel az Ukrajnába telepítendő katonai egységeknél, amely a NATO hírszerzési és felderítő erejét is felhasználná − tudta meg a Financial Times.
Ezzel a lépéssel szakemberek úgy vélik, közvetve bevonhatják a nyugati szövetségesek az Egyesült Államokat, és biztosíthatják Washington hallgatólagos támogatását. Ugyanakkor Donald Trump elutasította, hogy közvetlenül részt vegyenek bármilyen európai vezetésű misszióban, viszont egyéb módon hajlandó segíteni a NATO műveleteit.
Ennek a javaslatnak a célja, hogy egy Oroszországgal kötött tűzszünet megvalósulása esetén biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajna számára, valamint elrettentse Moszkvát az újabb támadásoktól.
A Donald Trump által újonnan bevezetett vámok elkerülték Oroszországot, azonban olyan szigetek is szerepelnek a listán, mint Tokelau vagy az Északi-sarkvidéken található Svalbard, előbbi Új-Zélandhoz, utóbbi Norvégiához tartozik − írta az Ukrajinszka Pravda.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy Oroszország azért nem került fel a listára, mert az amerikai szankciók már most is „megakadályoznak minden érdemi kereskedelmet”. Ugyanakkor az Egyesült Államok még mindig több kereskedelmi kapcsolattal rendelkezik Oroszországgal, mint a listán szereplő Mauritiusszal vagy Bruneijel.
A Fehér Ház szóvivője megjegyezte, hogy Kuba, Belarusz és Észak-Korea ellen már eleve túl magas vámok vannak érvényben, ezért nem vették fel őket újra a listára. Viszont olyan szigetek is szerepelnek rajta, amelyek lakatlanok, és ahol csak pingvinkolóniák élnek.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4365-en léptek be Magyarországra szerdán – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a légvédelem 23 ukrán drónt lőtt le, majd részletezték, hogy ezek közül hatot a Brjanszki, ötöt az Oreli és a Kurszki, négyet a Kalugai, kettőt a Belgorodi és egyet a Szmolenszki terület felett semmisítettek meg − írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Alekszandr Bogomaz, a Brjanszki terület kormányzója Telegram-csatornáján közölte, hogy a régióban végrehajtott ukrán dróntámadásnak nem voltak áldozatai, ugyanakkor a mentőszolgálat a helyszínre érkezett. Vlagyiszlav Sapsa, a Kalugai és Andrej Klicskov, az Oreli terület vezetője szerint nem történt személyi sérülés a dróncsapásban.
Ukrajna európai uniós tagsága óriási és elképesztő veszéllyel jár, erről a kérdésről csak a magyar emberek dönthetnek a véleménynyilvánító szavazáson – jelentette ki Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója egy országjáró fórumot megelőző sajtótájékoztatón – számolt be róla az MTI.
Menczer hangsúlyozta, hogy „Brüsszel folytatni akarja a háborút, amely már eddig is 2,5 millió forintjába került minden családnak Magyarországon, az ukrán tagság pedig további milliókba kerülne a magyar embereknek”.
Megjegyezte, a „brüsszeli cél és terv változatlan, még több pénzt és fegyvert akarnak a háborúba fektetni, illetve gyorsítópályán akarják felvenni Ukrajnát az Európai Unióba”.
Az Egyesült Államok feloldotta a szankciókat Karina Rotenberg ellen, aki a Kreml vezetőjéhez, Vlagyimir Putyinhoz közel álló orosz milliárdos, Borisz Rotenberg felesége. A szankciók feloldásának okát nem közölték.
Karina Rotenberg 2022-ben, nem sokkal az ukrajnai háború kezdete után került fel az amerikai szankciós listára. Borisz Rotenberget már 2014 óta sújtják amerikai szankciók.
Ezzel egyidejűleg négy magánszemélyt vettek fel az Oroszországgal kapcsolatos szankciós listára: Jurij Beljakovot, Usang Gairatot, Sohrab Gairatot és Hasszán Dzsafarit. A listára felkerült továbbá az Ediszon Kft. és a Kolibri Csoport, a Sky Frame vállalat, valamint az AM Theseus nevű hajó.
Az egyik orosz ellenzéki hírportál szerint a szankciók alá vont jogi és magánszemélyek részt vettek az Ukrajna megszállt területeiről származó gabona kiszállításában a jemeni húszik érdekében. Különösen Said al-Dzsamalhoz kapcsolódnak, aki egy iráni pénzügyi szakember, és aki a jemeni húszikkal együttműködő fedőcégek és hajók hálózatát irányítja.
Az ukrán hírszerzési főigazgatóság (GUR) szerint Jurij Beljakov és Vjacseszlav Vidanov a Zafar nevű hajó kapitányai, amely részt vett az ukrán gabona szállításában – írja a Sztrana.
A NATO-szövetségesek továbbra is támogatják Ukrajnát, 2025 első három hónapjában a tagállamok már több mint 20 milliárd euró összegben vállalták az ország biztonsági támogatását – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben – adta hírül az MTI.
A NATO vezetője szerint az Oroszország felől érkező fenyegetés fennáll, ez nemcsak Ukrajnára, hanem az egész szövetségre és a világ biztonságára nézve is kockázatot jelent.
A tisztviselő kijelentette, hogy a jövőben a szövetség találkozik majd a legfontosabb partnereivel, köztük Ukrajnával és az Európai Unióval.