Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államokkal kötendő kibővített ásványkincs-megállapodás új tervezetében nincs semmiféle utalás a NATO-ra, és hangsúlyozta, hogy a dokumentum nem állhat ellentétben Ukrajna jövőbeli európai uniós csatlakozásával.
Az ukrán államfő az Annalena Baerbock német külügyminiszterrel tartott kijevi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a megállapodás új tervezetén jelenleg ukrán és amerikai szakértői csapatok dolgoznak – jelentette az Unian.
Pontosabban fogalmazva, most főként jogászok dolgoznak rajta. A jogászokkal kapcsolatos részletekről elsősorban minisztériumaink csapatával érdemes beszélni, mivel ők a megfelelő jogi cégek. Több nagyon erős cég is van. A következő napokban döntenek arról, melyik jogi cég fog dolgozni ezen
– közölte Zelenszkij.
Az elnök hangsúlyozta: „Természetesen amikor erről a megállapodásról beszélünk, az nem mehet szembe nem csupán a próbálkozásunkkal vagy kívánságunkkal, hanem a jövőbeli európai uniós csatlakozásunkkal. Ezért nagyon fontos, hogy ez ne legyen egy elkülönülő dokumentum, semmi nem állhat ellentétben az EU-csatlakozással.”
Zelenszkij szerint nincs szükség a lehetséges kockázatok megvitatására, amíg a jogászok nem adják meg a szakvéleményüket. „Pontosan ilyen formátumban, a dokumentum ilyen szakaszában vagyunk most” – tette hozzá.
Március 28-án Ukrajna külügyminisztériuma diplomáciai csatornákon megkapta az ásványkincsekről szóló megállapodás új változatát az Egyesült Államoktól. Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter biztosított mindenkit, hogy Ukrajna kész aláírni a dokumentumot, amennyiben az megfelel mind az Egyesült Államok, mind Ukrajna nemzeti érdekeinek. Szibiga véleménye szerint a megállapodás, amely erősítené az amerikai üzleti jelenlétet Ukrajnában, hozzájárul az ország biztonsági infrastruktúrájához is.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz hadsereg csaknem ötven irányított légibombát dobott le egy nap alatt az északkelet-ukrajnai Szumi régió területén, valamint több másik régiót drónnal támadott, és folytatta az energetikai létesítmények elleni támadásait is – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Telegramon.
Az államfő tájékoztatása szerint Szumi régióban egy orosz drón eltalált egy elektromos alállomást, míg Dnyipropetrovszk régióban, Nyikopolban egy tüzérségi támadás megrongálta az elektromos hálózatot. Az áramszolgáltatás csaknem négyezer fogyasztónál szakadt meg.
Hangsúlyozta, hogy az ilyen rendszeres támadások Moszkva megvetését mutatják a nemzetközi partnerek diplomáciai erőfeszítései iránt. „Még a részleges tűzszünetet sem akarja (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök). Új és kézzelfogható nyomásra van szükség Oroszország ellen, hogy a lezárás felé tereljük ezt a háborút. Nem várhatunk április 11-ig, hogy már egy hónap teljen el az amerikai tűzszüneti javaslatra mondott orosz nemleges válasz óta” – szögezte le az ukrán elnök.
Az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott nyomulni – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1200, Kurszk régióban pedig több mint 150 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan – írja az MTI.
Andrej Marocsko katonai szakértő a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz erők, miután előrenyomultak a Luhanszk régióban lévő Bilohorivkától nyugatra, megkezdték a harcot a szomszédos „Donyecki Népköztársaság” Hrihorivka településének elfoglalásáért. Azt állította, hogy az ukrán katonák a Harkiv régióbeli Nova Kruhljakivkánál nem várták be a váltást, és elhagyták állásaikat az orosz hadsereggel három napig folytatott csatározások után. A visszavonulók bajtársaik aknatüzébe kerültek.
Marocsko szerint az orosz csapatok Vovcsanszk közelében kiterjesztették az általuk ellenőrzött övezetet, miután Lipcitől északkeletre, egy erdősávban kiverték állásaikból az ukrán védőket.
Április másodikán ballisztikus rakétával támadták meg Krivij Rih városát az orosz erők, a csapásban négyen meghaltak, többen megsérültek – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ukrán tisztviselők közlése szerint egy vállalkozás székhelyét érte támadás, amit négyen nem éltek túl, több sérült kórházban van. A lakosságot arra kérik, hogy a légiriadó végéig maradjanak biztonságos helyen.
Andrius Kubilius védelmi és űrkutatási uniós biztos szerdán Varsóban kijelentette, hogy Oroszország öt éven belül képes és hajlandó lehet megtámadni az Európai Unió valamelyik tagállamát – írja az MTI.
Kubilius hírszerzési információkra hivatkozva kifejtette: Moszkva arra készül, hogy még 2030 előtt „próbára teszi a NATO ötödik (a kollektív védelemről szóló) cikkét”. Oroszország „öt év múlva vagy akár hamarabb is kész és képes lehet az EU egy vagy több tagállamának megtámadására” – tette hozzá. Ezért el kell érni „egy olyan készenléti szintet, amely elrettenti Putyint” – húzta alá.
A miniszteri találkozó első napján fórumot rendeztek az európai védelemről szóló fehér könyvről, amelynek tervezete felsorol számos, hitelből fedezendő lehetséges fegyveripari projektet. Ezek értéke elérheti akár a 150 milliárd eurót is. Kubilius a fehér könyvvel és a lehetséges projektekkel kapcsolatban elmondta: az Európai Unió a védelem területén csupán „támogatást és koordinációt” ad a tagállamoknak, így azok „semmit nem veszítenek el szuverenitásukból, ellenben hatékonyabban tudják majd védeni területüket”.
A soros uniós elnökség nevében felszólaló Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter a fórumon az európai védelmi fehér könyv minél gyorsabb elfogadását szorgalmazta. Ez az első olyan komoly dokumentum, amely az Európai Uniót érintő veszélyekkel foglalkozik, és ösztönzést ad a védelmi beruházásokhoz – érvelt a politikus. Kiemelte: Európa ma „nem rendelkezik azzal a kapacitással, amely alkalmas a biztonságát garantáló lőszerek, fegyverek előállítására”.
„Nincs túl sok időnk, egy három éves intenzív időszak alatt olyan helyzetet kell teremtenünk, amelyben a nyugati civilizáció, az EU vagy a NATO megtámadása egyetlen ellenségük számára se legyen kifizetődő” – jelentette ki a lengyel politikus.
Április másodikán 176 összecsapást regisztráltak az ukrán és az orosz csapatok között a frontvonalon – adta hírül az Ukrinform.
A jelentés szerint az orosz erők 101 légitámadásban 171 bombát dobtak le ukrán területre. Emellett 5500 ágyúzást hajtottak végre, valamint közel 1900 kamikaze drónt vetettek be.
Oroszország valószínűleg erőteljes csapásokra készül Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin így akarja megmutatni Donald Trump amerikai elnöknek, hogy hadserege mire képes – idézi az Unian Konstantin Krivolap, légügyi szakértő nyilatkozatát.
Krivolap szerint az oroszok most a teljes infrastruktúrájukat arra használják fel, hogy felkészüljenek egy jövőbeli erőteljes csapásra Ukrajna ellen. Hozzátette, hogy ha a megállapodás értelmében nem is lesznek energetikai infrastruktúrát érintő csapások, a legutóbbi dróntámadásokat az orosz hadsereg már mind civil objektumok ellen indította.
„Mindenre fel kell készülni, mert még semmit sem írtak alá. Putyin általában nagyon provokatív politikát folytat Trumppal szemben, folyamatosan teszteli őt. Trump türelme előbb-utóbb meg fog törni” – mondta Krivolap.
Az orosz erők a civil lakosság további részét is evakuálták a Kurszk régióban található Guevóból – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A hírportálnak nyilatkozó forrás szerint az orosz erők jelenleg az ukrán csapatokat szorítják ki a településről, ahonnan 10 civilt evakuáltak.
11 nap alatt 60 ezer ukrán katona töltötte ki, a hadi szolgálathoz való hozzáállásról szóló kérdőívet, ez pedig rekordnak számít – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán honvédelmi minisztérium célja, hogy kikérjék a katonák véleményét a problémáikról, majd ennek alapján oldanák meg azokat. A honvédek egytől ötig terjedő skálán értékelhették a kérdéseket.
Molnija típusú drónnal csaptak le egy harkivi lakóházra az oroszok, a támadásban négyen megsérültek – írja az Ukrajinszka Pravda.
Oleh Szinyehubov, a harkivi parancsnokság vezetője arról számolt be, hogy a városban robbanást lehetett hallani. A becsapódó drón egy társasház nyolcadik emeletét találta el, az utcán több autóban keletkezett kár.
A tisztviselő beszámolója szerint egy 10 éves fiú is megsérült a támadásban.
Miközben Oroszország tartja magát az energetikai létesítmények támadására vonatkozó moratóriumhoz, Ukrajna „továbbra is napi rendszerességgel mér csapásokat” ilyen orosz objektumokra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.
Peszkov szerint Kijev még mindig nem csatlakozott a moratóriumhoz, amire Moszkva felhívta az amerikaiak figyelmét. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok erre nem reagált. Megismételte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is nyitott a béketárgyalásokra.
Az a tény, hogy Oroszország az amerikai féllel egyetértésben közölte, csatlakozik az energetikai infrastruktúra létesítményei elleni támadások ideiglenes moratóriumához, a legbeszédesebb bizonyíték erre
– nyilatkozott. Mint fogalmazott, a Kreml úgy látja, hogy „a kijevi rezsim abszolút nem hajlandó ugyanerre az útra lépni”.
A szóvivő azt hangoztatta, hogy Oroszország továbbra is együtt fog működni az Egyesült Államokkal, és „türelmesen tudatja velük a dolgok valós állapotát, és azt, hogy Kijev nem mutat hajlandóságot arra, hogy bármit tegyen a béke érdekében”. Közölte, hogy a nemzetközi Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium kikötőhelyeinek ideiglenes üzemen kívül helyezése az ukrán csapások okozta „gigantikus károkkal” függ össze.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő is azt mondta szerdai sajtótájékoztatóján, hogy Ukrajna folytatja az orosz energetikai létesítmények elleni csapásokat. Szerinte ezt abban a reményben teszi, hogy ugyanúgy félre tudja vezetni Washingtont, mint az előző elnök idején. Ezzel szerinte az ukrán vezetés tiszteletlenséget mutat Donald Trump amerikai elnökkel és a Fehér Ház vezetésével szemben, semmibe véve azt, hogy Washington mennyire van tisztában a kialakult helyzettel.
Luke Coffey, a Hudson Intézet vezető munkatársa a Szabadság Rádiónak adott interjújában fejtette ki véleményét arról, hogy Vlagyimir Putyin szándékosan késleltetheti a tűzszüneti tárgyalásokat, az azonban nem világos, hogy Donald Trump meddig hajlandó ezt eltűrni – számol be az Unian hírügynökség.
Elmondása szerint nem sok esély van rá, hogy még húsvét előtt, vagy legalább április végéig tűzszünetet kössön Ukrajna és Oroszország, bár az amerikai elnök és csapata erre számít.
Nem hiszem, hogy április 20-a előtt sor fog kerülni erre… Állítólag megállapodtak az energetikai infrastruktúrára vonatkozó tűzszünetben, amit megsértettek. Azt hitték, hogy a Fekete-tengeren tűzszüneti megállapodás született, végül Oroszország előfeltételeket támasztott, amiket teljesíteni kell
– mutatott rá a vezető.
„Oroszország nyár elejéig, a NATO-csúcstalálkozóig fogja húzni ezt az ügyet, mert Vlagyimir Putyin azt akarja, hogy azon téma legyen, továbbá azt is, hogy a szövetség megosztottnak tűnjön. Majd a NATO-csúcs hetében Putyin azt fogja mondani, hogy találkozni akar Trumppal, hogy egy valódi tűzszünetről tárgyaljanak. Tehát egy olyan őrületes helyzet állhat elő, amikor Trump a NATO-csúcs hetében találkozik Putyinnal, ami szerintem katasztrófa lenne a szövetség számára” – fogalmazott a kutató.
Oroszország nem hagyott fel az Ukrajna elleni tömeges rakétatámadásokkal, és már nyáron kombinált csapást indíthat, amelyben egyszerre nagyszámú drónt és különböző módosítású rakétákat is bevetnek – írja az Unaian Denisz Popovics katonai szakértő nyilatkozata alapján.
A szakértő szerint a dróntámadások részben azért is maradtak abba, mert Ukrajna sikeres támadást hajtott végre az Orosz Engels repülőtér ellen, ami Oroszország nukleáris központjának egyik eleme.
Ott nem egereket etettek. Valamiért ott voltak. Szerintem egy jövőbeni légi rakétacsapásra készültek. Felhalmoztak rakétákat, mi megsemmisítettük őket. Most további felhalmozásra kerül sor. Valahol a nyáron egy nagyszabású – több mint 100 rakétát bevető – csapást fognak mérni
– nyilatkozta Popovics.
Megjegyezte, hogy az oroszok már hajtottak végre ilyen masszív kombinált támadásokat.
„Egyszerre 500 drónt fognak elindítani, ballisztikus rakétákkal együtt. Ez egy masszív csapás lehet, amivel áttörik a védelmet, és jelentős károkat fognak okozni. Emellett drónokat, különböző osztályú rakétákat és bombákat fognak egyszerre bevetni a frontterületeken” – jelentette ki.
A szakértő hangsúlyozta, az, hogy jelenleg csak drónokkal támadnak, nem jelenti azt, hogy lemondtak a rakéták használatáról. Hozzátette, hogy havonta 150-170 rakéta gyártására képes Oroszország. Ezzel a tempóval pedig akár egy hónapon belül pótolni tudják az Engels reptéren elszenvedett veszteségeiket.
Nagy-Britannia bejelentette, hogy április 10-én újabb találkozót tartanak az Ukrajnát támogató „Önkéntesek Koalíciója” számára Brüsszelben, a NATO székházában. A találkozót John Healy brit védelmi miniszter és Sébastien Lecornu, a francia fegyveres erők minisztere vezeti majd – írja az Interfax.
Az Egyesült Királyság NATO-delegációja közölte azt is, hogy a Ramstein-formátumú ülést április 11-én, pénteken tartják, ugyancsak a NATO brüsszeli központjában. Ezt a találkozót Nagy-Britannia és Németország közösen szervezi.
A koalíciót Nagy-Britannia és Franciaország hozta létre azzal a céllal, hogy biztosítsák Ukrajna békéjét a tűzszünet létrejötte után, és azon országokat tömöríti, amelyek készek csapatokat és egyéb segítséget nyújtani.
A legutóbbi csúcstalálkozót március 27-én tartották Párizsban, Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére. Az eseményen több mint 20 ország képviselői vettek részt, köztük EU-tagállamok, Nagy-Britannia, Kanada, Norvégia és Törökország képviselői, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A párizsi csúcstalálkozó után Macron bejelentette, hogy három héten belül bemutatják az ukrajnai tűzszünet ellenőrzési tervét, egyúttal a háború befejezését követően „elrettentő erők” küldését javasolta Ukrajnába.
Az ukrán Pilóta Nélküli Rendszerek Erői április 2-án bejelentették, hogy új, elsősorban nőkből álló különleges egységet hoztak létre „Harpiák” néven – közölte a Magyar Drónhíradó.
Az egység különlegessége, hogy bár férfi személyzet is szolgál benne, „a végső csapásmérést kizárólag női pilóták hajtják végre” – jelentették be a Telegramon.
A Harpiákat egy veterán katona, Daria (kódnevén „DSHK”) irányítja majd, aki aktívan részt vett az Euromaidan forradalomban, és 2022 óta szolgál a különleges erőknél. Az új egység toborzása már megkezdődött. A jelentkezők 75 napos kiképzést kapnak, és különféle dróneszközöket kezelhetnek majd, beleértve az FPV (first-person-view) koptereket, nehézbombázó drónokat, merev szárnyas, pilóta nélküli repülőgépeket és földi rendszereket is.
A Harpiák olyan nők közössége, akik bosszút akarnak állni Oroszországon, és megvédeni gyermekeiket, családjukat és hazájukat pilóta nélküli rendszerek segítségével
– idézi a közleményt a The Kyiv Independent.
Ukrajna a háború kezdete óta úttörő szerepet játszott a dróntechnológia harctéri alkalmazásában, számos földi, légi és tengeri modellt fejlesztve ki felderítési és harci célokra. A Pilóta Nélküli Rendszerek Erőit hivatalosan tavaly júniusban hozták létre külön haderőnemként az ukrán drónflotta irányítására.
Az ukrán védelmi minisztérium őszi adatai szerint az ukrán fegyveres erőkben 68 ezer nő szolgál, közülük 48 ezer katonai szolgálatot teljesít, ötezer pedig a harci övezetben van bevetésen.
Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) jelentős visszaélést tárt fel a háborús körülmények között működő ukrán hadsereg élelmiszer-ellátási rendszerében. A hatóság keddi közleménye szerint a 2022–2023-as időszakban zajló visszaélések jelentős károkat okoztak az állami költségvetésnek.
A nyomozás szerint a hadsereg élelmiszer-ellátása 409 tételből álló katalóguson alapult, amelyből a ténylegesen rendelt termékek (zöldségek, gabonák, hús, víz) csak a kínálat 10 százalékát tették ki. A beszállítók kihasználták ezt a rendszert: a gyakran rendelt termékek árát jelentősen megemelték, míg a ritkán vagy soha nem rendelt tételekét (szezonális gyümölcsök, fűszerek) mesterségesen alacsonyan tartották.
A burgonya, amiből több ezer tonnát szállítottak, háromszoros áron került a hadsereghez, míg a szezonon kívüli termékek, amelyeket szinte soha nem rendeltek, fillérekbe kerültek
– idézi a közleményt az Interfax.
A hatóságok öt személyt gyanúsítanak, köztük egy minisztériumi tisztviselőt és két beszállító cég tulajdonosát. A botrány kirobbanása után a beszállítók 11 alapvető termék árát csökkentették, ami megakadályozta további 788 millió hrivnya elvesztését. A nyomozás folyamatban van, a hatóságok további érintettek után kutatnak.
Az ukrán elnök Dnyipro városába látogatott, ahol felkeresett egy háborúban megsérült katonákat ápoló kórházat. Volodimir Zelenszkij az X-en közzétett posztjában közös fotókat készített a hadi sebesültekkel, majd kiosztott több állami kitüntetést.
„Meglátogattam hazánk védelmezőit, beszélgettem velük, majd állami kitüntetésben részesítettem őket. Köszönöm minden katonának a küzdelmet, a bátorságot, a szolgálatot. Külön köszönöm az orvosoknak, akik nap mint nap ellátják és támogatják a védőket” – írta az ukrán elnök a bejegyzésében.
Dnipro. A medical facility where our warriors are receiving treatment after being wounded. I visited our defenders, spoke with them, and presented state awards.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 2, 2025
I thank every warrior for their vital fight, for their courage, service, and for defending our country. I wish them… pic.twitter.com/tiFwl4qzW0
Az orosz hadsereg szerda éjszaka nagyszabású dróntámadást hajtott végre Ukrajna több régiója ellen, ami halálos áldozatot és számos sebesültet követelt. A légicsapások célpontjai között Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térsége szerepelt – közölték az ukrán hatóságok az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint.
Zaporizzsja megyében egy frontvonalhoz közeli településen orosz drón csapódott egy autóba, aminek következtében egy férfi életét vesztette, két másik személy pedig megsebesült. Ivan Fedorov megyei katonai kormányzó elmondása szerint a támadás egy épület melletti parkoló autókat vett célba – írja az MTI.
Különösen súlyos volt a helyzet Harkivban, ahol a város Holodnohirszki kerületében 13-15 különböző helyszínen csapódtak be orosz drónok. Dmitro Csubenko, a Harkiv megyei ügyészség szóvivője megerősítette, hogy
a támadásban nyolc ember sérült meg, köztük egy mindössze 9 hónapos csecsemő is.
Az ipari övezetben keletkezett tüzek megközelítőleg 2000 négyzetméternyi raktár- és termelési létesítményt semmisítettek meg, valamint 20 családi ház is megrongálódott.
Az ukrán légierő parancsnoksága szerda reggeli jelentésében közölte, hogy az orosz hadsereg összesen 74 drónt indított ukrajnai célpontok ellen, amikből a légvédelem 41-et lelőtt. Emellett 20 megtévesztő drón „negatív következmények nélkül” tűnt el a radarokról. A légierő hivatalos közleménye szerint Donyeck megyében is károkat okozott a légitámadás.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államokkal kötendő kibővített ásványkincs-megállapodás új tervezetében nincs semmiféle utalás a NATO-ra, és hangsúlyozta, hogy a dokumentum nem állhat ellentétben Ukrajna jövőbeli európai uniós csatlakozásával.
Az ukrán államfő az Annalena Baerbock német külügyminiszterrel tartott kijevi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a megállapodás új tervezetén jelenleg ukrán és amerikai szakértői csapatok dolgoznak – jelentette az Unian.
Pontosabban fogalmazva, most főként jogászok dolgoznak rajta. A jogászokkal kapcsolatos részletekről elsősorban minisztériumaink csapatával érdemes beszélni, mivel ők a megfelelő jogi cégek. Több nagyon erős cég is van. A következő napokban döntenek arról, melyik jogi cég fog dolgozni ezen
– közölte Zelenszkij.
Az elnök hangsúlyozta: „Természetesen amikor erről a megállapodásról beszélünk, az nem mehet szembe nem csupán a próbálkozásunkkal vagy kívánságunkkal, hanem a jövőbeli európai uniós csatlakozásunkkal. Ezért nagyon fontos, hogy ez ne legyen egy elkülönülő dokumentum, semmi nem állhat ellentétben az EU-csatlakozással.”
Zelenszkij szerint nincs szükség a lehetséges kockázatok megvitatására, amíg a jogászok nem adják meg a szakvéleményüket. „Pontosan ilyen formátumban, a dokumentum ilyen szakaszában vagyunk most” – tette hozzá.
Március 28-án Ukrajna külügyminisztériuma diplomáciai csatornákon megkapta az ásványkincsekről szóló megállapodás új változatát az Egyesült Államoktól. Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter biztosított mindenkit, hogy Ukrajna kész aláírni a dokumentumot, amennyiben az megfelel mind az Egyesült Államok, mind Ukrajna nemzeti érdekeinek. Szibiga véleménye szerint a megállapodás, amely erősítené az amerikai üzleti jelenlétet Ukrajnában, hozzájárul az ország biztonsági infrastruktúrájához is.
Az RBK Ukraine információi szerint őrizetbe vettek két férfit, akik a lvivi rendőrség felrobbantását tervezték. Az Oroszország által beépített ukrán állampolgárok egy robbanószerkezettel teli táskával közeledtek a hivatal épülete felé, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat emberei elfogták őket. Az ukrán lap arról írt, hogy az orosz biztonsági szolgálatok távirányítással tervezték felrobbantani a robbanószerkezetet, együtt a két beépített ügynökkel.
A történet szerint egy 22 éves kijevi férfit könnyű pénzszerzési lehetőséggel szervezett be Moszkva a terrorcselekmény elkövetéséhez, amihez előbb próbafeladatként orosz propagandát tartalmazó plakátokat kellett kiragasztania az ukrán fővárosban.
Ramzan Kadirov csecsen vezető saját 17 éves fiát, Adam Kadirovot nevezte ki a Csecsen Köztársaság belügyminisztériumának kurátorává, aki már ki is adta első utasításait – adta hírül a Meduza.
A portál megjegyzi, hogy Ramzan Kadirov 2023 szeptemberében töltött fel egy videót az internetre, amin a fiatal fiú egy Korán-égetéssel vádolt foglyot ver. Megjegyzik, az ezt követő botrányban apja büszke volt fiára, aki onnantól elkezdett különféle állami kitüntetéseket kapni.
Októberben megkapta a Csecsen Köztársaság Hőse címet, novemberben pedig kinevezte saját személyi biztonsági szolgálatának élére. Később kinevezték a Gudermesben található Vlagyimir Putyin Orosz Különleges Erők Egyetemének, illetve az Orosz Védelmi Minisztérium „Mansur sejk” zászlóaljának és a Nemzeti Gárda Bajszangur Benojevszkij zászlóaljának felügyeletére is.
Az orosz–ukrán határ közelében található Kurszk városában egy éjszakai ukrán dróntámadás következtében legalább 60 embert kellett kitelepíteni, miután a lehulló drónroncsok találatot értek egy lakóépületen – írja a Reuters egy helyi vezető beszámolói alapján.
„Az ellenséges drónok Kurszk elleni támadása következtében megrongálódott egy lakóépület a városközpontban” – írta Alexander Khinshtein, a kurszki régió megbízott kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Szerencsére nincsenek áldozatok
– tette hozzá.
A támadás méretéről nincs pontos információ, Ukrajna egyelőre nem reagált az incidensre.
Az eset akkor történt, amikor mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy megszegi az Egyesült Államok által közvetített részleges tűzszünetet, amely az energetikai létesítmények és a fekete-tengeri infrastruktúra elleni csapásokra vonatkozik a három éve tartó háborúban, ami Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójával kezdődött.
Oroszország egyik magas rangú tisztviselője, Kirill Dmitriev még a héten az Egyesült Államokba utazik, hogy találkozzon Steve Witkoff-fal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – adta hírül a CNN.
A hírcsatorna megjegyzi, ez a látogatás lesz az első alkalom, hogy egy jelentős orosz tisztviselő az amerikai fővárosba látogat tárgyalások céljából, mióta 2022-ben Oroszország megindította háborúját Ukrajna ellen. A találkozó jelentős lépést jelent Washington és Moszkva kapcsolatának javulásában.
Hozzáteszik, hogy Dmitriev az Egyesült Államok által hivatalosan szankciók alatt áll, de az utazás érdekében ezeket ideiglenesen felfüggesztették, hogy a tisztviselő vízumot kaphasson.
A CNN megkereste az amerikai külügyminisztériumot, a pénzügyminisztériumot és a Fehér Házat is, de érdemi tájékoztatást sehonnan nem kapott.
Halálos áldozatot követelt az orosz dróntámadás Ukrajnában április 2-án, amikor orosz drón támadott meg autókat Ukrajna Zaporizzsjai területén. A támadásban egy 45 éves férfi életét vesztette, két másik személy – egy 44 éves férfi és egy 39 éves nő – pedig megsebesült.
Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Területi Katonai Közigazgatás vezetője szerint az ellenséges drón a frontvonalhoz közeli településen egy lakóház mellett parkoló járműveket vett célba.
A hatóságok vizsgálják az incidens körülményeit – írja az Ukrajinszka Pravda.
Oroszország átadta az Egyesült Államoknak, valamint az ENSZ-nek és az EBESZ-nek azokat az anyagokat, amelyek szerintük bizonyítják, hogy Ukrajna megsértette az energetikai létesítmények elleni támadásokra vonatkozó moratóriumot – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában.
„Konkrét tényekkel alátámasztva mutassák meg munkájuk során, mit ér a jelenlegi ukrán hatóságok szava” – idézi az MTI Lavrovot.
A moratórium március 18-án jött létre, amikor Vlagyimir Putyin és Donald Trump telefonbeszélgetést folytatott. A megállapodás szerint a felek 30 napig lemondanak az energetikai infrastruktúra támadásáról.
Az orosz védelmi minisztérium szerint egy ukrán drón hétfőn bombázta a Zaporizzsja megyei Novohorjivka elektromos alállomását, valamint csapás ért egy transzformátor-alállomást a Belgorod megyei Szmorogyinóban is, mindkét esetben áramkimaradást okozva. Lavrov arról is beszámolt, hogy előkészületben van egy újabb orosz–amerikai találkozó a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében. „Lát előrelépést a kapcsolatokban” – jegyezte meg a külügyminiszter.
A Trump-kormányzat tisztviselői elismerték, hogy az előzetes tervekkel ellentétben nem sikerül gyors tűzszünetet és békemegállapodást elérni Ukrajnában – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Donald Trump amerikai elnök és tanácsadói eredetileg április-májusra tervezték a teljes tűzszünet elérését Ukrajnában, ezt azonban sem Kijev, sem Moszkva nem segíti elő. Az amerikai tisztviselők most új nyomásgyakorló intézkedéseket dolgoznak ki mindkét fél ellen.
Míg a Trump-adminisztráció korábban Kijevre nehezedett, az utóbbi napokban egyre inkább Moszkva okoz csalódást az amerikai vezetésnek. A hétvégi tárgyalássorozat után a Fehér Ház és a külügyminisztérium tisztviselői elismerték, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aktívan akadályozza Washington béketörekvéseit. Trump heteken át hangoztatta, hogy bízik Putyinban és hiszi, hogy az orosz vezető elkötelezett a béke mellett. Az utóbbi napokban azonban a Fehér Ház egyre bizalmatlanabb Putyin szándékaival kapcsolatban, bár Trump nyilvánosan továbbra is bizalmat mutat.
Az adminisztráció új eszközöket fontolgat Oroszország ellen, többek között további vámok és szankciók bevezetését. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden közölte, hogy Moszkva nem fogadhatja el az Egyesült Államok jelenlegi javaslatait a háború befejezésére.
Trump a héten újabb telefonbeszélgetést tervez Putyinnal Ukrajnáról, és Alexander Stubb finn elnök javaslatára április 20-át jelölték meg határidőként Oroszország számára a tűzszünet elfogadására, mielőtt újabb nyomásgyakorló intézkedéseket vezetnének be ellene. Az elnök eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is figyelmeztette, hogy „nagy problémái” lesznek, ha ki akar lépni a ritka földfémek kitermeléséről szóló megállapodásból.
Lettország kormánya újabb 1500 harci drónt juttatott el az ukrán fegyveres erőknek, jelentette be Andris Spruds lett védelmi miniszter az X közösségi oldalon április 1-jén, kedden – tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
A miniszter közleménye szerint két lett vállalat összesen 12 ezer drónt szállít Ukrajnába 2025 első félévében, 17 millió euró értékben. Ez a szállítmány a nemzetközi drónkoalíció keretében valósul meg, amelyet Nagy-Britannia és Lettország közösen vezet.
A drónkoalíciót 2024 januárjában hozták létre azzal a céllal, hogy megerősítsék Ukrajna pilóta nélküli repülőeszközökkel kapcsolatos képességeit. Március 24-én jelentették be, hogy a koalíció 20 millió eurót különített el közös alapjából taktikai felderítő drónok beszerzésére az ukrán védelmi erők számára.
Emlékeztetőül: március 28-án a svéd kormány utasította fegyveres erőit, hogy teljesítsenek kifizetéseket az aknamentesítési és a pilóta nélküli repülőgépek területén létrehozott koalícióknak a „Ramstein-formátum” keretében.
Oroszország eddig dokumentáltan 20 982 harceszközt veszített a háborúban. Ezek közül 15 929 megsemmisült, 879-ben károk keletkeztek, 1148-at a személyzete otthagyott a harctéren, 3026-ot pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről geolokációs adatokkal rendelkező vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az alábbi felvételen egy T–55-ös orosz harckocsi pusztulása látható. Az orosz eszközöknél a T utáni szám a hadrendbe állítás évét jelenti, ami azt jelenti, hogy az oroszok hetvenéves technológiát is a harctérre küldenek.
Russian T-55 destroyed by Spartan unit of the National Guard of Ukrainehttps://t.co/fULskEagX1 pic.twitter.com/9xX8sXN3bd
— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) February 4, 2024
Az elveszített harcjárművek között 3847 tank van. A harckocsik közül 2771 megsemmisült, emellett 158 megsérült, 385-öt magára hagytak a harctéren, 533-at pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Ukrajna eddig dokumentáltan 8402 harceszközt veszített a háborúban. Ezek közül 6107 megsemmisült, 562-ben károk keletkeztek, 473-at a személyzete otthagyott a harctéren, 1260-at pedig az oroszok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
#Ukraine: A Ukrainian BMP-2 and what appears to be a M80A infantry fighting vehicle were destroyed by the Russian Wagner PMC near Zaliznyanske, #Donetsk Oblast. pic.twitter.com/gy4daRYuJm
— Polymarket Intel (@PolymarketIntel) March 28, 2023
Az elveszített harcjárművek között 1124 tank van. A harckocsik közül 812 megsemmisült, emellett 79 megsérült, 93-at magára hagytak a harctéren, 140-et pedig az oroszok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
A háború kezdete óta először szállítottak át orosz ügynököt Ukrajnába, ezúttal Lengyelország adta ki Kirill Molcsanov újságírót, aki mostantól Kijevben van előzetes letartóztatásban – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A vádirat szerint az ügynök Oroszország két titkosszolgálatának dolgozott be, valamint lejáratta Ukrajna hírnevét. Molcsanov 2022-ben költözött orosz földre, ahol egy kormányhoz közeli műsor gyakori vendége volt, ahol álhíreket terjesztett a frontvonalon uralkodó helyzetről.
A gyanú szerint az Európai Unió területén Ukrajna-ellenes tiltakozásokat szervezett, valamint terrortámadás előkészítésében vett részt, amelyet ukrán területen hajtottak volna végre.