Sajtóinformációk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy múlt heti ülésen kiadta a parancsot csapatának, hogy kezdjék meg az előkészületeket ahhoz, hogy egy orosz–ukrán tűzszünet után szervezzenek választásokat Ukrajnában. A voksolás megtartását külső és belső körülmények is nehezítik, de az ukrán államfő – még az ellenzék időkérése ellenére is – már nyáron megmérettetheti magát.
Arról, hogy mikor lehetne a legkorábban elnökválasztás Ukrajnában, illetve mit szól mindehhez az ukrán ellenzék, ide kattintva olvashat bővebben.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz olajfinomítók elleni csapások beszüntetése megteremti csapataik újrarendeződésének lehetőségét, ami az ukrán haderő veszteségéhez vezethet – mondta Roman Szvitan, az ukrán fegyveres erők tartalékos ezredese.
Nem lehet háborút nyerni úgy, hogy nem pusztítjuk el az ellenséget a frontvonalak mögött
– fogalmazott az ukrán ezredes.
Leszögezte, hogy az orosz félnek tett ilyesfajta „engedmények” az ukrán csapatok veszteségeihez vezethetnek.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint helyre kell hozni az amerikai–orosz kétoldalú kapcsolatokat, ezért újabb találkozóra van szükség – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A tárcavezető elmondása alapján jelenleg videókonferencián egyeztetnek a felek. Úgy véli, fejlődtek a közös kapcsolatok. A miniszter a diplomaták munkáját hátráltató akadályok elhárítása a cél, amelyek az Obama-kormány alatt alakultak ki.
A rosztovi orosz Déli Kerületi Katonai Bíróság 10 év börtönbüntetésre ítélt egy ukrajnai lakost, aki pénzt utalt át drónok vásárlására az Ukrán Nemzeti Gárdának (Azov), amivel „terrorizmust segített elő” – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
Az Azovval szimpatizáló férfi 2023 végén utalta át pénzt, amikor meglátott egy erről szóló hirdetést. A vádlott mintegy 5000 hrivnyával (45 ezer forint) segítette a szervezetet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben fogadta Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét − közölte kedden Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője.
Dodik előző este érkezett Moszkvába, és lerótta kegyeletét az ismeretlen katona sírjánál. A két vezető legutóbb tavaly októberben találkozott a kazanyi BRICS-csúcs alkalmából − közölte az MTI.
A boszniai szerb vezető ellen Boszniában elfogatóparancsot adtak ki,
miután egy boszniai bíróság február 26-án egy év börtönbüntetésre és a közhivataltól való hatéves eltiltásra ítélte, amiért figyelmen kívül hagyta Christian Schmidt boszniai főképviselő döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság nem ismeri el a tisztségviselő megbízólevelét, azzal indokolva, hogy 2021-ben a daytoni megállapodásban meghatározott eljárások megsértésével nevezték ki.
Dodik arra figyelmeztetett, hogy kész az entitás függetlenné nyilvánítására, ha a főképviselő továbbra is a boszniai szerbek jogait sértő törvényekért lobbizik.
Március 27-én a boszniai szövetségi bíróság nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte a boszniai szerb elnök ellen az Interpoltól.
Április elsején 111 alkalommal csaptak össze a felek a frontvonalon, összesen kilenc szektorban – adta hírül az Ukrinform.
Az ukrán erők jelentése szerint az orosz határ közelében lévő közösségek elleni támadások voltak jelentősebbek, az egyik legnagyobb csapás a Csernyihiv régióbeli Zarichchiát érte, amelyet tüzérséggel és aknavetőkkel vettek be.
A Dnyipropetrovszk régióban található Nikopol városát támadták meg április elsején az orosz erők, a csapásban hárman megsérültek – írja az Ukrajinszka Pravda.
Szerhij Liszak, az ukrán erők helyi parancsnoka szerint Nikopolra kamikaze drónokkal és tüzérséggel csaptak le az oroszok. A három sérült közül a legfiatalabb egy 14 éves fiú volt. A támadás következtében tűz ütött ki, amelyben több épület rongálódott meg.
Májusban hivatalos látogatásra érkezik Moszkvába Hszi Csin-ping kínai elnök, és részt vesz a győzelem napjának 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az Interfax beszámolója szerint gazdag programsorozat várható az ünnepségen, amelynek a kínai államfő lesz a fő vendége. A felek mindezek mellett tovább erősítenék az egymás közötti kétoldalú kapcsolatokat.
Oroszország „komolyan” veszi az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatokat, de nem tudja elfogadni a megállapodást a jelenlegi formájában – írja a New York Post.
Nagyon komolyan vesszük az amerikaiak által javasolt modelleket és megoldásokat, de jelenlegi formájában nem tudjuk elfogadni az egészet
– mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes az orosz állami média szerint.
Az orosz International Affairs magazinnak adott nyilatkozatból kiderül, hogy az orosz fél szerint a Donald Trump kormánya által támogatott javaslatot át kell dolgozni. Dmittij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy „Oroszország továbbra is folytatni fogja kapcsolatait az Egyesült Államokkal”.
Oroszország ismét megszegi az USA-val kötött megállapodásokat, és lecsap a herszoni energetikai létesítményre – közölte az ukrán külügyminiszter.
Andrij Szibiha a litván külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Oroszország továbbra is megsérti az energetikai tűzszüneti megállapodást. Reggel az oroszok megtámadtak egy herszoni energetikai létesítményt, 45 ezer lakos maradt áram nélkül.
Rijád után az Egyesült Államokkal kötött megállapodások egyike volt, hogy nem csapnak le az energetikai infrastruktúrára. Oroszország azonban továbbra is megszegi ezt a megállapodást. Már megrongálta az energetikai létesítményeket Herszonban, Harkivban és Poltavában. Ma reggel pedig egy újabb orosz csapás megrongált egy energetikai létesítményt Herszonban, így 45 ezer ember maradt áram nélkül
– mondta a tárcavezető.
Herszon régióban egy ukrán MiG–29-es vadászgép egy GBU–62-es tervezőbombát dobott be közvetlenül egy légvédelmi bunker ajtaján, ami az oroszok tábori parancsnokságként használtak – írja az Unian állami hírügynökség.
A főhadiszállás elleni támadás célja az volt, hogy akadályozzák a Dnyeper szigetei elleni támadásokért felelős orosz egységek vezetőségének munkáját . A portál kiemelte, hogy az ukrán hadsereg légiereje új lőszereket és repülőgépeket rendel, és továbbra is erős pontcsapásmérő alakulattá válik.
Megjegyzik, hogy minden ukrán harci repülőgép műholdas irányítású és inerciális tervezésű bombákkal van felszerelve, köztük az amerikai GBU–39 és GBU–62, a francia Hammers és egy új ukrán tervezésű bombával is.
Idén több mint 15 ezer robotot szállítanak az ukrán harctérre, ezek túlnyomó többsége hazai gyártásból származik – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A fejlesztések és beszerzések már elkezdődtek, ugyanis 2025 első negyedévében 31 szerződést kötöttek különféle robotikai eszközökre, összesen 6 milliárd hrivnya (54 milliárd forint) értékben. A robotok már 2024 második felében megjelentek az ukrán hadseregben, akkor hat szerződés keretében 100 millió hrivnya (901 millió forint) értékű szállítás történt.
A hadsereg számára biztosított robotok többsége ukrán gyártású lesz, mivel az importmodellek jelentősen drágábbak. A védelmi cégek vállalták, hogy a szerződéses együttműködés során folyamatosan fejlesztik rendszereiket, biztosítva ezzel a technológiai előrelépést a frontvonalon.
2025. április 1-jétől Ukrajnában minden katonai orvosi bizottsági (VLK) határozat elektronikusan kerül rögzítésre – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az új rendszerhez már több mint 12 ezer VLK-tag csatlakozott, és az első hónapban több mint 100 ezer műveletet hajtottak végre. A fejlesztést először Lemberg régióban tesztelték, ahol az eredmények kiemelkedően pozitívak voltak.
A Rezerv+ alkalmazás segítségével már 4 millió felhasználó igényelt elektronikus VLK-beutalót, készített digitális katonai igazolványt vagy tájékozódott elérhető katonai pozíciókról. Az új rendszer jelentősen leegyszerűsíti az ügyintézést, lehetővé téve, hogy a jelentkezők felesleges sorban állás és papírmunka nélkül jussanak el az egészségügyi vizsgálatokra.
Fontos, hogy a korábban kiadott papíralapú dokumentumok továbbra is érvényesek, és bár az új rendszer elsősorban az elektronikus ügyintézést támogatja, a nyomtatott igazolások igénylésére is van lehetőség. A VLK-határozatok – legyenek akár digitálisak, akár papíralapúak – továbbra is megfellebbezhetők magasabb szintű bizottságnál vagy bírósági úton.
Sajtótájékoztatót tartott Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter, amelyen Kęstutis Budrys litván külügyminiszter is részt vett – számol be a 24-es csatorna.
A balti államok elleni orosz támadás kockázataira vonatkozó kérdésre válaszolva Kęstutis Budris elmondta, a NATO hírszerzése egyetértett abban, hogy Oroszország hosszú távon közvetlen katonai fenyegetést jelent a szövetségre. A litván miniszter megjegyezte, hogy Moszkva katonai erőt használ politikai céljai eléréséhez. Állítása szerint Vlagyimir Putyin többször is megfogalmazta, „azt akarja, hogy az amerikaiak eltűnjenek Európából, s Litvánia ne legyen virágzó ország”.
Kęstutis Budris úgy véli, hogy a Moszkvából érkező fenyegetés valós és hosszú távú, valamint „az elrettentésre szükség van, mert Oroszország a jövőben is a szomszédunk marad”.
A májusra tervezett orosz–kínai csúcstalálkozót készíti elő a jelenlegi külügyminiszteri tárgyalás – jelentette ki Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője, amikor kedden Moszkvában fogadta kínai hivatali partnerért, Vang Jit. Az MTI beszámolója szerint az orosz tárcavezető a találkozó helyszínét nem jelentette be.
Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy a két ország vezetőjének eltökélt szándéka a kétoldalú kapcsolatok következetes erősítése.
Putyin elnök és Hszi Csin-ping elnök találkozói mindig erőteljes lendületet adnak kétoldalú kapcsolataink fejlődésének, melyek vezetőinknek köszönhetően soha nem látott szintet értek el, és továbbra is dinamikusan fejlődnek minden irányban
– fogalmazott Szergej Lavrov.
Az orosz miniszter szerint ezekben a kihívásokkal teli időkben a világ legtöbb országa Moszkvának és Pekingnek „a nemzetközi színtéren való szoros koordinációért való felelősségében” látja a legfontosabb stabilizáló tényezőt.
Vlagyimir Putyin a tervek szerint kedden fogadja a kínai külügyminisztert.
Vang Ji hétfőn kezdte meg háromnapos oroszországi látogatását. Februárban Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára látogatott el Pekingbe, ahol találkozott Hszi kínai elnökkel és a kínai külügyminiszterrel. A felek biztonsági kérdésekről, valamint nemzetközi és regionális problémákról tárgyaltak.
A kínai elnök-pártfőtitkár legutóbb 2023-ban látogatott Moszkvába. A Kreml idén februárban Putyin és Hszi kölcsönös – kínai, illetve oroszországi – látogatásának előkészítéséről számolt be. Ugyanebben a hónapban a két vezető telefonon beszélt egymással.
A Deepstate ukrán katonai elemző csoport becslése szerint az orosz hadsereg márciusban 133 négyzetkilométernyi területet foglalt el Ukrajnából, ami jelentős csökkenés a 2024 júliusa és 2025 februárja közötti időszakhoz képest. Hangsúlyozták, hogy ez nem jelenti az orosz támadások csökkenését, sőt több fronton folytatták a támadó hadműveleteket − írta az Ukrajinszka Pravda.
A pokrovszki front intenzitása március második felében fokozódott, ugyanakkor megjegyzik, hogy az ukrán fegyveres erők igyekeznek minimalizálni a veszteségeket. Az oroszok azonban tartalékot csoportosítottak Kurszk környékére, de pontosan nem tudják, hol fogják bevetni őket.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter litván kollégájával, Kestutis Budrysszal tartott közös sajtótájékoztatót, melyen kijelentette, hogy Oroszország továbbra is megsérti a tűzszünet energetikai szektorra vonatkozó megállapodását − írta az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz haderő ugyanis április elsején reggel csapást mért egy herszoni energetikai létesítményre, ami miatt 45 ezer ember maradt áram nélkül. Utóbbit Roman Mrocsko, a Herszoni Katonai Adminisztráció vezetője jelentette be Telegram-csatornáján.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet – Kyiv International Institute of Sociology, KIIS – kedden megjelent legfrissebb közvélemény-kutatási eredményei szerint az ukránok többsége nem hisz az igazságos békében Donald Trump amerikai államfő elnöksége alatt. Míg 2024 decemberében a megkérdezettek 31 százaléka számított igazságtalan békére, addig 2025 márciusában ez az arány 55 százalékra emelkedett
Összességében romlott az amerikai vezetővel szembeni hozzáállás, ugyanis a válaszadók 73 százaléka negatívan értékeli Donald Trump elnökségét Ukrajna szempontjából.
A 2025 márciusában végzett szociológiai kutatás szerint az ukránok sokkal pesszimistábbak az Egyesült Államok vezetője által folytatott politika Ukrajnára gyakorolt lehetséges következményeit illetően. A megkérdezettek 22 százaléka úgy véli, hogy a béke teljesen igazságtalan lesz, további 32 százalékuk szerint bár igazságtalan béke születik, de Ukrajna egyes követelései teljesülhetnek.
A lengyel belbiztonsági szolgálat (ABW) őrizetbe vett egy ukrán állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy az orosz titkosszolgálatok nevében kémkedett lengyel katonai létesítményekben – jelentette kedden az RMF24 lengyel hírportál. A gyanúsított elismerte a vádakat, állítva, hogy ideológiai okokból dolgozott Oroszországnak. A lengyel hatóságok három hónapra előzetes letartóztatásba helyezték a feltételezett elkövetőt.
A kelet-maszoviai tartomány lengyel ügyészei kémkedéssel vádolják a gyanúsítottat, aminek büntetési tétele öttől harminc évig terjedő börtönbüntetés lehet.
Az orosz hírszerzés feltételezett ügynökeinek letartóztatása Lengyelországban az elmúlt években megugrott, mivel Varsó Ukrajna kulcsfontosságú szövetségesévé vált az orosz invázió elleni harcban. Az orosz hírszerzést azzal is megvádolták, hogy 2024-ben támadást szerveztek egy varsói bevásárlóközpont ellen.
Sajtóinformációk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy múlt heti ülésen kiadta a parancsot csapatának, hogy kezdjék meg az előkészületeket ahhoz, hogy egy orosz–ukrán tűzszünet után szervezzenek választásokat Ukrajnában. A voksolás megtartását külső és belső körülmények is nehezítik, de az ukrán államfő – még az ellenzék időkérése ellenére is – már nyáron megmérettetheti magát.
Arról, hogy mikor lehetne a legkorábban elnökválasztás Ukrajnában, illetve mit szól mindehhez az ukrán ellenzék, ide kattintva olvashat bővebben.
Az orosz hadsereg márciusban megduplázta a Harkiv ellen indított támadásokat – számol be az Ukrajinszka Pravda.
„A várost ért támadások száma márciusban megduplázódott februárhoz képest. Összesen 42 támadást és 172 légi riasztást regisztrált a Helyzetelemző Központ – naponta átlagosan öt alkalommal” – közölte Igor Terekhov, Harkiv polgármestere.
A Sahídek csoportosan repülnek be Harkiv légterébe, és kombinált csapásokat mérnek lakóövezetekre, kritikus infrastruktúrára és üzleti létesítményekre. 30-40 perc múlva, amikor a mentők, orvosok, rendőrök és közművek már a földön dolgoznak, az ellenség másodszor is célba veszi őket. Rideg és cinikus húzás: több áldozat, több pusztítás, több emberi félelem
– hangsúlyozta a város vezetője.
A polgármester elmondása szerint az elmúlt hónapban 99 harkivi lakos, köztük 12 gyermek sérült meg az orosz támadások következtében, két ember pedig életét vesztette.
Április elsején éjszaka az ukrán fegyveres erők légiereje nem észlelt orosz drónokat Ukrajna területén, viszont két orosz rakétát semmisítettek meg Zaporizzsja környékén − írta a Meduza.
Az utolsó dróncsapás nélküli éjszaka 2024. december 10-én volt, akkor az időjárási viszonyok miatt nem támadtak drónokkal az oroszok. Az elmúlt évben még október 14-én és áprilisban volt drónmentes éjszaka.
Vlagyimir Putyin aláírta azt a rendeletet, amely szerint újabb 160 ezer embert soroznak be az orosz hadseregbe. Oroszországban kötelező sorkatonai szolgálat van, amely minden 18 és 30 év közötti állampolgárra vonatkozik, és egy évig tart. Évente kétszer történik a sorozás, tavasszal és ősszel, a legutóbbi alkalommal 133 ezren vonultak be katonai szolgálatra.
2024-ben az orosz elnök egy új törvénnyel a sorkötelesek korhatárát 27-ről 30 évre emelte, valamint orosz sajtóértesülések szerint december óta az orosz fegyveres erők állománya csaknem 2,4 millió főre nőtt, amelyből 1,5 millió a tényleges katonai szolgálatot ellátó személy − írta az Euronews.
Nagy-Britannia, Ukrajna és Franciaország katonai vezetői a következő napokban fognak ismét tárgyalni, s Ukrajna biztonságának megerősítésének következő szakaszát tervezik megerősíteni – írja az Unian hírügynökség.
A vezetők elemezték múlt heti párizsi látogatásukat, és egyetértettek abban, hogy valódi lendület van Ukrajna biztonságának hosszú távú támogatásához
– közölte Keir Starmer brit miniszterelnök szóvivője.
Továbbá Volodimir Zelenszkij nyilatkozott, köszönetet mondott Nagy-Britanniának: „Katonai képviselőink találkozóját készítjük elő. Nagyra értékeljük Nagy-Britannia álláspontját az Oroszországra gyakorolt nyomással kapcsolatban, amelynek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy megakadályozza az oroszokat a háború kiterjesztésében. Annál inkább, mivel Moszkva nyíltan gúnyt űz partnerei békés napirendre való törekvéséből: folyamatos dróncsapások és brutális ágyúzás. Csak nyomásgyakorlással lehet ezt megállítani és békére kényszeríteni Oroszországot” – fogalmazott az ukrán államfő.
Oroszország megváltoztatta az Ukrajna elleni légicsapások taktikáját, s jelenleg arra összpontosítanak, hogy nyomást gyakoroljanak az országra – írja az Unian hírügynökség Oleg Zsdanov katonai elemző kijelentéseit kiemelve.
A cél az, hogy Ukrajnát az Orosz Föderáció feltételeinek megfelelően gyors megadásra kényszerítsék. Már Donald Trump is elkezdte mondani, hogy Oroszország nem akar előfeltételek nélkül tárgyalni. Ez politikai nyomást jelez, nem pedig a légvédelmi rendszereink vagy más védelmi elemek megsemmisítését
– nyilatkozta az elemző.
Oleg Zsdanov elmondása szerint Oroszország véletlenszerűen választja ki a célpontjait. Kifejtette, hogy minden a helyzettől és a körülményektől függ. Az oroszok nem fognak lemondani az ukrán légvédelmi rendszerek túlterhelésére tett kísérletekről, de ezt inkább azért teszik, hogy megfélemlítsék az ukránokat, és demonstrálják, hogy békés városokra is képesek erőteljes csapásokat mérni. Oroszország különböző jelentések szerint három kilométerről öt kilométerre emelte a Sahídek repülési magasságát.
Hozzátette, hogy Ukrajnának modernizálnia kell eszközeit a támadások hárítására. A Harkiv, Zsitomir, Dnyipro, Odessza és Kropivnickij elleni csapásokat kommentálva hangsúlyozta, hogy még bizonyos technológiák, REB-rendszerek megléte ellenére is jelentősen csökkent az eszközök hatékonysága, mivel az Orosz Föderáció több antennát telepített a Sahídek irányítására, ami megnehezíti azok elfogását.
Németország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, és folytatja az ország támogatását az orosz agresszióval szemben − jelentette ki Annalena Baerbock német ügyvivő külügyminiszter az ukrán fővárosban, Kijevben kedd reggeli érkezésekor.
Ukrajna kész lenne az azonnali tűzszünetre − mondta Baerbock. Putyin szerinte „tárgyalási hajlandóságot szimulál, de egy millimétert sem tér el céljaitól. Nem szabad hagynunk, hogy Putyin és a csatlósai elvakítsanak bennünket. Mert meglebegtetni a békét még nem béke.”
A NATO külügyminisztereinek csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozóján az amerikai fél számára is világossá fogják tenni − mondta −, hogy „nem szabad belemenni Putyin halogató taktikájába”.
Putyin az, aki időhúzásra játszik, nem akar békét, és a nemzetközi jogot megsértve folytatja agressziós háborúját.
Az Egyesült Államok és Oroszország közötti „patthelyzet miatt elengedhetetlenül fontos, hogy mi, európaiak, megmutassuk, hogy ha és de nélkül kiállunk Ukrajna mellett, és most jobban támogatjuk, mint valaha” − mondta Baerbock. Hangsúlyozta: szeretné egyértelművé tenni, hogy a következő német kormány is masszív támogatást fog nyújtani Ukrajnának.
„A most kijelölt irányvonal évtizedekre meghatározza kontinensünk jövőjét” − mondta a miniszter. Továbbra is olyan Európában akarunk élni, ahol a jog ereje érvényesül az erő jogával szemben, és ahol a határokat nem fegyveres erővel rajzolják át. „Mi, európaiak, minden erőnkkel e mögött állunk.” Németország továbbra is szorosan Ukrajna mellett fog állni az Európai Unió reformjainak útján.
Annalena Baerbock bejelentése szerint Németország további 130 millió euró humanitárius segélyt és stabilizációs forrásokat biztosít Ukrajnának „a folyamatos orosz támadások miatt”. Az ügyvivő német külügyminiszternek a mostani a kilencedik ukrajnai útja az orosz különleges hadművelet kezdete és a tizenegyedik 2021-es hivatalba lépése óta. Baerbock különvonattal utazott Kijevbe, amit megérkezéséig biztonsági okokból titokban tartottak − adta hírül az MTI.
Donald Trump szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök tartani fogja magát az ukrajnai háború lezárásról szóló ígéretéhez, de ha nem így lesz, az Egyesült Államok kész másodlagos vámokkal sújtani az orosz olajkereskedelmet − adta hírül az MTI.
Az amerikai elnök fehér házi dolgozószobájában újságírók kérdéseire válaszolva hétfőn hangsúlyozta, azt akarja látni, hogy Vlagyimir Putyin megállapodik a háború befejezéséről, ami az emberek életét is megkíméli. Donald Trump rámutatott, hogy heti mintegy 2500 orosz és ukrán katona hal meg a háborúban, aminek szeretne véget vetni.
Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is tartja magát a háború lezárásának szándékához. Kijelentette, hogy bizonyos információi szerint az ukrán fél újra akarja tárgyalni az ásványkincsekről az Egyesült Államokkal kidolgozott megállapodást, és annak részévé akarja tenni a NATO-tagságot. Donald Trump megismételte, hogy nem tartja lehetségesnek Ukrajna csatlakozását a katonai szervezethez.
Donald Trump a hétvégén egy interjúban elégedetlenségét fejezte ki Vlagyimir Putyin nyilatkozatai miatt, és kilátásba helyezett az orosz kőolajat terhelő úgynevezett másodlagos vámokat. Szavai szerint az intézkedéshez akkor folyamodna, ha úgy látná, hogy a háborút lezáró békemegállapodás az orosz elnök hozzáállása miatt meghiúsul. A másodlagos vám kivetésekor azon országok, amelyek orosz kőolajat vásárolnak, külön vámot lennének kötelesek fizetni az Egyesült Államokba irányuló kereskedelmi tevékenységük után.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4079-en léptek be Magyarországra hétfőn – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség húsz embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
„Már több mint 183 ezer bűntettet jegyeztek fel az Ukrajna ellen indított orosz háborúval összefüggésben, és Oroszország nem kerülheti el a felelősségre vonást mindazért, amit tett” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon a hétfőn, Bucsában tartott találkozón, amelyet a Kijev környéki város visszafoglalásának harmadik évfordulója alkalmából rendeztek.
Az MTI értesüléseiből kiderül, hogy az eseményen 17 európai ország parlamenti vezetője, valamint az Európai Parlament elnöke vett részt.
Az ukrán elnök úgy véli, hogy a feljegyzett bűntettek között „rengeteg rendkívül brutális bűncselekmény is volt: hadifoglyok és civilek kivégzése, nemi erőszak és kínzások”.
Szavai szerint – elsősorban szankciók révén – nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy a háború és a kegyetlenségek ne terjedjenek tovább. Zelenszkij arra kérte a parlamenti vezetőket, hogy a jövőben is járuljanak hozzá Ukrajna védelméhez, támogassák a méltó békére való törekvést.
Mindannyian azt akarjuk, hogy ez a háború minél előbb véget érjen, garantált biztonsággal, tartós békével és méltósággal. Mit jelent az, hogy méltósággal? Azt, hogy Oroszország nem nyerhet semmiféle hasznot ebből a háborúból, és nem kerülheti el a felelősségre vonást mindazért, amit tett
– fejtette ki Zelenszkij a találkozó után az X-en közzétett bejegyzésében.
Today in Bucha, I said that we all want to end this war as soon as possible, with guaranteed security, lasting peace, and dignity. What does “with dignity” mean? That Russia must not gain any benefit from this war, and must not evade just accountability for what it has done. pic.twitter.com/pP73PAtzce
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 31, 2025
Hollandia 500 millió eurós támogatásának egy részét az ukrán dróngyártók kapják – jelentette be Herman Smetanin, Ukrajna stratégiai iparágakért felelős minisztere.
A bejelentés szerint a holland kormány által a „Drone Line” projektre elkülönített összeg egy részét az ukrán hazai gyártású drónok előállítására fordítják. Smetanin a közösségi médiában köszönetét fejezte ki a holland kormánynak a jelentős támogatásért, írja az Ukrinform.
A miniszter találkozott Ruben Brekelmans holland védelmi miniszterrel is, akivel megvitatták az ukrán dróngyártás finanszírozásának részleteit. A találkozón Smetanin bemutatta a holland delegációnak az egyik ukrán dróngyártó vállalatot.
Hálás vagyok a holland kormánynak, hogy megértették: a dróngyártást Ukrajnán belül kell fejleszteni
– hangsúlyozta a miniszter.