Hernádi Zsolt: Évi 175-210 milliárd forintba kerülne Magyarországnak a leválás az orosz olajról

A kelet-európai országok, köztük Magyarország számára jóval nagyobb kihívást jelent az orosz olajfüggőség csökkentése, mint a tengeri kikötőkkel rendelkező nyugat-európai államoknak. Míg utóbbiak könnyen átállhatnak a hajón érkező nyersolajra, addig régiónk továbbra is a vezetékes szállításra van utalva – derült ki a Mol-vezér interjújából, amelyet a Portfolio szemlézett.

A Mol-csoport az elmúlt időszakban növelni tudta hatékonyságát – emelte ki Hernádi az Egyenes beszédben. A vállalatnál nőtt a kitermelés és a finomítók kihasználtsága is, miközben a külső környezet romlik. Több országban, például Ausztriában is visszaesett az üzemanyag-fogyasztás, ami kedvezőtlenül érinti a régiós olajipari vállalatokat.

A vezérigazgató utalt arra is, hogy bár a kormány csökkentette a vállalatra kivetett különadók egy részét, a nemzetközi bizonytalanság továbbra is jelentős terhet ró a szektorra. Különösen életszerűtlennek nevezte az orosz energiahordozókra javasolt 500 százalékos vámot.

Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen lenne, és sem piaci, sem racionális szempontból nem tartható

– fogalmazott Hernádi.

Piaci logika helyett politikai döntések

A Mol vezetője szerint a piaci logika azt diktálná, hogy az amerikai és az orosz olaj versenyezzen egymással, és ne politikai döntések határozzák meg a beszerzési forrásokat. Az 500 százalékos vám inkább egyfajta politikai nyomásgyakorlás, ami akár egy szélesebb üzleti alku része is lehet – például arra, hogy Európa jobban figyelembe vegye az Egyesült Államok szempontjait.

Hernádi véleménye szerint Donald Trump elnöksége alatt egy új típusú megállapodás körvonalazódhat az energiahordozók terén, ami átrajzolhatja a jelenlegi piaci viszonyokat.

A vezérigazgató kitért a napokban nagy figyelmet kapott gárdonyi olajszennyezésre is, amely mintegy 30 méteres sugarú körön belül lokalizált területet érint. Elmondása szerint a szennyezett föld kitermelése folyamatosan zajlik, és jelenleg nincs esélye annak, hogy az anyag átszivárogjon a talajvízbe vagy a Velencei-tóba.

Ennek ellenére – mivel még egy ezreléknyi kockázatot sem hagynánk figyelmen kívül – résfalat építünk a biztonság növelése érdekében

– hangsúlyozta Hernádi, hozzátéve, hogy a helyi lakosság tájékoztatása folyamatos.

Közeleg az EU orosz energiahordozó-embargójának határideje

Az orosz leválás kérdése azt követően vált ismét aktuálissá, hogy az Európai Unió nyíltan kimondott célja lett 2027 végére teljesen megszüntetni az orosz földgáz, kőolaj és nukleáris fűtőanyag importját. A frissen bemutatott brüsszeli terv 9 pontban határozza meg az ehhez vezető lépéseket, melyek között szerepel az új orosz gázszerződések betiltása, a meglévők felmondása vis maiorra hivatkozással, valamint kötelező nemzeti leválási tervek kidolgozása.

Magyarország számára ez különösen nagy kihívást jelent, hiszen a hazai kőolajimportnak mintegy 75-80 százaléka még mindig Oroszországból érkezik, mind a Mol pozsonyi, mind a százhalombattai finomítójába.

Miért lenne drágább az alternatív beszerzés?

Szakértők szerint az orosz import kiesésével két tényező miatt is jelentősen drágábbá válna a kőolajbeszerzés a Mol számára. Egyrészt az úgynevezett Brent–Ural árkülönbözet miatt magasabb lenne az alapanyag ára, másrészt az alternatív beszerzési útvonalként előtérbe kerülő Adria-vezetéken történő szállítás sokszoros többletköltséggel járna a jelenlegi infrastruktúra korlátai miatt.

Ez a költségnövekedés végső soron a magyar gazdaságot és a fogyasztókat is érintené, ami magyarázza a magyar kormány és a Mol ellenállását a gyors leválással szemben.

(Borítókép: Hernádi Zsolt 2022. december 18-án. Fotó: Németh Kata / Index)