Még Kapu Tibor tartalékosából is lehet űrhajós

Ahogy arról a korábbiakban már beszámoltunk, várhatóan június 10-én 14:22-kor indul útnak Kapu Tibor és legénysége – amit az Indexen is nyomon követhet majd. A Farkas Bertalan utáni második magyar űrhajós tartalékosa Cserényi Gyula, akire kevesebb fókusz vetült azóta, hogy a HUNOR-program támogatásával és az Axiom-4 küldetés keretében megvalósuló missziót bejelentették. Pedig vele kapcsolatban is bőven akadnak érdekességek. Mint ismert, Cserényi Gyula 1989-ben született Kecskeméten orvos szülők gyermekeként – két idősebb testvére is van. Egykori iskolájába, az Arany János Általános Iskolába már űrhajósként térhetett vissza.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen villamosmérnökként szerzett mesterdiplomát, és váltótársához, Kapu Tiborhoz hasonlóan a Boschnál kezdte pályáját, ahol villamosfőmérnökként és csoportvezetőként dolgozott. Cserényi ráadásul angol és német nyelven is beszél, illetve a családi állapotát illetően tudni lehet róla, hogy házasságban él, és született már két gyermeke. Úgy tudni, az Axiom-küldetésre felkészítő houstoni kiképzésre a családja is elkísérte. Egy korábbi, Indexnek adott interjújában Cserényi arról is beszélt, milyen keretek között tálalta párjának, hogy részt vesz a misszióban:

A Hunor-programot egy este, vacsora után mondtam el a feleségemnek. Először lehülyézett, de később utánaolvasott, és maximálisan támogat ebben a munkában. Ez rendkívül fontos nekem.

A tartalékos a szabadidejét akadályfutással, túrázással, motorozással tölti, illetve a sportok között a vívást, a teniszezést és a falmászást űzi. Sőt, kilencszer teljesítette a Spartan Race akadályversenyt.

Természetesen űrhajós, vadászrepülő-pilóta, autóversenyző, sebész és mérnök szerettem volna lenni. Így lettem villamosmérnök

– idézte fel terveit lapunknak Cserényi.

Tartalékként is végigcsinálja a küldetést

Mint ismert, Cserényi még 2024 májusában 247 jelöltből lett a HUNOR-program négytagos keretének a tagja az ESA minősítésével. Élményeiről pedig az Indexnek adott interjújában is mesélt.

A legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy lehetőségem lesz részt venni egy űrhajósprojektben. Eléggé realisztikusan éltem az életemet, mindig is szerettem a kiszámíthatóságot: kiváló mérnöki állásom volt, házat vettünk vidéken, és nemrég született meg a második gyermekünk. Mégis, amikor megjelent a pályázati felhívás, egyszerűen egy kihagyhatatlan kihívásnak láttam, amit szerettem volna megpróbálni

– mondta lapunknak még 2023-ban, hozzátéve: „Úgy érzem, hogy ezzel nemcsak önös céljaimra és az egyéni teljesítményemre fókuszálok, hanem valami nagyobbra. Egy amolyan nemes küldetésre, amivel nemcsak magamnak teremtek értéket, hanem – úgy gondolom – a következő generációknak is”.

Kiemelte, a kiválasztás minden szakaszának megvolt a maga nehézsége. A szellemi teljesítőképességet értékelő pszichológiai felmérés például kimerítő volt. Elmondása szerint tengernyi kérdés volt, pszichológiából összesen 600, egy-egy tesztre pedig 20 percük volt. Ugyanakkor nagy élmény volt számára, amikor a Magyar Légierő Gripen vadászgépén repülhetett. „Az előző napon, amikor eligazítást tartottak nekünk a katapultülés működéséről, nos, akkor tudatosult csak bennem, hogy másnap beülök ebbe a repülőgépbe, és csaknem hangsebességgel fogok repülni.”

Űrhajósként egyik fő feladatának azt látja, hogy a fiatalok láthassák, van lehetőség űrhajóssá válni. Többször kiemelte, hogy űrhajósnak lenni folyamatos tanulással jár, és attól szép faladat, hogy az űrhajózásból olyan technikai és tudományos fejlesztések származnak, amik a következő generációk boldogulását segítik. Elmondása szerint elfogadta, hogy tartalékosnak választották, és teljes erőbevetéssel végezte a kiképzést. Az Axiom-4 küldetést a felszínen ugyanúgy végigdolgozza majd, mint űrhajóstársa, Kapu Tibor. 

Lehet még belőle űrhajós

Mivel a szükséges fizikai és szellemi felkészítést megkapta, az űrhajót és az űrállomást megismerte, Cserényi a jövőben is bevethető űrhajósként. Ha erre nem kerül sor, a megszerzett tudást és tapasztalatokat a meglátása szerint nagy fejlődés előtt álló űriparban fogja kamatoztatni. 

A következő években világszerte láthatunk majd vállalatokat gomba módjára kinőni. Minden előrejelzés arra mutat, hogy érdemes ide invesztálni, mert komoly hasznot hoz később – egyrészt pénzügyileg, másrészt tudományos szempontból. Magyarország kifejezetten jól áll a szürkeállomány területén: egyetemeinken komoly természettudományos kutatói munka folyik, és a magyar mérnöki képzések is magas szintet képviselnek. Azokban az iparágakban van a legtöbb keresnivalónk, ahol a tudás és az ötletek számítanak, és nem a fizikai erőforrások vagy a népességszám. Az űripar pontosan ilyen. Nem véletlenül vannak olyan űripari cégeink, amelyek akár 30 éve ezen a területen tevékenykednek, sikeresen.

Ahogy Cserényi a vele készített interjúnkban kiemelte, a magyar szakemberek eddig is hozzájárultak az űrkutatáshoz, mivel – mint azt egy korábbi cikkünkben említettük – Farkas Bertalan felvitte magával az űrbe az első generációs Pille sugárzásidózis-mérőt. Megjegyezte, a magyar tudósok által fejlesztett Pille azóta is jól teljesít, űrhajósok generációit szolgálta. A felszerelés ma már a Nemzetközi Űrállomás alapműszerei közé tartozik, és minden űrsétához elengedhetetlen. Sőt, akkor úgy fogalmazott, az Axiom-4 küldetéssel fogják felküldeni a legújabb, ötödik verzióját az űrállomásra, amire már csak néhány napot kell várnunk.

(Borítókép: Cserényi Gyula Houstonban 2025. január 30-án. Fotó: Axiom Space / MTI)