Váratlan csavar, mégsem hoz tudományos fellendülést a mesterséges intelligencia?

A neves amerikai műszaki egyetem, a Massachusetts Institute of Technology fegyelmi bizottsága elhatárolódott egyik doktori hallgatójuk cikkétől, és arra kérte a Quarterly Journal of Economics közgazdasági szaklapot, hogy álljon el a közlésétől. Az esetet az teszi érdekessé, hogy a szóban forgó dolgozat a mesterséges intelligencia tudományt fellendítő csodás eredményeiről szól, és korábban igen pozitív sajtóvisszhangot kapott.

A szerző, Aidan Toner-Rodgers doktori hallgató először az arXiv.org szerverén tette közzé a dolgozatot, amely szerint egy amerikai cég kutató-fejlesztő laborjában 44 százalékkal nőtt a felfedezett anyagok száma, és 39 százalékkal a beadott szabadalmaké. A mesterséges intelligencia termékfejlesztési hatásaira fókuszáló kutatás szerint az új munkamódszer a termékekbe épülő újítások számát 17 százalékkal emelte, ugyanakkor a kutatás-fejlesztésben dolgozó szakemberek elégedettsége nagyban csökkent, míg a vezető kutatóké nőtt. 

Az arXiv.org olyan platform, ahol elérhetők a hivatalos közlésre váró tudományos munkák. A fontosabb, esetleg szenzációs eredmények elcsípésére itt van lehetőség – a sztorit innen kapta fel tavaly decemberben a The Wall Street Journal, a Nature és az Atlantic. Toner-Rodgers izgalmas adatait nagyra méltatta az MIT közgazdászprofesszora, David Autor és az egyetem színeiben a 2024-es közgazdasági Nobel-díjat elnyerő Daron Acemoglu is. A triót együtt fotózták. Nem sokkal később azonban 

Januárban egy névtelen informatikai szakember azzal kereste meg Autort és Acemoglut, hogy szeretne többet megtudni arról, miféle mesterséges intelligenciát használtak, és egyáltalán, mi volt ez az ismeretlen labor, ahol hirtelen váratlan mennyiségű innováció keletkezett. A két tudós megpróbált a kérdés végére járni, de végül kiderült, hogy sohasem fognak többet megtudni a titokzatos laborról, amelyről a kutatás szólt – ekkor a megfelelő egyetemi szervhez fordultak.

A fegyelmi bizottság a vizsgálat végeredményéről, a hallgató jogainak védelmében, nem közölt részleteket, csupán annyit, hogy 

a dolgozat nem bizonyult megbízható kutatásnak, mivel a benne foglalt adatok nem találtattak eredetinek, megbízhatónak vagy valósnak.

A történet tehát mese volt, és arra a nem túl meglepő következtetésre futott ki, hogy a mesterséges intelligencia fokozza a tudományos termelékenységet, miközben rombolja a szakmai önérzetet. 

A valóságban nincs rá garancia, hogy a mesterséges intelligencia így szerepel majd, például termékek innovációja helyett forradalmi áttöréseket várunk tőle. A mesterséges intelligencia szereplésével kapcsolatban viszont rögtön itt az ügyből származó valódi következtetés: ha csak a szakmai integritást nézzük, az esetből az MIT és az amerikai sajtó is csúnya monoklival került ki, mivel a dolgozat ellenőrzés nélkül ment át minden szűrőn, és egy közvetlen szakmabeli aktív fellépése buktatta le.

(Futurism, TechCrunch)

(Borítókép: Index)