Így telik egy űrhajós napja a Nemzetközi Űrállomáson

Zsúfolt a napja? Sok a dolog? Ez semmi ahhoz képest, amilyen pörgés egy űrhajósra vár, akinek a napja minden mozzanata be van táblázva. Hogy megvilágítsuk, ez mennyire nem költői kép, érdemes tudni, hogy a NASA-nál ötperces egységekbe osztják az űrhajósok idejét reggel hattól este fél tízig, ezeken belül is világosan lépésekre lebontják a teendőket.

Az, amit mi idelenn egy napnak tekintünk, kicsit máshogy alakul Föld körüli pályán. A Nemzetközi Űrállomáson az űrhajósok egy nap tizenöt napkeltét és napnyugtát tekinthetnének meg, ha lenne idejük bámészkodni. Az életritmusuk ettől függetlenül a felszínen szokásos életritmust követi. 

Reggel csörög a vekker. A nap tisztálkodással kezdődik, de az űrben nem tanácsos köpködni vagy pancsolni. A fogmosás után a habot ezért lenyeli az űrhajós. Haját minimális vízzel mossa. Ha hajvágásra van szükség, azt is porszívóval intézik, hogy ne borítson el mindent a súlytalanságban szétszálló haj. Mivel ön- és közveszélyes lenne, a mindennapos edzés ellenére az űrhajósok nem ugorhatnak be egy tusolásra sem, csak egy nedves kendős letörlés jut nekik.

Mielőtt átsiklanánk felette, az űrvécék is vákuumos technikával tüntetik el az anyagcseretermékeket. A rendszer a vizeletet újrahasznosítja – például hidrolízis útján oxigént generálnak belőle. A székletet zsákokba gyűjtik, és bevett etikett, hogy az űrhajós nem csak eltünteti a csomagját, de felszerel egy friss, üres zsákot az árnyékszék következő látogatójának.

Fontos a testmozgás

Mivel egész életünket gravitációban töltjük, fel sem tűnik, hogy a testünk egész nap melózik. Az űrben ez hiányzik, de 

következményekkel jár: az izmok és a csontok leépülésével. A napirend emiatt legalább két óra gravitációt imitáló testedzést tartalmaz, vagyis lerögzítve végzett súlyzózást, biciklizést és futópadozást.

Ezután következik a munka: ez vagy tudományos kísérletek elvégzését jelenti, vagy az űrállomás működtetésével és karbantartásával kapcsolatos teendőket. Mivel a Nemzetközi Űrállomás lényegében egy súlytalan kutatólaboratórium, a munka nagyobb részét a kutatások jelentik. Az űrállomáson összesen hat kutatás céljára szolgáló modul található, ebből három orosz, egy amerikai, egy japán és egy európai. Ha űrsétára kerül sor, az sokkal keményebb meló: négyórás beöltözéssel és százoldalas biztonsági ellenőrző lista kitöltésével jár. 

Kiemelendő, hogy az űrben is különbség van a hétköznapok és a hétvégék között, mivel a vasárnapi ebédet rendszerint együtt költi el a legénység. A menü általában szárított élelmiszer forró vízzel felütve. Mivel az anyagcsere, a víz és a levegő egy zárt rendszerű (és bonyolult) körforgást végez az űrállomáson, nagy öröm, ha gyümölcsöt vagy egy otthoni specialitást tudnak elfogyasztani.

A nap végén pedig jön a jól megérdemelt pihenés. Egy űrállomáson aludni szagok és zaj szempontjából nagyon hasonló ahhoz, mintha egy aktív metróállomáson próbálnánk nyugovóra térni. Az űrhajósok speciális, rögzített űrágyneműbe bújnak, ami szabaddá teszi a kezüket olvasáshoz és a telefonjuk görgetéséhez. Alváshoz általában igyekeznek szellőztetőt vagy légáramlást keresni, az állomáson ugyanis – a földalattival ellentétben – nem mozog a levegő, ezért előfordul, hogy az alvó űrhajós feje köré egy elhasznált levegőből álló buborék gyűlik, ami kellemetlen fejfájást okozhat.