Folyamatosan szivattyúzzák a vizet Parajdon, csökken a Korond-patak sótartalma
További Külföld cikkek
- Erdőtűz csapott fel Franciaország déli részén, evakuálni kellett a híres Fontfroide apátságot
- Különleges tornádót kaptak lencsevégre az Egyesült Államokban
- Donald Trump talált vevőket a TikTokra, hamarosan felfedi a „nagyon gazdag emberek” csoportját
- Iránban betiltják a Starlinket, börtön vár azokra, akik a jövőben is használják
- Lefejezhette barátját egy ausztrál valóságshow-szereplő
Luci Ervin, a román vízügyi hatóság igazgatója közölte, hogy a parajdi sóbánya környékén 16 nagy teljesítményű szivattyút üzemeltek be, és ezekből nyolc 48 órája folyamatosan működik – írja az MTI. Kinyerik az édesvizet a sóbánya fölötti részen a Korond-patak mellékpatakjából, és a sóbánya alatti területen engedik vissza a Korond-patakba, megakadályozva ezáltal, hogy az édesvíz sóval érintkezzen. A szivattyúzás a patak elterelésén dolgozó céget is segíti a munkában, mivel a víz nem mossa tovább a területet. Az igazgató állítása szerint a szivattyúkkal
szinte a patak teljes vízhozamát átveszik, aminek köszönhetően a patak vizének sókoncentrációja csökkenőben van.
Elmondta, hogy a Kis-Küküllőn lefolyó magas sótartalmú víztömeg elhagyta Gyulafehérvárt, és a Hidroelectrica vállalat továbbra is édesvízzel hígítja azt. A folyó Nagy-Küküllőig terjedő szakaszán további halpusztulást észleltek a szakemberek.
Hétfőn terepszemlét tartott Bogdan Ivan gazdasági miniszter és elmondta, hogy a napi ütemterv átláthatóvá tételét és a határidők betartását kérte a patak elterelésén dolgozó cégtől, ellenkező esetben felbontják vele a szerződést. Hangsúlyozta, a különböző hatóságok összehangoltan, kizárólag a szakértők beleegyezésével dolgoznak.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség közleménye alapján a Kis-Küküllő magas sótartalma miatt vezetékes víz nélkül maradt Maros megyei településeken eközben valamelyest javult a helyzet: Dicsőszentmárton városban, Vámosgálfalva, Ádámos és Szászbogács községekben hétfőtől ismét biztosítanak emberi fogyasztásra nem alkalmas, csak háztartási munkákra használatos vezetékes vizet a lakosságnak. Amennyiben a víz sótartalma meghaladja a literenkénti 1500 milligrammot, leállítják a szolgáltatást.

A Maros megyei vészhelyzeti bizottság országos segítséget kért a Kis-Küküllő menti települések vízellátásának hosszú távú biztosításához: olyan, a sót kiszűrni képes berendezések beszerzését, melyek segítségével a folyó vizének magas sótartalma esetén is működtethetők a környékbeli víztisztító állomások. Azt is kérte, hogy ezek számára biztosítsanak alternatív vízforrásokat, két lehetséges forrásként a Marost és a bözödújfalusi víztározót jelölték meg.
Mint megírtuk, június elején emelkedett meg a Kis-Küküllő sótartalma a parajdi bányakatasztrófa következtében. A folyó vize mintegy 39 ezer embert lát el. Bár a vízszolgáltatást nem állították le, a csapvíz emberi fogyasztásra alkalmatlan. Főzésre és ivásra nem használható, kizárólag háztartási célokra, mint a mosás vagy a tisztálkodás.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Emberi mulasztás történhetett
Mint megírtuk, Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a parajdi sóbánya katasztrófájának legfrissebb fejleményeiről számolt be az ATV Egyenes beszéd című műsorának egyik adásában.
A műsorvezető felvetésére, miszerint a tragédia hátterében emberi mulasztás is állhat, Bíró Barna Botond közölte, mind az országos vízügyi szervezet, mind az országos sóvállalat hatáskörébe tartozott volna a probléma megoldása. „Ezt a helyiek is pont így érzik, hogy az emberi mulasztás jócskán benne van a természet okozta katasztrófa mellett” – mondta. A helyzet nem új keletű: a helyiek szerint évek óta előfordul hasonló probléma május környékén. A miniszterelnöki vizsgálóbizottság fogja megállapítani, hogy kinek a felelőssége volt.