Eddig csak kudarcos tűzszünet volt az orosz–ukrán konfliktus elmúlt 11 évében

Továbbra sem egyértelmű, hogy ki képviseli Oroszországot Isztambulban a béketárgyaláson csütörtökön. Vlagyimir Putyin sajtótitkára eleinte nem volt hajlandó elárulni, hogy az orosz elnök elmegy-e a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tervezett találkozóra, ahol a konfliktus lezárásáról tárgyalnának, majd szerda éjjel kiderült, Putyin nem szerepel az orosz delegáció tagjai között a Ukrajnával folytatandó béketárgyalásokon.

A több mint 11 éve tartó orosz–ukrán konfliktus történetében több tárgyalási kísérlet is volt, az erőszak megfékezése azonban kudarcba fulladt, és a konfliktus eszkalálódott. Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és azóta sem sikerült semmilyen tartós tűzszünetet elérni, még az Egyesült Államok közbenjárásával sem.

A konfliktusban egyértelműen Oroszország az agresszor, a Krím félsziget 2014-es bekebelezése, majd a nyugati szomszéd ellen 2022-ben megindított teljes körű invázió több nemzetközi egyezménnyel is szembement, amely a két ország békés egymás mellett élését volt hivatott biztosítani.

Moszkva két ígéretet is megszegett

A Szovjetunió felbomlása után a két ország békés viszonyát és Ukrajna biztonságát az 1994-ben aláírt Budapesti Memorandum garantálta. Az egyezmény előtt Ukrajna – Moszkva kívánságára – leszerelte a Szovjetunió széthullása után az országban maradt nukleáris arzenált, cserébe Oroszország – az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal együtt – a Budapesti Memorandumban vállalta, hogy „tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és a jelenlegi határokat”, és tartózkodik „Ukrajna területi integritása vagy politikai függetlensége elleni erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától”.

Három évvel később Moszkva és Kijev egy újabb egyezményben rögzítették békés szándékukat. Az 1997-ben aláírt Barátsági, Együttműködési és Partnerségi Szerződés mindkét felet „kölcsönös tiszteletre és bizalomra”, valamint „egymás területi integritásának tiszteletben tartására” kötelezte.

Mindkét paktum célja a két nemzet közötti konfliktus megelőzése volt. A Krím 2014-es megszállásával és annektálásával, valamint az ukrán területek először orosz proxyk, később az orosz hadsereg által történő megszállásával Oroszország sorozatosan megszegte mind a Budapesti Memorandumban, mind a barátsági szerződésben foglalt kötelezettségeit.

Ez akadályozta volna meg a háború eszkalálódását

A Krím félsziget orosz bekebelezése, valamint a donyecki és luhanszki szakadártevékenység után a két országot ismét tárgyalóasztalhoz ültették, hogy az Oroszország által megszegett megállapodásokat, és a békét helyreállítsák. Ezek voltak az úgynevezett minszki egyezmények.

A belarusz fővárosban aláírt első minszki egyezményben a felek több különböző vállalást tettek arra vonatkozóan, hogy az akkor még csak Kelet-Ukrajnát érintő „szeparatista” konfliktust beszüntetik. Az orosz és ukrán félen kívül a tűzszünetet aláírták a szeparatista köztársaságok is. Az egyezmény ellenére a harcok nem értek véget.

2015. február 12-én aláírták a második minszki megállapodást is, amely már valamivel részletesebben tartalmazta a megállapodást. A tűzszünet hatályba lépése után alig pár órával a szakadár területek és Kijev már megvádolta egymást a fegyvernyugvás megsértésével. Ennek ellenére a harcok az elkövetkező években, habár teljesen nem szűntek meg, de mérséklődtek a Moszkvából támogatott lázadók, és az ukrán fegyveres erők között

A minszki megállapodásokat felrúgták

Aztán 2022. február 24-én Oroszország borított mindent, és katonai inváziót indított Ukrajna ellen, amelyet a Kreml ugyan „különleges katonai műveletnek” nevez a mai napig, azonban az orosz hadsereg célja egyértelműen Ukrajna egészének elfoglalása. Az oroszok már Kijev elővárosaiban jártak, amikor keleti szomszédunk visszaverte az inváziót és ellentámadásba ment át.

Az orosz hadsereg viszont megállította ezt az ukrán offenzívát, és azóta is stabilan tartja az elfoglalt keleti területeket. Viszont érdemben előrenyomulni Moszkva sem tud, köszönhetően annak, hogy Kijev mögött azóta egy széles katonai koalíció sorakozott fel az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió országainak vezetésével, akik pénzügyi, hírszerzési és hadieszköz támogatásokkal látják el az országot.

A második világháború óta ez az első államok közötti fegyveres konfliktus Európában. (Amennyiben Georgia (Grúzia) 2008-as szintén orosz megszállását nem tekintjük európai konfliktusnak). A háború három éve alatt összesen hét különböző tűzszüneti kezdeményezés volt, ezek következnek kronológiai sorrendben.

A tűzszüneti javaslatok

Az első rövidtávú tűzszünet már 2022. március 6-án megszületett, majd azonnal össze is omlott, miután az oroszok bombázni kezdték Mariupol városát. A harcoló felek ezután megegyeztek, hogy a civil lakosságnak humanitáris folyosót nyitnak, amelyen keresztül elhagyhatják az ostromlott várost. 2022. március 8-án azonban az ukrán fél megvádolta az oroszokat, hogy megakadályozzák a polgárok menekülését.

2023. január 7-én Oroszország egyoldalú fegyverszünetet hirdetett az ortodox karácsony idejére – mindkét ország lakossága tradicionálisan ehhez a keresztény felekezethez tartozik többségben. Vlagyimir Putyin elnök bejelentése után pár órával az ukránok már bombatámadásokat jelentettek, az oroszok pedig dróntámadásokat.

2025. március 18-án Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonon megegyezett egy 30 napos részleges tűzszünetről, amelyet az orosz és az amerikai delegáció tárgyalt le Szaúd-Arábiában az ezt megelőző napokban. A megállapodás szerint Ukrajna és Oroszország egy hónapig nem támadhatta egymás energetikai infrastruktúráját. Kijev és Moszkva már március 27-én azzal vádolták egymást, hogy a tűzszünetet másik fél megszegte.

2025. március 25-én szintén ez Egyesült Államok vezette tárgyalások eredményeként Ukrajna és Oroszország megállapodott abban, hogy nem támadják egymást a Fekete-tengeren, amely a világkereskedelem, és a két ország gazdasága szempontjából is egy kulcsfontosságú terület.

2025. április 19-én Vlagyimir Putyin húsvéti tűzszünetet hirdetett április 21. éjfélig. Az orosz elnök humanitárius okokra hivatkozott, de Ukrajna szkeptikusan fogadta a nyilatkozatot, és Zelenszkij elnök szerint a dróntámadások folytatódtak. Ukrajna vezetője később azt állította, hogy Oroszország a tűzszünet ellenére több ezer alkalommal kísérelte meg áttörni frontvonalat.

2025. május 10-én Oroszország egyoldalú tűzszünetet hirdetett a náci Németország második világháborús vereségének 80. évfordulója alkalmából. Ukrajna azonban azzal vádolta Oroszországot, hogy mintegy 700 alkalommal ismét megsértette saját tűzszünetét.

A hét tűzszünetből egyedül a Fekete-tengert érintő fegyvernyugvás érvényesült.

Egyébként 2022 májusában, ugyancsak Isztambulban, a Die Welt értesülései szerint Oroszország és Ukrajna karnyújtásnyira került egy békeszerződéstől, a lényegi dolgokban megegyeztek, azonban az orosz fél nem engedett azokból a követeléseiből, amivel jelentősen beleszólt volna Ukrajna belügyeibe, így végül Vlagyimir Putyin elnök és Volodimir Zelenszkij találkozója, ahol az „isztambuli egyezményt" aláírták volna nem jött létre. Azóta három év telt el, és a béketárgyalások ügyében patthelyzet van. 

(Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin. Fotó: Vitalii Nosach / Global Images Ukraine, Contributor / Getty Images)