Konklávé érthetően: a legfontosabb tudnivalók a pápaválasztásról

Mit jelent a konklávé, és miért nevezik így?

A „konklávé” szó a latin cum clave („kulccsal”) kifejezésből ered, ugyanis pápaválasztás során a választásra jogosult bíborosokat ténylegesen elzárják a külvilágtól, hogy nyugodt körülmények között hozhassák meg a döntést. A cél az, hogy semmilyen külső nyomás vagy befolyás ne zavarja őket a választásban.

Ez a gyakorlat a 13. századra vezethető vissza, amikor a leghosszabb konklávé során (1268–1271) a bíborosok közel három évig nem tudtak megegyezni a következő pápáról. A helyi hatóságok végül úgy döntöttek, hogy bezárják őket, sőt, még az élelmezésüket is korlátozták, hogy végre döntést hozzanak.

Ki választhat pápát?

A pápát csak a bíborosok választhatják meg. De nem minden bíboros: kizárólag azok, akik a választás kezdetéig még nem töltötték be a 80. életévüket. Ők az úgynevezett választó bíborosok. A többiek – bár bíborosok maradnak – már csak imádsággal kísérhetik a konklávét.

Hogyan lesz valakiből bíboros?

Minden egyházi karrier ott kezdődik, hogy valaki úgy érzi: pap szeretne lenni. Ezután jelentkezik egy egyházmegyei szemináriumba, ahol általában 5–7 évet tölt el teológiai és filozófiai tanulmányokkal, közben folyamatosan lelkigyakorlatokon vesz részt, és fokozatosan beletanul a papi életbe. Itt még csak „kispap”, azaz papnövendék. Tanulmányai végén diakónussá szentelik, ami egyfajta „próbaidős” egyházi szolgálat: fél–egy évig tart, ez idő alatt prédikálhat, keresztelhet és temethet, de még nem mutathat be misét.

Ezután jön a papszentelés, amit az illetékes megyéspüspök végez el. A frissen felszentelt pap rendszerint egy plébániára kerül, ahol segédlelkészként kezdi a szolgálatot. Ahhoz, hogy valakiből püspök lehessen, minimum 10–15 évnyi elkötelezett papi szolgálat szükséges, kiváló hírnév, teológiai jártasság és általában valamilyen vezetői tapasztalat (például ha valaki szemináriumot vezet vagy egyházmegyei hivatalban dolgozik). Püspököt kizárólag a pápa nevezhet ki. A kiválasztást alapos vizsgálat előzi meg, amelyet a pápai nuncius és a püspöki kongregáció végez el.

Ha valaki püspökként beválik, később érsekké is kinevezhetik, főként akkor, ha egy nagyobb egyházmegye (például Esztergom-Budapest) élére kerül püspökként. Ez a kinevezés szintén pápai hatáskör. Előfordul az is, hogy egy püspök vagy érsek a Vatikánban kap magas rangú tisztséget – például egy fontos kongregáció (azaz hivatali osztály) élére –, ami szintén jó esélyt ad arra, hogy idővel bíboros legyen.

A bíborosság azonban nem automatikusan következik a püspöki szolgálatból. A pápának teljes szabadsága van abban, hogy kit nevez ki bíborossá. Rendszerint olyan püspökök kapják meg ezt a rangot, akik kimagasló munkát végeztek, és akikben a pápa megbízik. A bíborosi kinevezés személyes meghívás útján történik, és általában egy „konzisztóriumnak” nevezett ünnepélyes eseményen hirdetik ki.

Csak püspök lehet bíboros, de ha a pápa valakit különösen fontosnak tart, és az illető még nem püspök, előbb gyorsan püspökké szentelik, hogy elnyerhesse a bíborosi méltóságot.

Mennyire reprezentálja a katolikus egyházat a 133 pápaválasztó bíboros? 

A 2025. május 7-én kezdődő konklávén 133 bíboros vesz részt. Eredetileg 135-en lettek volna jogosultak, de ketten lemondtak részvételükről. 

A bíborosok soraiban 17 szerzetesrend képviselteti magát. Legnagyobb létszámban, öt fővel, szalézi szerzetesekkel találkozhatunk. Ezt követi a ferences és a jezsuita rend négy-négy fővel. Három bíboros a minorita rend tagja, továbbá két-két fő a lazarista, a redemptorista, a verbita és a domonkos rendből érkezik. Egy-egy tagja van a kapucinus, a kármelita, az ágostonos, a ciszterci rendnek, valamint a kevésbé ismert Szentlélek Kongregációnak, a Szent Szív Misszionáriusainak, a Missionari Consolata és a scalabriniánus rendnek, továbbá az amerikai alapítású X. Piusz Világi Intézetnek, amely nem tévesztendő össze a Szent X. Piusz Papi Testvérülettel.

A legtöbb bíboros európai, összesen 53 fő (közülük ketten távol maradnak), Ázsiát 23, Közép- és Dél-Amerikát 21, Afrikát 18, Észak-Amerikát 16, Óceániát pedig négy fő képviseli. A választók a világ 71 országából érkeztek. Az olaszok, amerikaiak és a latin-amerikaiak továbbra is meghatározó súllyal vannak jelen. 

Korábban létezett egy olyan szabály, hogy a konklávé maximum 120 főből állhat. Mikor változott ez meg? 

VI. Pál 1975-ben rögzítette először a szabályt, amelyet II. János Pál pápa 1996-ban megerősített: eszerint a konklávé létszáma maximum 120 fő lehet, erről az Universi Dominici Gregis nevű apostoli konstitúció határoz. A 2025-ös konklávé tehát 13 fővel lépi túl a meghúzott limitet.

A Bíborosi Kollégium ezért nyilatkozatot adott ki április 30-án arról, megerősítve, hogy minden bíboros szavazati jogát elismerik, mert a vatikáni szabályzat alól a Ferenc pápa általi kinevezés felmentést adott.

Kit lehet pápának választani?

Elvileg bármely megkeresztelt, katolikus férfi választható pápává. Nem kell, hogy pap vagy bíboros legyen – elég, ha a választás után elfogadja a tisztséget, és azonnal felszentelik püspökké, ha még nem az. A gyakorlatban azonban a választók mindig a bíborosok közül választanak. Az utolsó nem bíboros pápa VI. Orbán, vagyis Bartolomeo Prignano volt, 1378-ban. Ő érsek volt, nem mellesleg kiváló teológus és egyházjogász, megválasztását azonban nem csak érdemeinek, hanem a pápaválasztásra váró feldühödött tömegnek és a korabeli politikai helyzetnek köszönhette, amelyek miatt a bíborosoknak gyorsan kellett megállapodásra jutniuk.

Volt valaha női pápa?

A női pápa kérdéséhez kapcsolódó legismertebb történet a Pápa Johanna legendája, de ez történelmileg nem igazolt, és a legtöbb történész hamis legendának tartja. A hiedelem szerint a 9. században egy angol származású nő, Johanna, férfiruhában élt és tanult Rómában, majd János néven (Johannes Anglicus) pápává választották, anélkül, hogy bárki tudta volna, hogy nő és csak akkor lepleződött le, amikor gyermeket szült egy körmenet során, mire a felháborodott tömeg megölte. A történet első írásos említése a 13. századból való, tehát több évszázaddal későbbi, mint amikor a legenda szerint élt volna.

A történészek szerint a női pápa históriája valószínűleg szatíra vagy kritika volt az egyházi hatalommal szemben, amit később elhitt a nép, ugyanis semmilyen korabeli bizonyíték nincs a legenda igazolására, és a pápák hiteles listáiban nincs olyan személy, akire ráillenének a történet részletei. Ettől függetlenül a női pápa története évszázadokon át hatott az európai kultúrára, művészetre és irodalomra.

Hogyan készülnek fel a bíborosok a választásra?

A konklávé előtti napokban a bíborosok általános kongregációkon vesznek részt. Ezek a zárt ülések lehetőséget adnak arra, hogy megvitassák az egyház helyzetét, kihívásait, és szabadon kifejtsék véleményüket arról, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az új pápának. Hivatalosan nem nevezhetnek meg jelölteket, de a háttérben természetesen formálódnak elképzelések és „favoritok”.

Csak a bíborosok készülnek a konklávéra? Kikből áll a kisegítő személyzet? 

A konklávé előkészületei már két nappal korábban, május 5-én megkezdődtek, amikor a III. Pál-kápolnában a konklávé kisegítő személyzete tesz titoktartási esküt. Köztük vannak a ceremóniamesterek, gyóntatópapok, orvosok és más egészségügyi dolgozók, valamint a logisztikai hátteret biztosító munkatársak: takarítók, konyhai dolgozók, sofőrök és a virágdekorációk készítői is.

Hol tartják a konklávét? 

A választás helyszíne a Vatikánban található Sixtus-kápolna.

Mióta rendezik itt a konklávét? 

Valószínűleg 1559 óta a pápaválasztás helyszíne a világörökséghez tartozó Sixtus-kápolna. A kápolnát IV. Szixtusz pápa építtette a 15. században: 1482-ben megbízta korának legjobb művészeit – Botticellit, Peruginót, Rossellit és Ghirlandaiót –, hogy hét hónap alatt készítsék el a Mózes életét ábrázoló falfreskót a bal oldalon; jobb oldalon Jézus életének képei láthatók. Michelangelo 1508 és 1512 között festette a mennyezeti freskókat a teremtéstörténetről és oltárfalán az utolsó ítéletről. Bár a képek más-más pápák pontifikátusa alatt születtek, egységesen ábrázolják az üdvtörténetet.

Az elmúlt csaknem 500 évben azonban nem mindig volt a Sixtus-kápolna a konklávék helyszíne, a 19. század első felében ugyanis pár évtizeden keresztül a Quirinale palotában tartották a pápaválasztást: 1823-ban itt választották meg XII. Leót; 1829-ben VIII. Piuszt, 1831-ben XVI. Gergelyt és végül IX. Piuszt 1846-ban. Korábban is előfordult, hogy valamiért nem a Sixtus-kápolna adott otthont a konklávénak.

Ilyenkor a vatikáni látogatók elől lezárják a kápolnát?

Természetesen a konklávé alatt illetéktelen nem léphet be a kápolnába. A helyszín április 28-a óta nem látogatható, akkor kezdték meg a kápolna előkészítését a konklávéra. Mire a konklávé résztvevői elfoglalják helyüket május 7-én, a kápolnát teljesen elszigetelik a külvilágtól.

Hogy kell ezt az elszigeteltséget elképzelni? 

A pápaválasztó bíborosoktól minden technikai eszközt elvesznek, így sem a sajtóval, sem a hívekkel nem tudnak a választás idején kapcsolatot tartani. A kápolnát elektromos zavaróberendezésekkel is védik. Az elzárás célja, hogy senki ne befolyásolhassa a döntéshozókat.

Ott is alszanak a bíborosok? 

A bíborosok a Szent Márta-házban laknak, és kizárólag ellenőrzött útvonalon közlekedhetnek a szavazások idején.

Ki vagy mi befolyásolhatja az új pápa megválasztását? 

Hivatalosan senki nem befolyásolhatja a 133 pápaválasztó bíboros döntését. Ugyanakkor konszenzus van a szakértők közt abban, hogy a kortárs pápák, II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc munkássága sok szempontból meghatározó lesz a mostani döntésre. 

Hogyan tud Ferenc pápa hatást gyakorolni erre a pápaválasztásra? 

Ferenc pápa 11 éves pontifikátusa alatt gyökeresen átalakította a bíborosi kollégium összetételét – a jelenlegi választó bíborosok 83 százalékát ő nevezte ki. Ezek a kinevezések tükrözik Ferenc prioritásait: a globális délt (Afrika, Ázsia, Latin-Amerika) erősebben képviseli, és olyan főpásztorokat emelt bíborosi rangra, akik osztoznak az ő reformszemléletében. A korábban európai és észak-amerikai dominanciájú bíborosi testület ma már sokkal jobban tükrözi a világegyház valóságát, ahol a katolikusok többsége a déli féltekén él.

Abban minden szakértő egyetért, hogy Ferenc pápa egyházkormányzati stílusa és reformjai – a decentralizáció, a szegények melletti kiállás, a környezetvédelem hangsúlyozása, valamint a visszaélések elleni határozott fellépés – olyan örökséget jelentenek, amelyet a bíborosok mérlegelni fognak. A megfigyelők szerint a fő kérdés az lesz, hogy a bíborosok folytatni kívánják-e Ferenc reformjait, vagy esetleg új irányt szabnának az egyháznak.

Mikor kezdődik a szavazás, és hogyan néz ki egy nap a konklávéban?

A hivatalos program szerint az első napot a „Pro Eligendo Pontifice” szentmise nyitja meg délelőtt 10 órakor a Szent Péter-bazilikában, amelyet Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja celebrál. Re bíboros az életkora miatt – már elmúlt 80 éves – egyébként nem vehet részt a szavazáson.

A misét követően a 80 évnél fiatalabb, pápaválasztó bíborosok az apostoli palotákban, a III. Pál pápáról elnevezett Paolina-kápolnában gyülekeznek, ahonnan ünnepélyes menetben vonulnak át a Sixtus-kápolnába. Az átvonulás alatt a hagyományos liturgikus énekek szólalnak meg.

Mi történik azt követően, hogy a bíborosok megérkeznek a Sixtus-kápolnába? 

A Sixtus-kápolnába érkezve a bíborosok első feladata az eskütétel lesz az előre megszabott latin formula szerint. A konklávé megnyitását jelző „Extra omnes” (latinul: Mindenki kifelé) felszólítást követően a kápolna ajtaját pontban 16.30-kor kulcsra zárják, és kezdetét veszi a titkos szavazás. A bíborosok naponta kétszer – reggel és délután – két-két szavazási fordulót tartanak, tehát naponta akár négy alkalommal is voksolhatnak.

Milyen nyelven beszélnek egymással a konklávé alatt a világ különböző országaiból érkezett pápaválasztó bíborosok? 

A pápaválasztás hivatalos nyelve az olasz lesz.

Van előírás a pápaválasztó bíborosok öltözetére? 

A bíborosok az alkalomhoz illő, hagyományos öltözetet viselnek: a latin rítusú bíborosok bíbor színű ruhát öltenek, amelyet derékban széles öv fog át. A ruhára fehércsipke-karinget vesznek fel, arra pedig bíbor színű, rövid vállfedőt (mucetum) helyeznek. Fejükre kerek pileolus és négyszögletes birétum kerül, nyakukban pedig bíbor- és aranyszínű zsinórral díszített keresztet viselnek.

Hogyan zajlik a szavazás?

A szavazás három részre bontható:

Előkészületek

A szertartás kezdetén minden bíboros kap legalább két-három szavazócédulát. Ezután kilenc bíborost sorsolnak ki három különböző feladatra: három szavazatszámlálót (Scrutator), három, a betegek szavazatait összegyűjtő megbízottat (Infirmarius), valamint három ellenőrt (Revisor). A sorsolást nyilvánosan végzi az utolsó diakónus bíboros.

A szavazócédulák négyszögletesek, felső részükön az „Eligo in Summum Pontificem” (Megválasztom főpapnak) felirattal, alsó részük pedig üres, ide írják titkosan, felismerhetetlen kézírással a választott nevét.

A szavazás

Egyenként járulnak az oltárhoz, ahol hangosan elmondják: „Tanúnak hívom az Úr Krisztust, aki ítélni fog felettem, hogy szavazatomat arra adtam, akit Isten akarata szerint megválasztandónak tartok.” Ezután a szavazócédulát az urnába helyezik.

A beteg, de a konklávén jelen lévő bíborosokhoz a szavazatszámlálók mennek oda, míg a Szent Márta-házban fekvő betegekhez külön küldöttség visz egy lezárt dobozt, amelybe a betegek bedobhatják szavazatukat.

Az összes szavazat összegyűjtése után az urnát többször megrázzák, majd megszámolják a cédulákat. Ha számuk megegyezik a választók számával, egyenként felolvassák és rögzítik a szavazatokat. Minden szavazócédulát fonalra fűznek, biztosítva ezzel a pontos nyilvántartást.

Az eredmény megállapítása és lezárás

A szavazatok összeszámlálása után ellenőrzik az eredményt. Ha valaki elérte a kétharmados többséget, akkor megtörtént a pápaválasztás. Ellenkező esetben újabb fordulót tartanak. Mindkét esetben a szavazócédulákat megsemmisítik – hagyományosan elégetik.

Sikertelen választás esetén

A választás sikertelensége esetén szigorú protokoll lép életbe:

• Naponta több szavazási fordulót tartanak,
• Három eredménytelen nap után egy napra felfüggesztik a szavazást imádság, megbeszélés és elmélkedés céljából,
• Ha hét további forduló után sincs eredmény, újabb imádságos szünetet tartanak,
• Ezt követően még hét fordulót bonyolítanak le,
• Ha továbbra sincs eredmény, a bíborosok testülete abszolút többséggel dönthet a folytatás módjáról.

A teljes eljárást szigorú titoktartás övezi: a szavazócédulákkal együtt minden jegyzetet és feljegyzést megsemmisítenek. A konklávé végén a bíboros kamarás (camerlengo) összefoglaló jelentést készít, amelyet csak a pápa kifejezett engedélyével lehet felnyitni.

Mit jelent a fekete és a fehér füst? Hogyan készül?

A füst az, ami jelzi a külvilágnak, hogy mi lett a szavazás végeredménye. A fekete füst azt jelenti, hogy még nincs meg a pápa, tovább kell szavazni. A fehér füst viszont azt jelenti, hogy megszületett a döntés, és hamarosan bemutatják az új pápát.

A fekete füstöt úgy állítják elő, hogy a szavazólapokat nedves szalmával és kátránnyal vagy más hasonló anyagokkal együtt égetik el. Ez a keverék biztosítja, hogy a füst sötét színű legyen, és egyértelműen jelezze a külvilágnak, hogy még nincs eredmény.

A fehér füstöt úgy érik el, hogy a szavazólapokat száraz szalmával és mésszel, vagy más fehérítő anyagokkal együtt égetik el. Ez a kombináció biztosítja, hogy a füst világos színű legyen, és mindenki számára egyértelművé tegye, hogy megválasztották az új pápát.

Mekkora többség kell a pápává választáshoz?

A megválasztáshoz kétharmados többség szükséges. Ez a szabály a stabilitást szolgálja: csak az lehet pápa, akinek a testület döntő többsége bizalmat szavaz. A többség kiszámítása mindig a jelen lévő bíborosok számától függ, és nem lehet egyszerű többséggel „átvinni" egy jelöltet.

II. János Pál pápa 1996. február 22-én kiadott Universi Dominici Gregis apostoli konstitúciójában előírta, hogy a pápaválasztáshoz kétharmados többség szükséges. Ugyanakkor a dokumentum 75. pontja lehetőséget adott arra, hogy ha 33 vagy 34 sikertelen szavazási forduló után sem sikerül pápát választani, akkor a bíborosok egyszerű többséggel dönthetnek a további eljárásról. Ez magában foglalhatta azt is, hogy a pápa megválasztásához elegendő legyen az egyszerű többség.

XVI. Benedek pápa 2007. június 26-án kiadott De aliquibus mutationibus in normis de electione Romani Pontificis motu proprio dokumentumában eltörölte az egyszerű többséggel történő választás lehetőségét. Ezzel visszaállította azt a szabályt, miszerint a pápa megválasztásához minden esetben kétharmados többség szükséges, függetlenül a szavazási fordulók számától.

Meddig tarthat a konklávé?

Elvileg a folyamat addig tart, amíg nem születik kétharmados többség. Korábban volt olyan konklávé, amely több mint két éven át húzódott (1268–1271 között). Ha 33-34 szavazási körön belül nem sikerül dönteni, a bíborosok egy pihenőnap után újra szavaznak – újra és újra, amíg nem választanak.

Hány órakor érdemes figyelnünk a füstjelzést?

Az első nap este a konklávé eredményét jelző fehér vagy fekete füst várhatóan 19.00 és 19.30 óra között száll fel. A további napokon, ha a délelőtti ülés első fordulójában megválasztják az új pápát, várhatóan 10.00 és 10.30 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 11.30 és 12.00 óra között (fehér vagy fekete füst) adnak jelzést. Ha a délutáni ülés első fordulójában megszületik a döntés, várhatóan 17.30 és 18.00 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 19.00 és 19.30 óra között (fekete vagy fehér füst) adnak jelzést.

A legutóbbi pápaválasztásokkor gyorsan döntöttek a bíborosok? 

2005-ben XVI. Benedeket, április 19-én, a negyedik szavazás alkalmával, a konklávé második napján választották meg. 2013-ban Ferenc pápát március 13-án, az ötödik szavazás alkalmával, a konklávé második napján választották meg.

Mi történik, amikor valakit megválasztanak?

Ha valaki eléri a kétharmados többséget, megkérdezik tőle latinul: „Elfogadod a megválasztásodat?” Ha igennel felel, azonnal pápává válik, akkor is, ha még nem püspök – ebben az esetben gyorsan felszentelik. Ezután kiválasztja pápai nevét. A Sixtus-kápolna kéményéből fehér füst száll fel – ezt általában harangzúgás is kíséri. Az új pápa ekkor átöltözik a számára előkészített fehér ruhába, majd röviden imádkozik a Könnyek szobájában. Ezután kilép a bazilika erkélyére, ahol a protodiakónus bíboros bejelenti: „Habemus papam!" – vagyis: Van pápánk!

Ki az a protodiakónus bíboros? 

Ő az, aki az új pápa megválasztásának örömhírét kihirdeti ki. Ő az, akit a pápa a legrégebben nevezett ki a diakónusi rend tagjai közül. Ezt a címet jelenleg Dominique Mamberti, az Apostoli Szignatúra prefektusa viseli, így a fehér füst felszállását követően majd ő lép a Szent Péter-bazilika erkélyére, hogy bejelentse az új pápa személyét.

Mikor mutatják be Ferenc utódját? 

A pápaválasztás eredményének bejelentése után a Szent Péter téren összegyűlt tömeg előtt mutatják be az új egyházfőt. Ez a pillanat világszerte élő közvetítésben lesz látható, általában a választás napján az esti órákban.

Mit jelent a pápai név kiválasztása?

A pápa megválasztása után nevet választ magának – ez mindig szimbolikus üzenet is. Ferenc pápa például Assisi Szent Ferenc után adta magának a pápai nevet, utalva az egyszerűségre és a szegények iránti elkötelezettségre. A választott név gyakran utal elődökre vagy egyháztörténeti példaképekre.

Hányadik pápa lesz a következő? 

A május 7-én összeülő konklávé a 267. pápát választja meg.

Hogyan lehet követni a konklávé eseményeit?

Bár a konklávé zárt ajtók mögött zajlik, számos módja van annak, hogy figyelemmel kísérjük az eseményeket:

• Füstfigyelés: A Vatikáni Televízió és számos nemzetközi csatorna állandó képet biztosít a Sixtus-kápolna kéményéről. A fekete füst azt jelzi, hogy nem született eredmény, a fehér füst az új pápa megválasztását.
• Hivatalos közvetítések: A Vatikáni Televízió és Rádió folyamatos tájékoztatást ad az események állásáról a vatican.va oldalon keresztül is.
• Mobilalkalmazás: A Pope App alkalmazáson keresztül azonnali értesítéseket kaphatunk a fejleményekről.
• Közösségi média: A @Pontifex és a @VaticanNews Twitter-fiókokat érdemes követni, hiszen elsőként itt jelentik be az új pápa megválasztását.
• Magyar tudósítások: Az Indexen eddig is kiemelten követtük a pápaválasztás eseményeit, ez ezúttal is így lesz. Kollégánk, Dzsubák Tamás Rómából folyamatosan jelentkezik friss hírekkel, információkkal, érdekességekkel a  Vatikánból. Olvasóinknak ajánljuk a Magyar Katolikus Rádió és a katolikus.hu portál magyar nyelvű, szakértői közvetítéseit is.

(Borítókép: A konklávé első napja a vatikáni Sixtus-kápolnában 2013. március 12-én. Fotó: MAURIX / Gamma-Rapho / Getty Images)