Milliók várják: „ázsiai Ferenc” ülhet a pápai trónra

Az Index több alkalommal is írt már arról (például itt, itt és itt), kik számítanak esélyesnek a következő pápaválasztáson. Míg a hazai hírek elsősorban Erdő Pétert emelik ki, a nemzetközi sajtó figyelme más lehetséges jelöltekre is irányul, köztük Luis Antonio Tagle bíborosra.

Ebédelt a koldusokkal, és ma is tömegközlekedik

Klemensits Péter, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa az Indexnek azt mondta, hogy a 67 éves Fülöp-szigeteki bíboros karizmatikus, mérsékelt egyházi személyiség, akit gyakran „ázsiai Ferencnek” neveznek, mivel – Ferenc pápához hasonlóan – a szegények és más kiszolgáltatott csoportok védelmében lép fel. A kutató rámutatott, hogy a fiatalos megjelenésű, mosolygós, szemüveges Tagle – akit „Chito” becenéven is ismernek – közvetlensége miatt különösen nagy tiszteletnek örvend a Fülöp-szigetek több mint 90 millió katolikusa körében.

Tagle 1957-ben született egy munkáscsaládban, Manila közelében. 1982-ben szentelték pappá, 2011-ben pedig a főváros érsekévé nevezték ki, ezt a pozíciót 2020-ig töltötte be. Klemensits Péter szerint ez politikai szempontból is jelentős befolyással jár Ázsia egyik legnagyobb egyházmegyéjében, ahol a katolikus hit egyre terjed. 2012-ben XVI. Benedek pápa nevezte ki bíborosnak. A kutató emlékeztetett, hogy Taglét már a 2013-as konklávé óta – amikor Ferenc pápát megválasztották – esélyesnek tartják a pápai trónra, és ezúttal is sokan emlegetik a nevét az esélyesek között.

Klemensits Péter kiemelte: az argentin pápa és Ázsia legjelentősebb egyházi vezetője közötti szoros kapcsolatot jól mutatja, hogy Ferenc pápa 2019-ben Taglét a Vatikán egyik legfontosabb hivatalának, a Népek Evangelizációjának Kongregációjának prefektusává nevezte ki. Felidézte azt is, hogy 2023 júniusában a pápa különmegbízottjává tette Taglét a Kongói Demokratikus Köztársaság Nemzeti Eucharisztikus Kongresszusán. Hasonló szerepet töltött be a pápa megbízásából az Ázsiai Püspöki Konferenciák Szövetségének 2022 októberében, Bangkokban tartott általános konferenciáján is.

Klemensits Péter hangsúlyozta, hogy Ferenc pápához hasonlóan Tagle visszafogott életmódot folytat – például tömegközlekedéssel jár –, ami megkülönbözteti őt sok más katolikus vezetőtől. Felidézte: amikor 2013-ban már a pápaság egyik esélyesének számított, több Fülöp-szigeteki hívő a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy szerény és megközelíthető. A kutató szerint Tagle arról is ismert volt, hogy misék után beszélgetett a hívekkel, sőt, koldusokat is meghívott magához ebédelni.

A római élethez és a vatikáni formalitásokhoz való alkalmazkodása nem ment zökkenőmentesen: 2020-ban, nem sokkal megérkezése után teológushallgatóknak tréfásan úgy fogalmazott, hogy „megkeseríti az olaszok életét”, amikor megpróbál az ő nyelvükön beszélni. Előfordult az is, hogy egy találkozóra elfelejtette felvenni a papi gallérját.

Szelíd hang, kemény szavak

A kutató Tagléról azt mondta, hogy ékesszóló, megnyugtató hangon szólal meg, szeret viccelni, homíliáit pedig öniróniával fűszerezi. De arról is ismert, hogy nyíltan megfogalmazza a kritikáit.

Klemensits Péter felidézte, hogy Manila érsekeként Tagle bírálta Rodrigo Dutertének, a Fülöp-szigetek teljhatalmú volt elnökének véres drogháborúját. Tagle 2017-ben arra figyelmeztetett, hogy az életek kioltása nem válhat normává, és egy nemzetet nem lehet gyilkosságok révén kormányozni.

A kutató ugyanakkor megjegyezte: Tagle nemcsak határozottan kiáll az élet védelme mellett, hanem arról is ismert, hogy támogatja az LMBTQ+-katolikusokat, a bevándorlókat és a szegényeket, ezért sokan párhuzamot vonnak közte és Ferenc pápa között. A bevándorlók melletti kiállás számára személyes ügy, hiszen anyai nagyapja Kínában született, és onnan vándorolt a Fülöp-szigetekre.

A bevándorlás lehetőséget ad az embereknek arra, hogy kibontakozzanak emberi lényként, és jobb életet teremtsenek önmaguknak, valamint a jövő generációinak

– fogalmazott korábban Tagle a Katolikus Karitász honlapján megosztott üzenetében, amelyben azt is írta, hogy

Krisztus keresztre vezető útjához hasonlóan a bevándorlás is túllépi az emberek fizikai és mentális határait, tágítja képességeiket, és átvezeti őket a magány és az elutasítás sivatagán. De az emberek egy nemes célért vállalják ezt az áldozatos utat.

Klemensits Péter rámutatott, hogy Manila érsekeként Tagle az egyik leghangosabb ellenzője volt annak a 2012-es Fülöp-szigeteki törvénynek, amely kötelezővé tette a szexuális felvilágosítást az iskolákban, egyúttal ingyenes fogamzásgátlást ígért. A BBC-nek 2015-ben úgy nyilatkozott: a kérdés nem az, miként lehetne könnyebbé tenni a fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférést, hanem az, hogyan tanítsák meg az embereket a felelős szülői szerepre.

Tagle szigorú álláspontot képvisel az abortusz kérdésében, amely a Fülöp-szigeteken súlyos bűncselekménynek számít. 2016-ban az abortuszt egyenértékűnek nevezte a Duterte-rezsim által elkövetett, kábítószer-kereskedelemmel összefüggésbe hozott tömeges kivégzésekkel.

Az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa felidézte, hogy Tagle 2016 augusztusában a katolikus Radio Veritas műsorában azt mondta: sokan aggódnak a bírósági eljáráson kívüli gyilkosságok miatt, és a katolikusoknak sem szabad közömbösnek maradniuk. Ugyanakkor hangsúlyozta: az abortusz miatt is aggódni kell, hiszen – ahogy fogalmazott – az is „gyilkosság”.

Bírálta az egyházat, de neki is magyarázkodnia kellett

Klemensits Péter szerint Tagle egy alázatosabb, az emberek gondjaira nyitottabb katolikus egyházat szorgalmaz. A gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekkel foglalkozó 2019-es vatikáni csúcstalálkozón nyíltan bírálta az egyházi vezetőket. Szemükre vetette, hogy megsebezték az áldozatokat azzal, hogy nem reagáltak szenvedésükre, sőt elutasították őket, és megpróbálták eltitkolni a botrányt, védve az elkövetőket és magát az egyházat. Ezzel pedig mély sebeket ejtettek azokon, akiket épp szolgálniuk kellett volna.

A kutató arra is kitért, hogy Taglét azonban azzal vádolják, nem foglalkozott kellőképpen a szexuális visszaélésekkel a Fülöp-szigeteken. Akárcsak Erdő Péter esetében, Tagle ellen is nemzetközi áldozatvédő szervezetek nyújtottak be panaszt Pietro Parolin bíboroshoz, a Szentszék államtitkárához, még márciusban, Ferenc pápa halála előtt. Pietro Parolin egyébként szintén a pápaesélyesek között van.

Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy Tagle mit tudott arról, hogy a katolikus világszervezet, a Nemzetközi Karitász a Közép-afrikai Köztársaságban alkalmazta azt a Luk Delft belga papot, akit korábban gyermekek szexuális bántalmazásáért elítéltek, és tíz évre eltiltották a gyermekekkel való érintkezéstől. Klemensits Péter emlékeztetett, hogy 2015-től 2022-ig Tagle volt a világ második legnagyobb jótékonysági szervezetének vezetője. Felidézte azt is, hogy 2022-ben Taglét és a vezetőség többi tagját Ferenc pápa váltotta le, miután a Vatikán által vezetett ellenőrzés „hiányosságokat” tárt fel a vezetésben és az eljárásokban.

A pápaválasztó konklávé előtt a Fülöp-szigeteki Katolikus Püspöki Konferencia (CBCP) a Facebook-oldalán közölte: „a papok által elkövetett visszaélésekkel kapcsolatos vádak kivizsgálása az egyes egyházmegyei püspökök vagy a felettesek feladata”, és nem Tagleé. „A Római Kúriában betöltött teljes munkaidős pozíciója óta Tagle bíboros már nem rendelkezik közvetlen hatalommal egyetlen Fülöp-szigeteki egyházmegye felett sem” – áll a május 2-i nyilatkozatban.

A kutató kiemelte: a nyilatkozat szerint Tagle korábban kulcsszerepet játszott a szexuális visszaélésekről szóló, 2003-ban közzétett lelkipásztori iránymutatások kidolgozásában.

Klemensits Péter hozzátette, hogy Tagle magáról egyébként azt mondta, soha nem tartotta magát magas rangú egyházi személynek.

Ha Isten lennék, nem választanám magamat püspöknek vagy bíborosnak

– nyilatkozta egy 2018-as interjúban.

De mivel nem vagyok Isten, Isten valószínűleg lát bennem valamit, amit én nem látok, és csak bíznom kell Istenben, hogy jobban ismer engem.

A kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy a pápaválasztó konklávén Tagle mellett még két Fülöp-szigeteki főpap vesz részt: Pablo Virgilio David, Caloocan város érseke és a Fülöp-szigeteki Katolikus Püspöki Konferencia (CBCP) elnöke, valamint Jose Advincula, Manila érseke.

A május 7-én kezdődő pápaválasztó konklávé részleteiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

(Borítókép: Luis Antonio Gokim Tagle bíboros 2025. április 30-án a Vatikánban. Fotó: Antonio Masiello / Getty Images)