Libanon leszámolna végre az országban a Hezbollah uralmával

Libanon politikai és katonai fordulóponthoz érkezett. A közel-keleti ország történetének egyik legérzékenyebb szakaszát éli, miután legnagyobb, nem állami fegyveres szereplője, a Hezbollah fokozatosan kiszorul a hatalomból. Az Irán-barát síita milícia tavaly novemberben tűzszüneti megállapodást kötött Izraellel, ám a harcok ezzel nem értek véget: az izraeli hadsereg továbbra is rendszeres támadja állásait, mert Tel-Aviv így a Hezbollah újrafegyverkezését próbálja megakadályozni Dél-Libanonban.

A Hezbollah gyengülését a libanoni kormány és annak új elnöke, Joseph Aoun is igyekszik kihasználni. A vezetőt Washington és Rijád támogatásával választották meg, célja pedig egyértelmű: véget vetni az országban működő fegyveres milíciák korszakának, és megerősíteni az állam erőszakmonopóliumát – írja az El Pais nemzetközi kiadása. 

A döntés már megszületett: Libanonban a fegyvereknek kizárólag az állam kezében van helye

– jelentette ki Aoun a közelmúltban egy sajtótájékoztatón, amelyben először tett nyílt utalást a Hezbollah lefegyverzésére. Kijelentette, hogy 2025 lehet a milícia lefegyverzésének éve, ugyanakkor elismerte, hogy az ehhez vezető út bonyolult, és kétoldalú tárgyalásokat igényel a szervezettel.

A Hezbollah az egyetlen olyan fegyveres csoport Libanonban, amely a polgárháború 1990-es lezárása után is megtarthatta fegyvereit. Bár a hivatalos politika évtizedeken át a csoportot az izraeli fenyegetés elleni védelem részeként kezelte, a tavalyi konfliktus és a Hezbollah meggyengülése után nőtt a társadalmi igény a milícia hatalmának korlátozására.

A jelenlegi tűzszünet alapja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701-es határozata, amely 2006 óta tiltja a Hezbollah és az izraeli hadsereg jelenlétét a Litani folyótól délre, a határtól mintegy 30 kilométerre. A terület ellenőrzését a libanoni hadseregnek és az ENSZ-békefenntartóknak kellene ellátnia – ez azonban eddig csak részben valósult meg.

Az izraeli hadműveletek Dél-Libanonban jelenleg is folytatódnak. Bár Izrael azt állítja, hogy kizárólag katonai célpontokat támad, a helyi lakosság ezeket az akciókat nyomásgyakorlásként értelmezi. Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint a tűzszünet novemberi aláírása óta legalább 71 civil halt meg az izraeli támadások következtében, míg Paul Morcos libanoni tájékoztatási miniszter szerint a halottak száma eléri a 190-et, és több mint 2700 incidenst tartanak számon tűzszünetsértésként.

A nemzetközi színtéren is fokozódik a nyomás. Morgan Ortagus, Donald Trump korábbi közel-keleti különmegbízottjának helyettese idén kétszer is Bejrútba látogatott, hogy sürgesse a Hezbollah kiszorítását a hatalomból. Ortagus az elnöki palotából köszönetet mondott Izraelnek a szervezet meggyengítéséért – kijelentése Libanonban felháborodást váltott ki, különösen annak fényében, hogy a tavalyi izraeli hadművelet a Világbank becslése szerint 4000 ember életét követelte, és közel 100 ezer otthont rongált meg.

A Hezbollah ellenáll

Naim Kasszem, a Hezbollah főtitkára a hétvégén - ismeretlen helyről sugárzott televíziós beszédében - kijelentette, hogy a párt „nem fogja megengedni” senkinek, hogy lefegyverezze.

Megismételte a Hezbollah értelmezését az Izraellel kötött tűzszünetről, azzal érvelve, hogy az csak a Litani folyótól délre lévő milíciák lefegyverzését követeli meg. Kasszem „naivnak” nevezte azokat, akik szerint a csoport meggyengült, és kijelentette, hogy nyitott az elnökkel való párbeszédre az ország „védelmi stratégiájáról”, de csak akkor, ha megszűnik az „izraeli megszállók nyomása”.

„Aoun elnök és a kormány nehéz helyzetben van” – mondta David Wood, az International Crisis Group kutatója. „Tudják, hogy Libanonon belül és kívül is vannak olyan szereplők, akik a mielőbbi leszerelést sürgetik”. Ugyanakkor „Aounnak a [Hezbollahhal folytatott] párbeszédre helyezett hangsúlya azt mutatja, hogy inkább egy fokozatos vagy konszenzusos leépítési folyamat mellett kötelezte el magát”.

Ibrahim Muszavi, a Hezbollah egyik libanoni parlamenti képviselője az El Pais-nak nyilatkozva tagadja, hogy zajlanának olyan tárgyalások, amelyek lehetővé tennék a leszerelést. Muszavi azt állítja, hogy a Hezbollah „támogatja az állam  erőszakmonopóliumát”, de rámutat, hogy a kormány soha nem adott zöld utat a hadseregnek, hogy megvédje Libanont Izraeltől. 

(Borítókép: Tüntetők Teheránban, Iránban 2025. április 11-én. Fotó: Fatemeh Bahrami / Anadolu / Getty Images fotója)