Kedves olvasóink!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Ukrajna új szankciós csomagot készít elő, Zelenszkij közölte a részleteket;
• Hatalmas dróntámadás érte Kijevet vasárnap hajnalban, rengeteg a sérült;
• Hivatalos látogatást tesz Oroszországban Hszi Csin-ping;
• Volodimir Zelenszkij: Ukrajna kész a tűzszünetre, érjen véget a háború;
• Orbán Viktor Volodimir Zelenszkijnek üzent: Ha tetszik, ha nem, nálunk így szokás;
• Vlagyimir Putyin megszólalt az utódlásáról.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!

Petr Pavel cseh elnök kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kezében van minden lehetőség a háború befejezéséhez, de eddig nem mutatott hajlandóságot erre – írja a Sky News. 

Ha valakinek minden lap a kezében van ahhoz, hogy véget vessen a háborúnak, az Putyin elnök, aki ezt egyetlen döntéssel megteheti. De eddig erre nem mutatott hajlandóságot 

– mondta újságíróknak Pavel az ukrán elnökkel közösen tartott prágai sajtótájékoztatóján vasárnap. 

Volodimir Zelenszkij szerint három dologra van szükség: több szankcióra Oroszország ellen, Ukrajna folyamatos támogatására és a védelmi együttműködés jelentős növelésére Európa-szerte. „Oroszországnak tudnia kell, hogy az európaiak meg fogják védeni magukat” – jelentette ki. 

Donald Trump amerikai elnök szerint eljöhet az az idő, amikor az Egyesült Államok felhagy a békeközvetítéssel az ukrajnai háború megállítása érdekében, de, hogy ez mikor történhet meg egyelőre nem árulta el.

Az amerikai elnök az NBC televízió Meet the Press című műsorának adott, vasárnap sugárzott interjúban kifejtette, hogy a háborúban álló egyik fél inkább hajlik arra, hogy elfogadja a békejavaslatot, mint a másik, azt ugyanakkor nem azonosította, hogy melyik oldal részéről nagyobb a hajlandóság.

Megállapította, hogy a két ország vezetője között „óriási gyűlölet” feszül, ami nehezíti a konfliktus rendezését.

Donald Trump arra a kérdésre nem válaszolt, hogy, amennyiben kudarcba fullad a békeközvetítés, folytatja-e a fegyverszállításokat Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Petr Pavel cseh elnökkel közös sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Ukrajna idén további 1,8 millió lövedéket kaphat a cseh lőszerszállítási kezdeményezés keretében – írja az Unian.

Csehország lőszerszállítása a mi kezdeményezésünk. Mindent megteszünk, hogy Oroszország ne legyen olyan sikeres a csatatéren. Tudjuk, hogy az ajánlatunknak köszönhetően sikerült megváltoztatnunk a lőszerellátási helyzetet Oroszországgal kapcsolatban

– mondta a cseh elnök.

Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna és Csehország egy közös F-16-os pilótaiskola létrehozásáról is tárgyal.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök prágai látogatásán vasárnap kijelentette, hogy az Oroszországgal kötendő tűzszünet bármikor lehetséges – számolt be a Sky News. 

Úgy gondoljuk, hogy megnövelt nyomás nélkül Oroszország nem fog valódi gyakorlati lépéseket tenni a háború befejezése érdekében. Ma van az 54. napja annak, hogy Oroszország figyelmen kívül hagyja még az amerikai javaslatot is a teljes tűzszünetre

– mondta Zelenszkij. 

Az ukrán elnök hangsúlyozta: „Úgy véljük, hogy a tűzszünet bármikor lehetséges, akár ma kezdődően is, és legalább 30 napig kellene tartania, hogy a diplomáciának valódi esélyt adjon”.

Mint ismert, Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn háromnapos tűzszünetet hirdetett a Szovjetunió és szövetségesei náci Németország felett aratott győzelmének 80. évfordulója alkalmából. A 72 órás tűzszünet idején Putyin nemzetközi vezetőket fogad a moszkvai Vörös téren, köztük Hszi Csin-ping kínai elnököt is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2025. február 15-én Münchenben

Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

Oroszország szabotázs- és provokációs hadjáratot folytat Európában, „eldobható” ügynököket használva, akik gyakran nem is veszik észre, hogy az orosz hírszerzésnek dolgoznak – írja a The Guardian.

A lap felsorolja az elmúlt évben, az európai országokban történt szabotázsakciók példáit – a logisztikai központokban történt robbanásoktól kezdve az ukránbarát politikusok és újságírók autóinak ablakainak betöréséig. Miután Donald Trump hatalomra került az Egyesült Államokban, Oroszország némileg csökkentette a támadások intenzitását, valószínűleg nem akarva teljesen tönkretenni a kapcsolatokat az új amerikai elnökkel. Moszkvának azonban nem lesz nehéz bármikor újraindítani ezeket a támadásokat.

Európa számára a problémát nemcsak maguk a támadások jelentik, hanem az is, hogy minden egyes esetet rendkívül nehéz közvetlenül Oroszországhoz kötni. Ez azért van, mert az ilyen akciókhoz az oroszok nem rendes ügynököket, hanem véletlenszerűen kiválasztott embereket használnak. 

A balti országokban elsősorban a helyi orosz ajkú lakosság köréből toboroznak ilyen szabotőröket. Ez gyakran akkor történik, amikor ezek az emberek Oroszországba utaznak, ráadásul ideológiai okokból nem mindig egyeznek bele az együttműködésbe; az indíték gyakran a pénz vagy a zsarolás.

Börtönbe zárnak valakit, és jön helyette egy másik. Ezek az emberek eldobhatók, és Moszkvát nem érdekli mi lesz velük

– mondta az Európai Biztonsági Szolgálat egyik képviselője.

Az oroszok számára az eldobható ügynökök alkalmazásának az az előnye, hogy ha az elkövető kudarcot vall vagy letartóztatják, Moszkva egyszerűen börtönben hagyhatja, hogy letöltse a büntetését.

Egy Izraelben állomásozó Patriot légvédelmi rendszert felújítás után Ukrajnába szállítanak – közölte négy jelenlegi és volt amerikai tisztviselő a napokban –, nyugati szövetségesei pedig arról tárgyalnak, hogy Németország vagy Görögország milyen logisztikával tudna egy újabbat küldeni – írja a The New York Times.

A tisztviselők, akik a téma érzékenysége miatt névtelenül nyilatkoztak, nem kívánták részletezni Donald Trump véleményét a további Patriot rendszerek Ukrajnába történő átszállításáról, és azt sem kommentálták, hogy erre még a hivatalba lépése előtt, a Biden-kormány idején került-e sor.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa nem közöl részleteket a védelmi rendszerek erősségéről és elhelyezéséről – mondta James Hewitt, a tanács szóvivője. A Védelmi Minisztérium egy közleményben azt írta, hogy „továbbra is szállítanak felszerelést Ukrajnának a korábban engedélyezett csomagokból”, utalva a meglévő készletekből kivont és az új beszerzésekre is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a legnagyobb fokú cinizmussal vádolta meg vasárnap Oroszországot, Vlagyimir Putyin orosz államfő háromnapos tűzszüneti ajánlata kapcsán, amely a második világháborús győzelemről való megemlékezések időszakára vonatkozik.

Az oroszok tűzszünetet szorgalmaznak május 9-én miközben naponta lövik Ukrajnát. Ez a legnagyobb fokú cinizmus

– hangoztatta az ukrán vezető a Telegramon.

Zelenszkij szerint az orosz hadsereg az utóbbi egy hétben 1180 drónnal és 1360 irányított légibombával támadta Ukrajnát. Csak a vasárnapra virradóra 165 drónt indítottak kijevi, harkivi, cserkaszi és mikolajivi célpontok ellen, míg Donyeck és Szumi régiót heves bombázás érte a reggeli óráktól.

Zelenszkij ugyanakkor ismételten kijelentette, hogy Ukrajna készen áll egy olyan tűzszünetre, amely nem csak a második világháborús győzelmi ünnepély idejére vonatkozik.

Ivan Tyimocsko, az Ukrán Fegyveres Erők Szárazföldi Erőinek Tartalékos Tanácsának elnöke szerint az utóbbi időben, a páncélozott járművek tömeges kilövései miatt az oroszok egyre több polgári szállítóeszközt használnak. A manőverezhetőbb, gyorsabb egységekre, különösen a motorkerékpárosokra támaszkodnak – írja az Unian.

Megjegyezte, hogy a motoroknak nincs tisztán katonai specializációja, ezek hétköznapi járművek, amelyeket bármelyik beszállítótól, vagy akár civilektől is meg lehet vásárolni. 

Timocsko elmagyarázta, hogy a motoros egységek lényege a sebesség. Az orosz csapatok így próbálnak meg az ukrán vonalak mögé kerülni és szabotázs akciókat végrehajtani. Ez a taktikai elem még kezdeti fázisban van, és egyelőre nincsenek tömeges motoros támadások, de nem zárhatóak ki a jövőben, ami rendkívül veszélyes lehet.

Az orosz-ukrán konfliktus befejezéséről szóló tárgyalások, amelyeket az Egyesült Államok igyekszik előmozdítani, komoly akadályokba ütköztek. Akadályt a Krím jelent, mivel a félsziget stratégiai és szimbolikus jelentőséggel bír mindkét fél számára.

Az NBC beszámolóját az Unian hírügynökség szemlézte, amelyből kiderül, hogy a Krím-félsziget már több évtizede vita tárgyát képezi Ukrajna és Oroszország között. A félsziget kulcsfontosságú katonai és gazdasági jelentőségű, valamint kulturális szimbólum.

A legenda szerint ott keresztelték meg I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelmet, ezért mély jelentősséggel bír. Arina Lutsevics, a Királyi Nemzetközi Ügyek Intézetének egyik vezetője szerint: „Nem csak arról van szó, hogy valakit ott kereszteltek meg, vagy hogy az orosz spiritualitás egyik forrása volt. A Krím katonai szempontból is fontos Oroszország számára”. 

Vlagyimir Putyin elmondta, hogy a Krím-félsziget azért jelentős Moszkva számára, mert ott állomásozik a Fekete-tengeri flotta, ami előnyt jelent. 

Nem csak földről van szó. Ha megtagadjuk, hogy politikailag harcoljunk a Krímért, az annak a jele is lesz, hogy rendben van, hogy embereket ölünk, megváltoztatjuk a geopolitikai törvényeket, földet lopunk és háborúkat indítunk

– magyarázta egy krími tatár aktivista. 

A lap beszámolója szerint Vlagyimir Putyin számára a félsziget annektálása „a történelmi igazság helyreállítása” a Szovjetunió összeomlása után, amelyet „az évszázad legnagyobb geopolitikai katasztrófájának” tart.

„Oroszország minden szükséges erővel rendelkezik ahhoz, hogy atomfegyverek nélkül hajtson végre egy ukrajnai hadműveletet” – jelentette ki egy interjúban Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az államfő kijelentette, hiába próbálták Moszkvát rávenni erre a „hibára”, a nukleáris fegyvereket nem vetették be. Putyin abban bízik, hogy erre nem lesz szükség. A háború végkimenetelével kapcsolatban optimista az orosz elnök. A beszélgetésről itt olvashat bővebben.

Elítélte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 9-i esetleges támadásával kapcsolatos kijelentéseit Robert Fico szlovák miniszterelnök – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Szlovákia kormányfője kijelentette, hogy elutazik a Győzelem napjának 80. évfordulójából tartott ünnepségre. A külföldi delegációk biztonságának garantálása Moszkva felelőssége – tette hozzá.

Robert Fico bízik abban, hogy az orosz–ukrán háború hamar véget ér. Úgy véli, az amerikai–ukrán ásványkincsekkel kapcsolatos megállapodás a konfliktus elhúzódásához vezet. Emellett az Európai Unió védelmi kiadásait is kritizálta.

Az orosz csapatok továbbra is előrefelé nyomulnak a fronton, ezt öt irányból teszik meg. Az ukránok ellentámadásokkal válaszolnak a műveletekre – foglalja össze az Institute for the Study of War (ISW) elemzését az Unian ukrán hírügynökség.

Az intézet szerint a Kurszki térségben sem értek véget a harcok. Ezzel egyidőben az orosz erők a Szumi és a Harkivi régióban sem jutottak előre. Pokrovszknál napi 150 katonát veszítenek el, közben az ukránok válaszul a lőszerraktárakat támadják. Ukrajna déli részén is zajlanak a katonai hadműveletek, ahol Kijev légvédelmi rendszerei dominálnak.

253 alkalommal csaptak össze az oroszok és az ukránok szombaton a fronton – számolt be róla az Ukrinform.

A Pokrovszki régióban 113 orosz csapást vertek vissza az ukrán erők. A harcok legjobban a Csernyihivi, a Szumi, a Donyecki és a Zaporizzsjai régióban zajlottak.

Az ukrán katasztrófavédelem bemutatta a károkat, amelyek Cserkasz régiót súlytották, a május 3-án éjjel indított támadások következtében – írja az Ukrajinszka Pravda.

A lövések következtében a város különböző pontjain 5 tűzesetet regisztráltak. Lakóházak, egy vállalkozás raktárépülete, egy vidéki ház és száraz növényzet égett

– áll a közleményben.

A mentőszolgálat szerint egy négy emeletes kollégium első és második emeletén két helyiség is megrongálódott. Valamint egy ember sérült meg.

Oroszország 1340 katonát, két repülőgépet és 11 harckocsit veszített az elmúlt egy napban – írja az Ukrajinszka Pravda. Az Ukrán Fegyveres Erők jelentése szerint 2024. február 22. és 2025. május 4. között a harci veszteségek a következők voltak:

• Személyi állomány – körülbelül 956810 (+1340) ember
• Harckocsik – 10758 (+11) egység
• Páncélozott harcjárművek – 22403 (+24) egység
• Tüzérségi rendszerek – 27327 (+52) egység
• Többszörös rakétaindító rendszer – 1376 (+1) egység
• Légvédelmi rendszerek –1155 (+1) egység
• Repülőgépek – 372 (+2) egység
• Operatív és taktikai szintű UAV-k – 34860 (+163) egység
• Járművek és harckocsik – 47141 (+129) egység

Magyarország területére 2025. május 3-án szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 6802 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Olekszij Babenko, a  Vyriy Drone vállalat társalapítója, amely elsőként dobott piacra egy „100 százalékban ban ukrán″ drónt az Unian ukrán hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: az ukrán fejlesztők sokkal jobbak, mint a kínaiak, illetve az ukránok és az oroszok eltérő módon közelítik meg a drónok használatát, megrendelését és gyártását is.

Mint mondta, a belső nézetű drónok mindent megváltoztattak a háborúban, új korszakot nyitva a hadtörténelemben. A gyártók száma növekszik, és technológiai üzletágaik gyorsan fejlődnek, ami egy szabad piacra és versenyre utal. Ez felülmúlja az orosz központosított rendszer előnyeit, és tartalékot teremt Ukrajna „újraiparosításához″.

Olekszij Babenko kiemelte, hogy cége továbbra is függ a kínai beszállítóktól, de már közel sem mindenben. Szintén fontos tényező, hogy míg egy kínai drón csak öt kilométert tud megtenni, addig egy ukrán 20-at, ráadásul ugyanannyiba kerülnek. Az üzletember további fejlesztésekről is beszélt, többek közt a mesterséges intelligenciáról, mely már képes elkülöníteni egy személyt egy csoporttól, illetve nyomon követni azt. Ellenben nem ismeri fel a terepen lévő álcázott tankot, így a technika még nem teljesen hatékony.

Robert Brovdi, az ukrán erők 414. Különálló Pilóta nélküli Rendszerek Dandárjának parancsnoka szerint, a drónok szerepe a csatatéren folyamatosan növekszik. Valószínű, hogy idén nyáron a katonai műveleteket szinte kizárólag drónokkal fogják végrehajtani – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Elmondása szerint ez a fajta felfogás egy „holt zónát″ vagy „gyilkos zónát″ hoz létre a frontvonalon, amely mindkét irányban 15-20 kilométer hosszan húzódik. Robert Brovdi meg van győződve arról, hogy ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi a személyzet és a felszerelés mozgását a meghatározott területen.

A drónok általi teljes légi irányítás nélkül nem marad gyalogság. Tudjuk, hogy mit kell tennünk. A kérdés csak az, hogy mindenki megfelelően értékeli-e a fenyegetést

– szögezte le a dandárparancsnok.