Oroszország hajlandó lehet tárgyalni a zaporizzsjai atomerőműben történő amerikai jelenlétről – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom vállalat vezetője. Az Unian megjegyzi, hogy a Kreml korábban elutasította, hogy az erőmű ukrán vagy amerikai ellenőrzés alá kerüljön.

Az Interfax emlékeztetett rá, hogy hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette: Moszkva nem kapott Washingtontól a zaporizzsjai atomerőmű jövőjére és annak esetleges amerikai–ukrán közös irányítására vonatkozó javaslatot.

Nem, nem kaptunk ilyen javaslatot, és ha kapunk, akkor elmagyarázzuk, hogy a zaporizzsjai atomerőmű irányítása a Roszatom orosz állami vállalat hatáskörébe tartozik, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) személyzetének felügyelete alatt, akik folyamatosan jelen vannak a helyszínen, és megfigyelést végeznek

– mondta Lavrov az amerikai CBS televíziónak adott interjúban.

Az utolsó szakaszban merülhettek fel problémák az ásványkincsekről szóló amerikai–ukrán megállapodással kapcsolatban – írja a Financial Times alapján az Unian.

Az Egyesült Államok küldöttsége attól tarthat, hogy az egyezmény értelmében csökkenhet az átláthatóság és az elszámoltatás. A gazdasági lap forrása szerint az amerikai gazdasági miniszter ultimátumot adhatott ukrán kollégájának, miszerint a referendum összes pontját aláírja, vagy semmit.

Washington azt szeretné, hogy Kijev a részletes finanszírozási megállapodást is jóváhagyja, de előbb az ukrán parlamentnek kellene ratifikálnia azt. Az aláírás április 30-ai valószínűségére 50-50 százalék esély van.

A CNN értesülései szerint az Egyesült Államok felajánlotta, hogy szerdán aláírja mindhárom dokumentumot. Ugyanakkor Ukrajna úgy véli, hogy bizonyos részleteken még dolgozni kell. Eközben egy, az amerikai oldalt ismerő forrás azt mondta, hogy az ukránok olyan pontokat szeretnének újratárgyalni, amelyekről már megállapodtak a csomag részeként.

Ferenc pápa temetése előtt tárgyalt egymással Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Vatikánban. Diplomáciai források szerint Zelenszkij keményebb Vlagyimir Putyin elleni fellépést kért Trumptól.

Szóba került a Krím félsziget, a feltétel nélküli tűzszünet és az ukrán ásványkincsekről szóló megállapodás kérdése is. A vatikáni találkozóról itt olvashat bővebben.

„Oroszországnak legalább 30 napra kellene valódi tűzszünetet kötnie, mielőtt elkezdődnek a háború befejezésével kapcsolatos tárgyalások” – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter.

A tárcavezető hozzátette, hogy a győzelem napja miatt meghirdetett háromnapos tűzszünet nem elegendő a tartós békéhez. A miniszter úgy véli, Moszkvának feltétel nélkül bele kellene egyeznie egy hosszabb távú tűzszüneti megállapodásba – adta hírül az Unian.

Április utolsó napján írhatják alá az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti, ásványkincsekről szóló megállapodást, ugyanis Julija Szvirigyenko ukrán gazdasági miniszter úton lehet Washington felé – nyilatkozta egy diplomáciai forrás a Bloombergnek.

Az egyezmény a kijevi parlament általi ratifikálására várhat. Az iparághoz köthető beruházások nőnének az európai országban, így Ukrajna közelebb kerülhet az európai uniós csatlakozáshoz. A megállapodásba csak az aláírást követően érkező amerikai katonai segélyek számítanak bele.

A Fehér Ház közlése szerint Donald Trump amerikai elnök biztos abban, hogy alá fogják írni a dokumentumokat. Az egyezmény megerősíti a Kijev és Washington közötti stratégiai partnerséget. A közös alap működését egyelőre nem véglegesítették.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2025. április 25-én

Fotó: Thomas Peter / Reuters

Kijev fenyegetőzése ellenére meg fogják tartani május 9-én a moszkvai jubileumi győzelmi díszszemlét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak szerdán Moszkvában.

Peszkov arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt hangoztatta: Ukrajna kiválasztja „Oroszország fájó pontjait”, hogy Moszkvát diplomáciára ösztönözze. Zelenszkij megjegyezte, hogy az Oroszországi Föderációnak „aggódnia kell” a győzelmi parádé megtartása miatt.

Milyen fegyverszünetről lehet beszélni a kijevi rezsim részéről, amikor az ukrán elnöki hivatal szó szerint élő adásban tervez terrortámadásokat?

– írta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegram-csatornáján.

Zaharova Zelenszkij fenyegetőzését újabb bizonyítéknak nevezte arra, hogy ő és „szélsőséges bandája” aláássák a békefolyamatot.

Nagy-Britannia szövetségeseivel karöltve korábban egy több mint 60 000 főből álló katonai különítményt akart küldeni Ukrajnába, békefenntartási célokkal.

Tony Radakin, az Egyesült Királyság védelmi vezérkari főnöke a békemegállapodás esetén egy 64 000 főből álló katonai különítményt küldene Ukrajnába, amiből legalább 10 000-et Nagy-Britannia biztosítana. A The Times elemzése szerint azonban nincs esély ekkora haderő kialakítására, még közös összefogással is nagyjából 25 000 lehet a reális szám. 

Források szerint Észtország és Finnország attól tart, hogy bármilyen bevetés gyengítené saját határbiztonságukat, míg Lengyelország, Spanyolország és Olaszország világossá tette, hogy egyáltalán nem küldenek csapatokat Ukrajnába.

Oroszország és Észak-Korea megkezdte a két országot összekötő közúti híd építését, amely a Tumen folyón ível át. A hidat az 1959-ben felépített „Barátság híd” közelében építik fel – írja a Sky News.

A híd szimbolizálja közös törekvésünket a baráti, jószomszédi kapcsolatok erősítésére és a régiók közötti együttműködés fokozására

– mondta Mihail Vlagyimirovics Misusztyin, Oroszország miniszterelnöke.

Az új közúti híd 850 méter hosszú lesz, és csatlakozik az orosz úthálózathoz, a hírek szerint jövő ilyenkorra készül el.

Vlagyimir Putyin egyoldalú tűzszünetet hirdetett a második világháború lezárásának 80. évfordulója alkalmából. A háromnapos tűzszünet május 8. és 10. között lép életbe. Ezzel szemben Ukrajna 30 napos fegyvercsendet kezdeményezett, míg az Egyesült Államok állandó fegyverszünetre szólított fel.

Oroszország azonban engedményeket akar, mielőtt még szóba kerülhetne egy tartós szünet vagy az állandó béke. A The Guardian szerint a jelenlegi intézkedések korlátozzák az orosz légitársaságok nyugati piacra való belépését, és blokkolják a kritikus fontosságú pótalkatrészek, karbantartási szolgáltatások és egyéb berendezések behozatalát. 

Első pillantásra Moszkva követelései humanitáriusnak és gazdaságinak tűnnek, egyszerűnek és könnyen teljesíthetőnek. A kérés látszólag békés jellege mögött azonban az a politikai és katonai előny húzódik meg, amelyet a légi közlekedési szankciók enyhítése biztosít az orosz elnöknek és katonai gépezetének

– mondta Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője. 

Jermak emlékeztetett, hogy Oroszország úgynevezett polgári légi közlekedési ágazata a szállítás, a logisztika és a csempészet fedőszervévé vált a hadsereg nevében.

Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatja az ukrajnai tűzszüneti kezdeményezést, de a meglévő kérdések megoldása szükséges – reagált szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Donald Trump amerikai elnök azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin csak hitegeti őt.

Emlékeztetném, hogy Vlagyimir Putyin elnök a Kremlben tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy támogatja a tűzszünet létrehozására irányuló kezdeményezést. Támogatja, de mielőtt belevágna, számos kérdésre kell választ adni és számos árnyalatnyi részletet rendezni, amelyeket az elnök is felsorolt

– fogalmazott a Kreml-szóvivő az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint.

Dmitrij Peszkov megjegyezte, hogy megértik, hogy „Washington gyors sikert akar elérni ebben a folyamatban”, de a Kreml álláspontja szerint az „ukrán válság rendezése túl bonyolult folyamat”, számos kérdéssel és rendezendő részlettel.

Az amerikai elnök a hétvégén felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel az ukrajnai támadásokkal, és azt sugallta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész feladni a Krímet az Oroszországgal kötendő békeegyezmény áraként. Donald Trump csalódásnak nevezte, hogy Oroszország folytatta a támadásokat, és kiemelte, hogy az ukrán elnökkel a Vatikánban tartott négyszemközti találkozója jól sikerült.

Összesen mintegy 15 000 észak-koreai katona harcol az orosz–ukrán háborúban, és ebből 600 katona meghalt – írja az Unian hírügynökség. A dél-koreai törvényhozók egy hírszerző ügynökségre hivatkozva hozták nyilvánosságra ezeket a számokat. 

Emlékeztetnek, hogy 2024 nyarán az Oroszország és Észak-Korea átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződést írt alá, amely kölcsönös segítségnyújtást feltételezett fegyveres támadás esetén. A dél-koreai hírszerzés pedig már ősszel arról számolt be, hogy Észak-Korea háromezer katonát küldött a háborúba. Mint kiderült, ezeket a csapatokat a kurszki régióba telepítették. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatja azt az ötletet, hogy átnevezzék a volgográdi repteret, és a későbbiekben a Sztálingrád nevet viselje – írja a Meduza. A Kreml sajtóközleményéből kiderül, hogy Andrej Bocsarov, a Volgográdi terület kormányzója nyújtotta be a kérést az orosz elnöknek.

Állítólag azt is közölte, hogy a volgográdi lakosok és a háborús veteránok többször is fordultak már hozzá azzal a kéréssel, hogy kereszteljék át a repülőteret valamilyen „igazi, büszke, bátor és hősies” névre, mint például Sztálingrádra. A lap szerint Vlagyimir Putyin számára a háborúban harcoló katonák szava „törvény”, így előkészítik és aláírják az átnevezésről szóló rendeletet. 

A szovjet népnek az 1941–1945-ös nagy honvédő háborúban aratott győzelme halhatatlanná tétele érdekében elrendelem: a volgográdi nemzetközi repülőtérnek a Sztálingrád történelmi nevet kell adni

– áll a rendelet szövegében.

Caricin várost 1925-ben nevezték át Sztálingrádnak a Lenin halála után hatalomra jutott Joszif Sztálin bolsevik vezető tiszteletére – írja az MTI. A második világháború menetében a sztálingrádi csata döntő fordulatot hozott. 1961-ben, a személyi kultusszal való harc jegyében a város a Volgográd elnevezést kapta.

A volgográdi polgári repülőteret, Gumrakot 1952-ben alakították ki, az 1920-as évek vége óta létező egykori, azonos nevű katonai repülőtér alapján, ahol a sztálingrádi csata kezdetéig katonai repülőiskola működött, amelyet a kazahsztáni kusztanaji régióba telepítettek át. A sztálingrádi ütközet idején a repülőteret a német haderő használta. A 2018-as labdarúgó-világbajnokságra a repülőtéren nagyszabású rekonstrukciót hajtottak végre, új kifutópályát és új terminált kapott.

A Kreml akkor azt közölte, hogy erről nem folynak tárgyalások, mivel a lakosság nem támogatta a kezdeményezést. Egyúttal arra hívott fel, hogy az ügyben „gondosan mérlegeljék az előnyöket és hátrányokat”. Alekszandr Bloskin, a regionális duma elnöke azonban megígérte, hogy a volgográdi társadalmi tanács a közvélemény-kutatás eredménye ellenére folytatja a város Sztálingrádra való átnevezését szorgalmazó tevékenységét.

Az amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin rajta kívül senki más kedvéért nem állítaná le a háborút, és úgy látja, megállapodást akar kötni. „Azt mondanám, hogy könnyebb vele tárgyalni, mint Zelenszkijjel” – fogalmazott Donald Trump a 100. elnöki napján Glenn Beck újságírónak adott interjújában, felidézve a találkozóját Volodimir Zelenszkijjel az Ovális Irodában, amikor szerinte „az ukrán elnök elkezdett kiabálni”. 

Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy Oroszországnak hatalmas katonai ereje van, ellentétben Ukrajnával, akiket az Egyesült Államok látott el fegyverekkel. „Próbálom megállítani a háborút, igen, pénzzel, de elsősorban nem a pénz a lényeg, hanem az, hogy hetente 5000 ember hal meg, fiatal orosz és ukrán katonák” – fogalmazott a New Voice által szemlézett interjúban.

Trump azzal egyetértett, hogy Zelenszkijnek meg kell védenie a hazáját, de figyelmeztette, hogy előbb a háborús problémáit oldja meg. 

„Meglátjuk, mi történik a következő héten. Az utolsó simítások vannak hátra” – jelentette ki a béketárgyalásokkal kapcsolatban.