Még el sem temették Ferenc pápát, a fogadóirodáknál már látni az utódjelöltek esélyeit

Ferenc pápa 2025. április 21-én, húsvéthétfőn, 88 éves korában meghalt. A katolikus egyház most gyászidőszakot tart, miközben a fogadóirodák oddsai már konkrét erősorrendet mutatnak az esélyes utódok között. Fogadni Magyarországon is lehet, a hazai oddsokat itt találja.

1. Pietro Parolin, a diplomata

A fogadóirodák listáját jelenleg egyértelműen Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár vezeti. Neve mögött a fogadóirodák 2-es szorzója azt mutatja, hogy őt tartják a legesélyesebb jelöltnek jelenleg. Az 1955-ben született olasz bíboros Ferenc pápa jobbkezeként szolgál, és kiterjedt diplomáciai tapasztalattal rendelkezik. Parolin korábban a Szentszék venezuelai nunciusaként is dolgozott, és kulcsszerepet játszott számos kényes nemzetközi tárgyalásban, többek között a kínai–vatikáni kapcsolatok normalizálásában. Nyelvtudása, diplomáciai jártassága és a kúria működésének alapos ismerete jelentős előnyökkel ruházza fel.

2. Luis Antonio Tagle, az ázsiai esély

A második helyen Luis Antonio Tagle filippínó bíboros áll, átlagosan 3-as oddsszal. Az 1957-ben született Tagle a Népek Evangelizációjának Kongregációját vezeti, és gyakran emlegetik „ázsiai Wojtylaként”, utalva II. János Pál pápára. Karizmatikus személyisége, közvetlensége és szociális kérdések iránti érzékenysége miatt nagy népszerűségnek örvend. Megválasztása történelmi jelentőségű lenne, hiszen 

és az ázsiai katolikusság növekvő jelentőségét tükrözné.

3. Matteo Zuppi, a progresszív reformer

A 70 éves Matteo Zuppi bolognai érsek, az Olasz Püspöki Konferencia elnöke a harmadik helyen áll, jellemzően 5-ös és 7-es szorzókkal. Az 1955-ben született olasz bíboros Ferenc pápa reformtörekvéseinek támogatójaként ismert. Zuppi a római Sant’Egidio közösség tagjaként komoly tapasztalatokkal rendelkezik békéltetési folyamatokban és szociális munkában. Városi plébánosként szerzett gyakorlati tapasztalatai és a szegényekkel való szolidaritása Ferenc pápa szemléletét tükrözi. 

4. Peter Turkson, a Vatikán Obamája

Peter Kodwo Appiah Turkson ghánai bíboros 6-os és 7-es oddsszal a negyedik helyen áll. Az 1948-ban született Turkson korábban a Vatikán Emberi Fejlődés Dikasztériumát vezette, előtte a Cape Coast-i főegyházmegye érsekeként szolgált Ghánában, II. János Pál pápa 2003-ban emelte bíborosi rangra. Rendszeresen hallat magáról környezetvédelmi és társadalmi igazságossági kérdésekben. Megválasztása történelmi lépés lenne, hiszen 

Turkson kiváló kommunikátor, számos nyelven beszél, és széles körű elfogadottságnak örvend a különböző egyházi irányzatok között. Már a 2013-as pápaválasztáskor is a legesélyesebb pápajelöltek között említette „a Vatikán Obamáját” a nemzetközi sajtó.

5. Pierbattista Pizzaballa, a Szentföld képviselője

A 60 éves jeruzsálemi latin pátriárka, Pierbattista Pizzaballa a fogadóirodák rangsorában az ötödik helyet foglalja el. 2016. június 24-én verbei címzetes érsekké és a jeruzsálemi latin patriarkátus apostoli adminisztrátorává nevezték ki. Szeptember 10-én szentelte püspökké a bergamói székesegyházban Leonardo Sandri bíboros Fouad Boutros Twal nyugalmazott jeruzsálemi latin pátriárka és Francesco Beschi bergamói püspök segédletével. 2020. október 24-én Ferenc pápa kinevezte jeruzsálemi pátriárkává. Pizzaballe korábban bírálta, hogy Izrael gátat épít Ciszjordánia és Jeruzsálem között. 2023. október 16-án barbárnak ítélte a Hamász támadását, és felajánlotta magát túszként a 2023-as Izrael–Hamász-háborúban Gázában fogságban tartott izraeli gyerekekért cserébe. A ferences szerzetes legnagyobb esélyének éppen ezt tartják: 

Békéltető szerepe a régióban és a különböző vallások közötti párbeszédben szerzett tapasztalatai értékes perspektívát jelenthetnek a katolikus egyház számára.

6. Erdő Péter, Közép-Európa és a béke reménysége

A magyar Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek az oddsok alapján a hatodik a listán. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy már a 2013-as konklávén is jelöltként emlegették. Kompromisszumos jelöltként tekinthetnek rá – konzervatív, aki mégis jó kapcsolatot ápolt Ferenc pápával, a néhai egyházfővel soha nem került nyílt összeütközésbe, ellentétben más hagyománytisztelő egyházi vezetőkkel. 

Az egyházjog szakértőjeként Erdő Péter egész karrierje alatt gyorsan haladt előre: a 40-es éveiben püspökké, majd 2003-ban, mindössze 51 évesen bíborossá vált, így 2010-ig ő volt a bíborosi testület legfiatalabb tagja. Ugyanakkor az 1952-ben született Erdő Péter konzervatívabb teológiai álláspontja ellensúlyt jelenthet azok számára, akik aggódnak az egyház túl gyors változása miatt.

7. José Tolentino, a költő teológus

A portugál José Tolentino Calaça de Mendonça bíboros elég magas (16 és 20 körüli) oddsszal szerepel a hetedik helyen. Az 1965-ben született Tolentino a Kultúra és Oktatás Dikasztériumának prefektusaként szolgál. Teológusként és egyetemi tanárként, a modern portugál irodalom egyik legeredetibb hangadójaként és katolikus értelmiségiként tartják számon. Versei, esszéi, színdarabjai elismert közéleti szereplővé teszik hazájában és a portugál nyelvű világban. 

Könyveit egyre gyakrabban fordítják le és adják ki külföldön. Számos irodalmi díjat és kitüntetést kapott. 2022 szeptemberében a Kulturális és Oktatási Dikasztéria prefektusává és a Keresztény Régészeti Pápai Intézet nagykancellárjává nevezték ki. 2018 júliusa óta érsek, 2018-tól 2022-ig a Római Egyház levéltárosa és könyvtárosa volt. Ferenc pápa nevezte ki bíborossá 2019. október 5-én.

8. Reinhard Marx, a német reformer

Reinhard Marx német bíboros, München és Freising érseke körülbelül 20-as szorzóval a nyolcadik helyet foglalja el. Az 1953-ban született Marx a Német Püspöki Konferencia korábbi elnökeként és a Vatikáni Gazdasági Tanács tagjaként jelentős szerepet játszott az egyház pénzügyeinek átláthatóbbá tételében. Nevét Karl Marxéval megosztva, híressé vált A tőke: Egy keresztény perspektíva című könyve, amelyben a társadalmi igazságosság kérdéseit vizsgálja. XVI. Benedek pápa 2010. november 20-ai konzisztóriumon kreálta bíborossá. Kinevezése után ő lett a bíborosi kollégium legfiatalabb tagja, a 2003-ban kinevezett Erdő Péter esztergom–budapesti érseket váltva. 2013-as megalakulása óta tagja a Bíborosi Tanácsnak.

9. Robert Sarah, az igazi konzervatív hang

Robert Sarah guineai bíboros, a conakryi főegyházmegye korábbi érseke, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció nyugalmazott prefektusa kilencedik azon a listán, amely a legvalószínűbb új pápák neveit tartalmazza. II. János Pál pápa 1979. augusztus 13-án nevezte ki a guineai Conakry főegyházmegye érsekévé. Sarah ekkor mindössze 34 éves volt, amivel a katolikus egyház legfiatalabb püspöke lett. December 8-án szentelték püspökké. Erre az időszakra esett Guineában Sékou Ahmad Touré kommunista diktatúrájának utolsó szakasza. Az érsek a diktátor 1984-ben bekövetkezett haláláig sikeresen megőrizte az egyház függetlenségét, és többször is szembeszállt az államhatalommal. Ellenállásáért halállistára került, letartóztatására azonban nem került sor. Sarah egészen 2001-ig, több mint húsz éven át állt a főegyházmegye élén. Az 1945-ben született egyházi vezető a hagyományos katolikus értékek határozott védelmezőjeként ismert.

2020-ban megjelent, Szívünk mélyéből című könyvében a kötelező cölibátus mellett érvel. A könyv nemcsak tartalma miatt kavart nagy port a médiában, hanem azért is, mert először XVI. Benedek pápát mint társszerzőt is megjelenítették a borítón és az előszóban. Benedek személyi titkára ezt sajtóközleményben utasította el, ugyanakkor azt elismerte, hogy az emeritus pápa a könyv tartalmáról tudott, és egy rövid szöveggel ahhoz hozzá is járult. Sarah teológiailag konzervatívabb nézetei és a liturgikus hagyományok iránti tisztelete miatt sok tradicionalista katolikus támogatását élvezi. Afrikai származása szintén jelentős szempont lehet.

10. Fridolin Ambongo Besungu, Afrika új hangja

A kongói Fridolin Ambongo Besungu bíboros, Kinshasa érseke zárja a fogadóirodáknál a tíz legesélyesebb jelölt listáját. Az 1960-ban született ferences szerzetes határozott hangon szólal fel a társadalmi igazságtalanságok ellen, különösen a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Környezetvédelmi kérdésekben és az Amazonas régió védelmében is aktív szerepet vállalt, ami összhangban van Ferenc pápa prioritásaival. Ambongo püspöki pályafutása előtt plébánosként és professzorként szolgált, püspökké válása óta pedig a nemzeti béke egyik vezető hangja volt az egyházfők között. Ferenc pápa 2019. október 5-én emelte bíborosi rangra, ugyanebben az évben lett az Afrikai és Madagaszkári Püspöki Konferenciák Szimpóziumának elnöke.

Csak piaci becslések

Fontos megjegyezni, hogy bár a fogadási oddsok érdekes képet mutatnak, ezek nem egyházi források, hanem piaci alapú becslések. A pápaválasztás valódi dinamikáját a bíborosok zárt konklávéja határozza meg, ahol 

A történelem azt mutatja, hogy „aki pápaként megy be a konklávéba, gyakran bíborosként jön ki” – vagyis a legesélyesebbnek tartott jelöltek ritkán nyernek. A 2013-as pápaválasztás is meglepetést hozott Jorge Mario Bergoglio (Ferenc pápa) megválasztásával, aki nem szerepelt a favoritok között.

(Borítókép: Ferenc pápa koporsója a Szent Péter-bazilikában 2025. április 23-án, a Vatikánban. Fotó: Antonio Masiello / Getty Images)