Magyar pápa jöhet? Erdő Pétert a legesélyesebb jelöltek között emlegetik

Ferenc pápa húsvéthétfő reggelén bekövetkezett halála után megkezdődött a találgatás, ki lehet az utódja – írja a France24. Bár egy régi olasz közmondás óva int attól, hogy előre megjósoljuk, ki lesz a következő egyházfő, már körvonalazódik néhány esélyes jelölt. (A mondás így szól: „Aki pápaként lép be a konklávéba, bíborosként távozik.”)

Kompromisszumos jelölt?

Erdő Péter 72 éves magyar bíboros, akit már a 2013-as konklávén is jelöltként emlegettek. Kompromisszumos jelöltként tekinthetnek rá – konzervatív, aki mégis jó kapcsolatot ápolt Ferenc pápával, a néhai egyházfővel soha nem került nyílt összeütközésbe, ellentétben más hagyománytisztelő egyházi vezetőkkel. 

Kiváló egyházjogász, számos nyelven beszél, köztük oroszul is, ami segíthetne enyhíteni a katolikus és orosz ortodox egyházak közötti feszültséget az ukrajnai háború után. Továbbá azt írják róla, hogy a 2015-ös migrációs válság idején szembement Ferenc pápa felhívásával, hogy az egyházak fogadjanak be menekülteket, mondván, ez emberkereskedelemnek minősülne – látszólag egy álláspontra helyezkedve Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Az egyházjog szakértőjeként Erdő Péter egész karrierje során gyorsan haladt előre: a 40-es éveiben püspökké, majd 2003-ban, mindössze 51 évesen bíborossá vált, így 2010-ig ő volt a bíborosi testület legfiatalabb tagja. Mint írják, nem karizmatikus szónok, de ami egykor kétségtelenül komoly hátránynak számított, az most előnynek bizonyulhat, ha a bíborosok nyugodt pápát szeretnének Ferenc dinamikus vezetése után.

Francia, máltai vagy spanyol?

Jean-Marc Aveline, a marseille-i érsek, 66 éves. A francia sajtó szerint néhány hazai katolikus körben XXIII. Jánoshoz hasonlítják. Algériában született, spanyol bevándorlók gyermekeként. Franciabarát, közvetlen természetű, teológiai doktorátussal és filozófiai diplomával rendelkezik. Ha megválasztanák, ő lenne az első francia pápa a 14. század óta.

Mario Grech, a püspöki szinódus főtitkára, 68 éves, máltai származású. Az EU legkisebb országából származik, de fontos pozícióba került a Vatikánban. Kezdetben konzervatívnak tartották, de idővel Ferenc pápa reformjainak zászlóvivőjévé vált. 2014-ben felszólalt amellett, hogy az egyháznak befogadóbbnak kellene lennie LMBTQ-tagjaival szemben, ami Ferenc pápa figyelmét is felkeltette.

Juan Jose Omella, Barcelona érseke, 79 éves, spanyol származású. Ferenc pápához hasonlóan szerény életet él magas címe ellenére, pályafutását a lelkipásztori gondoskodásnak, a társadalmi igazságosság előmozdításának szentelte. Volt misszionárius Zairében, és szorosan együttműködött a spanyol Manos Unidas jótékonysági szervezettel, amely az éhínség, a betegségek és a szegénység ellen küzd.

Két olaszt is emlegetnek

Pietro Parolin 70 éves, olasz, vatikáni diplomata . Ferenc pápa államtitkáraként szolgált 2013 óta, a pozíció a pápáé után a második a vatikáni hierarchiában. A kínai és vietnámi kommunista kormányokkal való megbékélés fő támogatója volt. Ha megválasztanák, három nem olasz pápa után visszatérne az olasz vezetés a Vatikánba.

Matteo Maria Zuppi, 69 éves, olasz, Bologna érseke. Amikor 2015-ben előléptették Bologna érsekévé, a nemzeti média „olasz Bergogliónak” nevezte. Zuppi lenne az első olasz pápa 1978 óta. Ferenc pápához hasonlóan „utcai papként” ismert, aki a migránsokra és a szegényekre összpontosít, és keveset törődik a pompával és a protokollal.

Ázsia, Afrika és az Egyesült Államok szülöttei is a listán

Luis Antonio Gokim Tagle, 67 éves Fülöp-szigeteki bíboros, akit gyakran „ázsiai Ferencnek” neveznek. Ha megválasztanák, ő lenne az első ázsiai pápa. Kiterjedt lelkipásztori tapasztalattal rendelkezik, és jelenleg a Vatikán missziós intézményét vezeti. Folyékonyan beszél olaszul és angolul.

Joseph Tobin, a New Jersey-i Newark érseke, 72 éves, amerikai származású. Bár valószínűtlen, hogy a világ bíborosai az első amerikai pápát választanák meg, ha mégis, erre Tobin lenne a legesélyesebb. Folyékonyan beszél olaszul, spanyolul, franciául és portugálul. Tobin, aki családjában 13 gyermek közül a legidősebbként született, nyíltan beszélt saját alkoholizmusból való felépüléséről. Ismert az LMBTQ-közösség felé tanúsított nyitott hozzáállásáról is. 2017-ben azt írta: „Egyházunk túl sok részén az LMBTQ-embereket arra késztették, hogy nemkívánatosnak, kirekesztettnek, sőt megszégyenítettnek érezzék magukat” – mutatva, hogy fontosnak tartja a befogadóbb egyházi hozzáállást.

Peter Kodwo Appiah Turkson, 76 éves ghánai vatikáni tisztviselő. Lehetséges jelölt arra, hogy ő legyen az első afrikai pápa, aki a szubszaharai övezetből származik. Kombinálta a ghánai gyülekezetek hosszú lelkipásztori hátterét több vatikáni hivatal vezetésének tapasztalatával. II. János Pál pápa 1992-ben nevezte ki Cape Coast érsekévé, 11 évvel később pedig Ghána történetének első bíborosává emelte.

Húsvéthétfőn jött a hír

Ferenc pápa hétfő reggel hunyt el, alig egy nappal azután, hogy húsvétvasárnap még a Szent Péter téren köszöntötte a híveket. Olasz beszámolók szerint a 88 éves egyházfő halála nem állt összefüggésben korábbi légúti megbetegedésével. A katolikus egyházban megkezdődött a kilencnapos gyászidőszak, az új pápa megválasztására a konklávén kerül sor – cikkünkben összegeztük a pontos folyamatot. Az átmeneti időszakban az ír származású Kevin Farrell bíboros veszi át az ügyvivői szerepet, ő a camerlengo, azaz a kamarás, aki a pápa halála után a Vatikán működéséért felel.

(Borítókép: Pietro Parolin, Erdő Péter és Matteo Maria Zuppi. Fotó: Vatican Media / Getty Images, Szollár Zsófi / Index, Massimiliano Donati / Getty Images)