Ez történik Ferenc pápa halálát követően

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2025. április 21-én, húsvéthétfőn, életének 89. évében meghalt Ferenc pápa. A katolikus egyházfő régóta küzdött súlyos betegséggel. A pápa halálát egy nagyon pontos procedúra követi.

Miután orvosai halottnak nyilvánították, a pápa holttestét átszállítják az Apostoli Palotában található magánkápolnájába. Itt a hagyomány szerint az egyház részéről a camerlengo – magyarul a bíboros kamarás – egy szertartás keretében megállapítja, majd bejelenti, hogy a pápa meghalt. A Szentszék vagyonának kezelője, azaz kamarása jelenleg Kevin Joseph Farrell, egy ír püspök, így Ferenc pápa halálát ő erősítette meg. 

Ez úgy történt, hogy Farrell bíboros kamarás jelképesen meglátogatta a pápát, és háromszor hangosan kimondta az egyházfő nevét azért, hogy megpróbálja felébreszteni.  Miután a camerlengo meggyőződött arról, hogy az egyházfő valóban eltávozott, a pápa halála utáni protokoll életbe lépett. 

A kamarás bíboros először is megsemmisítette a hivatalos pápai dokumentumok pecsétjeként szolgáló pecsétgyűrűt, azt elkerülendő, hogy a katolikus vezető halála után valaki rendeleteket hozzon a nevében, majd elrendelte a pápai lakosztályok lezárását. Farrell püspök ezután tájékoztatta a bíborosi kollégiumot – a katolikus egyház magas rangú tisztviselőiből álló vezető testületét –, hogy a pápa meghalt. Végül a Vatikán egy médiának küldött közlemény formájában bejelentette a halálhírt a világnak is.  Azt mondta: „A bölcsesség a miénk.” Mint fogalmazott: „Kedves testvéreim, mély fájdalommal kell bejelentenem Ferenc szentatyánk halálát. Ma reggel 7 óra 35 perckor Ferenc római püspök visszatért az Atya házába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte.”

Arra tanított minket, hogy hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg az evangélium értékeit, különösen a legszegényebbek és a legelesettebbek javára. Mérhetetlen hálával az Úr Jézus igaz tanítványaként mutatott példájáért Ferenc pápa lelkét az Egyetlen és Háromságos Isten végtelen irgalmas szeretetének ajánljuk

– fogalmazott a bíboros.

Kilencnapos gyászidőszak következik

A pápa halála automatikusan 9 napos gyászperiódust indít el a római katolikus egyházban, és ezzel egy időben Olaszország is nemzeti gyászidőszakot rendel el. Ez az úgynevezett novendiale, amely egyébként eredetileg egy ókori római, pogány szokás volt. Eközben a Vatikán az úgynevezett „üres szék”, vagyis a sede vacante átmeneti időszakába lép. A sede vacante idején az egyház irányítását átmenetileg a bíborosi kollégium látja el – bár az új pápa megválasztásáig a bíborosok nem hozhatnak fontos döntéseket.

Az egyházfő holttestét a temetés előtt a Szent Péter-bazilikában helyezik közszemlére, ahova az elkövetkezendő napokban hívek százezrei, köztük a világ vezetői látogatnak el azért, hogy leróják kegyeletüket.

A múltban az elhunyt egyházfő testét egy magas és díszes ravatalra – temetési állványra – helyezték. Az argentin pápát azonban már csak egy nyitott koporsóban helyezik majd el a Szent Péter-bazilikában. Miközben a pápa a Szent Péter-bazilikában „nyugszik”, itt és az egész katolikus világban is naponta gyászmiséket tartanak. A pápát 6-7 nap után szokás eltemetni.

A sokat betegeskedő katolikus egyházfő készült a halálra, és ebben is külön utakon járt. Lemondott arról az évszázados gyakorlatról, amely szerint a néhai pápát három egymásba nyíló, ciprusból, ólomból és tölgyfából készült koporsóban temetik el. A Vatikán 2024-es közlése szerint az egyházfő úgy döntött, hogy egy egyszerű, cinkkel bélelt fakoporsóban szeretne végső nyughelyére kerülni. Azt is bejelentette, hogy több mint egy évszázad után ő lesz az első pápa, akit a Vatikánon kívül temetnek el: a Szent Péter-bazilika helyett a római Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezik majd végső nyugalomra – ott, ahol az egyházfő minden külföldi útja előtt imádkozott.

Róma püspökeit eddig a Szent Péter-bazilika alatti kriptákban temették el. Csaknem 100 pápa nyugszik itt, a vatikáni katakombákban található temetkezési helyen, köztük XVI. Benedek pápa, Ferenc elődje, aki 2013-ban lemondott a tisztségről, és egészen 2022-ig élt.

Így választják ki az új pápát – jön a konklávé

A pápa temetése után két-három héttel a bíborosi kollégium tagjai összeülnek a Sixtus-kápolnában az úgynevezett konklávéra, amely a pápaválasztás rendkívül rejtélyes folyamata. Elméletileg a pápai tisztség betöltésére bármely megkeresztelt férfi alkalmas, azonban az utóbbi 700 évben a bíborosok mindig maguk közül választották meg Szent Péter következő utódját.

A szavazás első napján a Sixtus-kápolnát lezárják, és a római katolikus egyház bíborosain és a konklávét lebonyolító személyzeten kívül senki sem léphet be (a később érkező bíborosokat természetesen beengedik). Azonban nem léphet be a sajtó, és a bíborosok közül csak néhányan kommunikálhatnak a médiával, azt is csak a konklávé beleegyezésével. Persze az újságírók ekkor már nagyjából tisztában vannak azzal, hogy kik a legesélyesebb jelöltek.

A konklávén nem a teljes, 252 tagot számláló kollégium, csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 138-an voksolhatnak. A szavazás titkos, a résztvevők az általuk támogatott jelölt nevét egy szavazólapra írják, majd azt a bazilika oltárán lévő kehelybe helyezik. 

Egy nap akár négy forduló is lehet. A Ferenc pápát 2013-ban megválasztó konklávé körülbelül 24 órát és öt fordulót vett igénybe, de a folyamat hosszabb ideig is eltarthat. Egy 13. századi konklávé körülbelül három évig tartott, míg egy másik a 18. században négy hónapig.

Miután a szavazólapokat megszámolták, azokat egy kályhában elégetik. Egy másik kályhában eközben egy kéményen keresztül füstjelzést küldenek a külvilág felé. A feketére színezett füst azt jelenti, hogy a konklávé nem választott új pápát, a fehér füst azt jelenti, hogy igen.

Az új egyházfő megválasztását a fehér füst felszállása után nem sokkal a bíborosi kollégium egy képviselője jelenti be hivatalosan. A Szentszék küldöttje latinul szól a több ezer összegyűlt hívőhöz, amely így hangzik: „Habemus papam” – azaz „van pápánk”.

Ezután az új pápa, miután választott egy pápai nevet (általában egy katolikus szent vagy egy előd tiszteletére), és felöltötte a fehér reverendát, kilép az erkélyre, hogy elmondja első beszédét a nyilvánosságnak. És ezzel a katolikus egyháznak új vezetője van.