Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:

• Donald Trump elárulta: ekkor fog Oroszország válaszolni a tűzszüneti javaslatra
• Orosz külügyminisztérium: Moszkva továbbra is szívesen együttműködne Washingtonnal az ukrajnai háború lezárása érdekében
• Az Egyesült Államok és Ukrajna napokon belül megkötheti az ásványkincsekről szóló megállapodást
• Zelenszkij nyomásgyakorlást sürgetett Párizsban, Oroszország elutasította a tárgyalásokat
• Az Egyesült Államoknak elege lett, kihátrálhatnak a béketárgyalásokból

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

Az Egyesült Államok és Olaszország támogatja Donald Trump amerikai elnök törekvését a tűzszünetre és a tartós, igazságos békére az ukrajnai háború lezárása érdekében, aminek azonnal meg kell történnie – ismertette a csütörtökön tartott amerikai–olasz csúcstalálkozóról szóló, a Fehér Ház által pénteken kiadott közös nyilatkozatot az MTI.

A Donald Trump és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök részvételével tartott egyeztetésről szóló hivatalos dokumentum szerint a két ország megerősítette szilárd elkötelezettségét a NATO mellett, valamint a kollektív és egyéni védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó kötelezettségvállalását, ami hozzájárul a katonai szövetség céljának megvalósításához.

„Ennek elemeként összehangba hozzuk és biztosítjuk a nemzetbiztonság és a védelem finanszírozását a jelen kihívásaival, valamint – még kritikusabban – a jövő kockázataival” – olvasható a közös nyilatkozatban, amely szerint az amerikai–olasz védelmi együttműködésnek a mély és kiterjedt transzatlanti ellátási láncon kell alapulnia.

Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyeck régióban lévő Valentinivka települést, az oroszországi Kurszk régióban elszenvedett ukrán emberveszteség pedig meghaladta a 75 ezer főt – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium az MTI híradása szerint.

Az április 12–18. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők kilenc csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán katonai repülőterek infrastruktúrájára, hadiipari és drónösszeszerelő üzemekre és lőszerraktárakra, több, drónirányítókat kiképző központra, fegyver-, lőszer- és drónraktárakra, valamint ukrán fegyveres alakulatok és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire.

A moszkvai katonai tárca összegzése szerint az orosz hadsereg az elmúlt héten hat ukrajnai frontszakasz közül ötön, valamint Kurszkban is előre tudott nyomulni, továbbá elfoglalt négy települést. Ebben az időszakban több mint tízezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 64 pedig megadta magát.

Április 18-án, pénteken vált ismertté, hogy az Egyesült Államok enyhítheti az Oroszország elleni szankciókat. Erre a béketárgyalások keretében kerülhet sor – írja az ukrán 24-es csatorna.

Az Egyesült Államok csütörtökön több javaslatot is szövetségesei elé terjesztett az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás feltételeivel kapcsolatban, valamint arról, hogy egy hosszabb fegyverszünet esetén hogyan enyhítsenek az orosz szankciókon.

A tárgyaláson részt vett egyik tisztviselő szerint a javaslat befagyasztaná a háborút, azonban Moszkva ellenőrzése alatt maradnának az eddig megszállt ukrán területek, valamint Kijev NATO csatlakozását sem veszik figyelembe.

A párizsi találkozó után a szövetségesek Londonban gyűlnek össze, hogy folytassák a tárgyalásokat az ukrajnai békéről.

Egy másik nyilatkozó elmondta, hogy a tervekről még tárgyalni kell Kijevvel, és egyelőre nem jelentik a háború végleges rendezését. Hozzátette, hogy az európai szövetségesek nem ismerik el orosznak a megszállt területeket. A tárgyalások pedig hiábavalók lennének, ha a Kreml nem egyezne bele a harcok befejezésébe.

A páncélozott járművek folyamatos kilövései miatt az oroszok egyre több motorkerékpárt használnak. Ez az elsőre nevetséges taktika azonban egyre nagyobb veszélyt rejt magában – írja az Unian.

Alekszandr Kovalenko katonai megfigyelő megjegyezte, hogy az elmúlt 24 órában az oroszok hatalmas támadásokat hajtottak végre Orehovszk és Pokrovszk irányban, amelyekben egyszerre több tucat motorost vonultattak fel. A megfigyelő szerint ekkora számban eddig még nem támadtak ezekkel a járművekkel, ami azért veszélyes, mert rendszerszintűvé is válhat. 

Bár a motorkerékpárok használata egy támadásban hatalmas veszteségeket okoz a támadóknak, a védekező oldalnak is nehézségeket jelent. A drónok például sokkal nehezebben semlegesítik a gyorsan haladó motorokat, és a tüzérség sem veri vissza könnyen ezek támadásait. Kovalenko elmondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek sokkal korábban kellett volna növelniük a szögesdrótok számát, amikkel hatékonyabban lehet védekezni a motorok ellen. 

Április 18-án Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök aláírta azt a rendeletet, amely szankciókat vezet be több orosz állampolgárral szemben – írja az ukrán 24-es csatorna.

A rendelet szerint Ukrajna szankciós korlátozásokat vezetett be több olyan orosz gyárral szemben, amely az orosz védelmi minisztérium megrendeléseit teljesítette, és Oroszországba, valamint Kínába van bejegyezve. Ezenfelül 59 magánszemély, valamint 60 jogi személy korlátozásáról döntöttek.

Az MTI szerint a kijevi kormány pénteken közzétette az ukrán–amerikai ásványkincs-megállapodásra vonatkozó közös szándéknyilatkozatot, amelyből kiderül: a tényleges megállapodásról szóló tárgyalások várhatóan április 26-án zárulnak le Washingtonban, és az aláírásra ezt követően a lehető leghamarabb sor kerül.

A szándéknyilatkozatot a felek csütörtök este látták el kézjegyükkel. Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter a közösségi médiában közzétett bejelentésében azt mondta, a nyilatkozat „bizonyítja a felek konstruktív együttműködését, ami mindkét ország számára hasznot hajt majd”.

A memorandum szövegében kevés részletre térnek ki, és a pénzügyi feltételekről sem tesznek említést. Azt azonban hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok jelentős pénzügyi és anyagi támogatást nyújtott Ukrajnának a háború 2022-es kezdete óta. Felvázolják egy közös beruházási alap létrehozását is Ukrajna újjáépítésére, és jelzik, hogy a megállapodást oly módon fogják megfogalmazni, hogy Ukrajna ne kerüljön konfliktusba az Európai Unió és más nemzetközi partnerek irányába tett kötelezettségvállalásaival.

Bár az Ukrajna által sürgetett biztonsági garanciákra nem térnek ki a szövegben, azt leszögezik, hogy mind az amerikai, mind az ukrán nép elkötelezett egy „szabad, szuverén és biztonságos” Ukrajna felépítésében.

Az utóbbi időben Oroszország egyre gyakrabban alkalmazza a „kettős csapás” taktikát Ukrajna ellen, vagyis először nagy robbanófejjel, majd kazettás lőszerrel indítanak rakétát – írta meg az Unian Valerij Romanenko légi közlekedési szakértő véleményét.

Romanenko megjegyzi, hogy egy várost ért csapás esetén az elsőként kilőtt ballisztikus rakéta robbanófeje több emeleten áthatol, felrobban, és méretétől függően teljesen vagy részben tönkreteszi az épületet. Ezt követően minimális időközönként, amikor az mentőszolgálatok megkezdik a munkát a csapás helyszínén, az oroszok kazettás lőszerrel ellátott rakétát használnak. 

„Ezek elpusztítják a védtelen célpontokat” – hangsúlyozza Romanenko, hozzátéve, hogy a taktikát már 2022-ben is használták az oroszok, mára azonban bevett gyakorlattá vált.

A Miniszteri Kabinet április 18-i ülésén úgy döntöttek, hogy felmentik Ivan Havriljukot Ukrajna első védelmi miniszterhelyettesi tisztségéből. Az altábornagy 2024 májusa óta töltötte be ezt a tisztséget – írja az ukrán 24-es csatorna.

Rusztem Umerov védelmi miniszter a Facebookon közzétett bejegyzésében megköszönte Havriljuknak a rendkívül nehéz időszakban végzett munkáját.

Az ő erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült leküzdeni számos kihívást, és biztosítani a stabilitást a minisztérium egyik kulcsfontosságú tevékenységi területén

– írta a miniszter.

Umerov azt is elmondta, hogy Havriljuk altábornagy továbbra is a védelmi minisztérium csapatának tagja marad. Új feladatkörét a közeljövőben jelentik be.

Ivan Havriljuk első védelmi miniszterhelyettesi kinevezését megelőzően, a fegyveres erők logisztikai erői parancsnokának tanácsadójaként és a logisztikai főigazgatóság vezetőjeként, valamint a fegyveres erők vezérkari főnökének helyetteseként is dolgozott.

Lejárt az energetikai infrastruktúra létesítményei elleni csapásokra vonatkozó egy hónapos moratórium, de az orosz elnök nem adott ki utasítást ennek betartására vonatkozóan – közölte az MTI Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének kijelentését.

Az egy hónap valóban lejárt. Jelen pillanatig nem érkezett semmilyen más utasítás a legfőbb főparancsnoktól, Vlagyimir Putyin orosz elnöktől

– mondta a szóvivő a moratórium jövőjére vonatkozó kérdésre válaszolva.

Úgy vélekedett, hogy a moratórium „bizonyos fokú előrelépésnek” nevezhető az ukrajnai rendezés ügyében, annak ellenére, hogy csak az orosz fél tartotta azt be. Mint mondta, a rendezéssel kapcsolatban már vannak fejlemények, de „még sok nehéz megbeszélés vár ránk”, és a tárgyalások „elég nehezen” haladnak, mert „a téma nem egyszerű”.

Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország „rendezésre törekszik” az ukrajnai konfliktusban, és arra, hogy „biztosítsa a saját érdekeit”.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy az ukrán hadsereg az éjszaka folyamán négyszer támadott orosz energetikai létesítményeket Belgorod, Kurszk, Brjanszk és Voronyezs régióban.

Az orosz és az amerikai elnök március 18-án folytatott telefonbeszélgetésekor, Donald Trump ekkor tett javaslatot arra, hogy a harcoló felek 30 napig kölcsönösen tartózkodjanak az energetikai infrastruktúra létesítményeit érintő csapásoktól. Putyin támogatta ezt a kezdeményezést. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén elfogadta a moratóriumot, ám az orosz védelmi minisztérium szerint egyetlen napig sem tartotta magát hozzá.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában csütörtökön konzultációt folytattak az ügyben, amelyet Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője „a legfurcsábbnak” nevezett a praxisában, mert rajta és az Egyesült Államok képviselőjén kívül senki sem szólalt fel. A nagykövet szerint „ebben a szakaszban” irreális lenne tűzszünetről beszélni Ukrajnában. Megjegyezte: a nyugati országok nem fejezték ki készségüket arra, hogy nyomást gyakoroljanak Kijevre a moratórium betartása érdekéban.

A felsőoktatási intézmények 75-80 ezer hallgatója számára biztosítanak majd katonai alapképzést – közölte Lisovij Oszkó oktatási és tudományos miniszter.

Az elméleti részre készülünk… 170 oktatási programot már kidolgoztunk és benyújtottunk jóváhagyásra a vezérkarnak a jelenlegi jogszabályok alapján. Jelenleg 75-80 ezer hallgatóval számolunk, a második évfolyamon kizárólag férfi hallgatókkal. A lányok a jelenlegi jogszabályok szerint, ha akarnak, csatlakozhatnak

– mondta Lisovij.

A miniszter hozzátette, hogy a képzésre szánt 130 millió hrivnyát (1,1 milliárd forint) az ukrán oktatási minisztérium tartalékaiból finanszírozzák, azonban reményei szerint az állam további összegekkel fog hozzájárulni a kiképzéshez. Az elméleti oktatás szeptember 1-jén kezdődik az egyetemeken – írja az Interfax.

Peking csapatokat küld az ukrán frontra, hogy katonái jobban megértsék a modern hadviselést, ezzel felkészítve őket saját, tajvani inváziójukra.

Gordon Chang politikai szakértő a The Hillen írta meg, hogy jelenleg nagyjából 200 kínai katona állomásozhat Ukrajnában. Az amerikai kormány szerint ők csak zsoldosok, és nyilvánvalóan nincs közvetlen kapcsolatuk a kínai kormánnyal.

Egy korábbi jelentésre hivatkozva a szakértő kiemelte, tisztek is utaztak a frontra, hogy tanulmányozzák, mind Ukrajna, mind Oroszország taktikáját, ráadásul az ő jelenlétüket a kínai kormány jóváhagyta. 

Richard Fisher, a washingtoni Nemzetközi Értékelési és Stratégiai Központ munkatársa az üggyel kapcsolatban elmondta: „Ha a kínai hadsereg képes megérteni és kibővíteni az ukrán hadszíntér tanulságait, az nagyban növelheti esélyét a gyors győzelemre a tajvani villámháborúban.” 

Gordon Chang azt is sugallta, hogy az ukrajnai frontvonalon lévő kínai tisztek nemcsak megfigyelést végeznek, hanem tanácsokat is adhatnak orosz kollégáiknak.

A cseh belügyminisztérium pénteken közölte, hogy Csehországban jelenleg 368 ezer ukrajnai menekült él ideiglenes védelmi státusszal – írja az MTI. Katerina Stepánková, a munkaügyi minisztérium szakigazgatója szerint a menekültek közül 155 ezer személy van szerződéses alkalmazásban, közülük 95 százalék már rendszeresen fizeti a törvény által meghatározott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat.

A menekültek száma a munkapiacon mostanában 155 ezer körül stabilizálódott. Nagyon fontos, hogy ezek 95 százaléka tartós munkaviszonyban van, és fizeti a járulékokat

– fogalmazott a szakigazgató.

A cseh munkaügyi tárca kimutatása szerint 2023 harmadik negyedévétől a munkaviszonyban lévő ukrán menekültektől származó bevételek (adók, járulékok) már meghaladják a menekültekre fordított állami támogatások összegét. A 368 ezer ukrán menekült 28 százalékát gyermekek és 65 év feletti személyek alkotják. Aktív, munkaképes korban 265 400 ukrán menekült van, ezek 60 százalékát nők alkotják.

Bár az ukrán menekültek nagyobbik része különféle okok miatt továbbra is képzettségén aluli munkákat végez, Katerina Stepánková szerint fokozatosan javul a helyzet: a menekültek a nekik szükséges szinten elsajátítják a nyelvet, rendbe teszik irataikat, és betagozódnak bizonyos közösségekbe. Hozzátette, „a kezdeti szürke zónából fokozatosan átkerülnek a standard körülmények közé”.

Az akadémiai CVVM közvélemény-kutató intézet felmérése szerint míg Ukrajnában a menekültek 3 százaléka dolgozott képzettséget nem igénylő posztokon, addig Csehországban ez 15 százalék. Az ukrajnai menekültek harmada az év elején azt nyilatkozta, hogy havi keresete nem fedezi megélhetési költségeit.

A háborús menekülteken kívül további mintegy 150 ezer ukrán vendégmunkás él és dolgozik Csehországban. A prágai belügyminisztérium kimutatásából kitűnik, hogy jelenleg 112 ezer ukrán állampolgárnak már hosszú lejáratú, letelepedésre is feljogosító tartózkodási engedélye van Csehországban.

A pár nappal korábban első védelmi miniszterhelyettes pozíciójáról önként lemondó Ivan Havriljuk altábornagy az ukrán parlamentben beszélt arról, hogy hamarosan befejeződik annak a mechanizmusnak a kidolgozása, ami lehetővé teszi a háború kitörése óta harcoló katonák hazatérését. Havriljuk elmondta, hamarosan megkezdődik a kiképzése azoknak a katonáknak, akikkel pótolni kívánják a jelenleg még a fronton harcolókat.

Az Ukrinformon megjelent cikk alapján az altábornagy azonban kiemelte, hogy addig nem tudnak kivonni senkit a frontról, ameddig a megfelelő kiképzésük nem történt meg az újonnan csatába indulóknak. Jelenleg vizsgálják annak lehetőségét is, hogy a 18–24 év közötti fiataloknak szóló toborzókampányban jelentkezettekből külön egységeket hozzanak létre. Havriljuk arról is beszélt, hogy Ukrajna-szerte már mintegy 50 toborzóközpontot alakítottak ki, valamint folynak a munkálatok a külföldiek bevonzására is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon kommentálta a Harkiv és Szumi elleni orosz légicsapásokat, írja az Ukrinform.

„Így kezdte Oroszország ezt a nagypénteket – ballisztikai eszközökkel, cirkálórakétákkal, Sahídokkal – gúnyolódva népünkön és városainkon” – írta Zelenszkij.

Az ukrán elnök megjegyezte, hogy tucatnyi ember mellett házak, üzletek és autók sérültek meg, valamint egy férfi meghalt. Mint írja, Szumiban orosz támadó drónok csaptak le. Az egyik célpont egy közönséges kenyérgyártó üzem volt, amely évtizedek óta a városért dolgozik.

Sajnos egy ember meghalt a csapás következtében. Részvétem mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket

– közölte Zelenszkij. Megjegyezte, hogy Dnyipro, Kijev, Mikolajiv és Donyeck régióban is voltak orosz csapások.

Posztja zárásaként köszönetet mondott mindenkinek, aki életeket ment és segítséget nyújt az életkörülmények helyreállításában.

Denisz Smihal április 21-én érkezik meg az Egyesült Államok fővárosába, hogy egyeztessen Scott Bessant amerikai pénzügyminiszterrel. A találkozó célja, hogy április 26-án alá tudják írni az Ukrajna újjáépítéséről szóló megállapodást.

Az Interfax hírügynökség beszámolója szerint április közepén „meglehetősen konstruktív technikai tárgyalásokat folytatott a két fél Washingtonban”, ezért nagy az esély, hogy napokon belül véglegesítik a beruházási alapról szóló dokumentumokat.

A hírügynökségi jelentés kitér rá, hogy az egyeztetéseken figyelembe vették az Egyesült Államok által a háború kezdete óta Ukrajnának nyújtott támogatásokat. Az esetleges aláírás után mindkét ország törvényhozásának még ratifikálnia kell a memorandumot.

Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy „a jelenlegi körülmények között egyszerűen »irreális« ebben a szakaszban teljes tűzszünetről beszélni” – számolt be a The Kyiv Independent.

Volt egy kísérletünk egy korlátozott tűzszünetre az energetikai infrastruktúra létesítményeire vonatkozóan, amelyet az ukrán fél nem tartott be

– mutatott rá a nagykövet a március 25-én, Rijádban folytatott tárgyalásokra utalva.

A tűzszünet orosz elutasítása egybeesett az ukrán energetikai infrastruktúrára mért csapásokkal, s Heorhij Tihij ukrán külügyminisztériumi szóvivő elmondása szerint Moszkva az energetikai tűszünet bejelentése óta több mint harminc alkalommal sértette azt meg.

Tovább nőtt a Harkivot ért orosz rakétatámadás sebesültjeinek száma. Erről Ihor Terehov polgármester számolt be a Telegramon – írja az Ukrinform.

„A város reggeli bombázása következtében 74-re nőtt a sebesültek száma” – közölte Terehov. Később a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata arról számolt be, hogy a sebesültek száma 82-re emelkedett.

Amint arról beszámoltunk, a támadásban több rakétát vetettek be, amelyek Harkivot vették célba. Az egyik rakéta a levegőben egy többemeletes lakóépület közelében robbant fel, megölve egy idős férfit és megsebesítve több tucat lakót. Négy személy állapota továbbra is súlyos.

Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter bejelentette, hogy európai kollégáival együtt május 9-én Kijevbe utazik, írja az Ukrinform.

A dátum jelentőségére is felhívta a figyelmet, megjegyezve, hogy az 1950. május 9-én elfogadott Robert Schuman-nyilatkozat 75. évfordulóját ünneplik.

„Az Európai Szén- és Acélközösség tette lehetővé, hogy kontinensünk közel nyolc évtizeden át békében, biztonságban és jólétben éljen” – tette hozzá Barrot.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter május 9-én hívta meg európai kollégáit, hogy látogassanak el Ukrajnába.

A kínai külügyminisztérium cáfolta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő azon kijelentését, hogy Peking fegyvereket szállít Moszkvának – írja a Sky News. Lin Jian szóvivő azt mondta, hogy „Kína soha nem bocsátott fegyvereket egyik fél rendelkezésére sem a háborúban”. 

Volodimir Zelenszkij csütörtökön azt állította, hogy Ukrajna bizonyítékot talált arra, hogy Kína tüzérséggel látja el az Orosz Föderációt. „Úgy véljük, hogy kínai képviselők részt vesznek bizonyos fegyverek gyártásában Oroszország területén” – fogalmazott az ukrán államfő. 

Csütörtök reggel orosz ballisztikus rakéta csapódott lakóépületekbe a kelet-ukrajnai Harkivban, aminek következtében egy ember életét vesztette és több mint ötvenen megsérültek – közölték a helyi hatóságok az Ukrajinszka Pravda szerint. 

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere azt írta a közöségi médiában: „Ellenséges rakéta csapódott Harkiv sűrűn lakott kerületébe, eltalálva többemeletes épületeket. A romok alatt emberek lehetnek.”

Terehov később pontosította, hogy a Harkivot ért csapást ballisztikus rakétákkal hajtották végre, „ezért olyan nagy a pusztítás mértéke”. A polgármester szerint összesen 30 többlakásos épület rongálódott meg.

Reggel 7 óra körül a polgármester közölte, hogy a sebesültek száma 54-re emelkedett. Közülük 13 embert, köztük két gyermeket kórházba vittek, négyen súlyos állapotban vannak.

A csütörtök reggeli légiriadó idején Szumi, Harkiv és Dnyipro városokban is robbanásokat lehetett hallani.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán találkozott a Kremlben Alekszandr Trufanov orosz állampolgárral és családjával, aki nemrég szabadult a Hamász fogságából – írja az Euronews.

Az orosz államfő háláját fejezte ki a Hamásznak, s a férfi kimentését Oroszország és a palesztin nép „hosszú távú kapcsolatainak” tulajdonította.  

Úgy gondolom, hogy köszönetet kell mondanunk a Hamász politikai vezetésének, amiért meghallgatták kérésünket, és végrehajtották ezt a humanitárius tettet. Ön kiszabadult, és ehhez szeretnék gratulálni

– fogalmazott Vlagyimir Putyin. Majd hozzátette, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy mindenki visszanyerje a szabadságát, aki még hasonló nehézségekkel küzd. 

A jelenlegi adatok szerint hat orosz állampolgárt tart fogva a Hamász, akik közül egy ember már biztosan életét vesztette a háborúban. Az Orosz Föderáció nem tekinti terroristának a Hamászt, s egy kétállami rendszerben látja a közel-keleti válság megoldását – „egy önálló zsidó és egy arab entitásban”.

Amikor kitört a háború 2023 októberében, akkor Oroszország nem a Hamászt hibáztatta, hanem a történteket, példaként említve „az Egyesült Államok közel-keleti politikájának kudarcát, amely soha nem védte meg a palesztinok érdekeit a béketárgyalásokon”. Ugyanakkor elismerte, hogy Izraelt „példátlan támadás” érte, és joga van az önvédelemhez. 

Az ukrán–magyar határszakaszon 6342-en léptek be Magyarországra csütörtökön, tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Preobrazsenka települést – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A moszkvai katonai tárca összegzése szerint az orosz hadsereg csütörtökön hat ukrajnai frontszakasz közül ötön volt képes előrenyomulni. A hadijelentés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1200, a Kurszki régióban pedig mintegy 165 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai minisztérium az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egy katonai reptér infrastruktúráját, valamint egy drónösszeszerelő üzemet, egy tengeri drónokat tároló raktárt, több lőszerraktárt, két harckocsit és 15 egyéb páncélozott harcjárművet, öt amerikai JDAM irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 204 drónt.

Szergej Lebegyev, a „mikolajivi föld alatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy csütörtök délelőtt Herszonban két hangár mellett az ipari zónában nagy erejű gyújtóbombák találtak el többemeletes, ablakok és erkélyek nélküli épületet, amelyben száz-százötven ukrán katona és külföldi „zsoldos” volt elszállásolva. Lebegyev szerint a herszoni kórházak nem tudtak megbirkózni a sok sebesülttel, ezért egy részüket Mikolajivba kellett átszállítani.

A Kurszk megyében zajló harcokról kiadott napi hadijelentésben az orosz védelmi tárca azt közölte, hogy ott az elmúlt nap folyamán egyebek között két ukrán harckocsi és három egyéb páncélozott harcjármű semmisült meg. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 74 780 embert, 410 harckocsit, 334 gyalogsági harcjárművet, 305 páncélozott szállítójárművet, 2277 páncélozott harcjárművet, 2734 gépkocsit, 618 tüzérségi löveget és 57 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön tüzérségi és dróntámadást.

Az ukrán erők aknavetővel és drónokkal támadták a Brjanszki régióban található Zernovo falut, a csapásban senki sem sérült meg – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A terület kormányzója arról számolt be, hogy a drónok egy templomban értek földet, de a támadást mindenki megúszta sérülés nélkül.

Ismeretlen típusú rakétával támadták meg Mikolajiv városát az orosz erők, a csapás következtében tűz ütött ki – adta hírül az Ukrinform.

Az előzetes információk szerint a tűzesetben senki sem sérült meg, a hatóságok a lángok megfékezésén dolgoznak – szerepel a Mikolajivi Regionális Államigazgatás beszámolójában.