Ilyen még nem volt Magyarországon, itt valósulhat meg az amerikai egyetemi álom

A június 23-án aláírt szerződés értelmében a Mol megvásárolja a BME Fenntartó Zrt. részvényeit. Az állam egy B típusú elsőbbségi részvény révén fenntartja stratégiai felügyeleti jogait, míg az egyetem tulajdonában álló C típusú elsőbbségi részvény biztosítja az intézmény részvételét a legfontosabb döntésekben.

„Nem csak az egyetem, de a Mol is jól járhat. Lesznek olyan kutatás-fejlesztési projektjeink, amelyekből a Mol részvényesei profitálni fognak. De a legnagyobb nyertes Magyarország lesz” – mondta beszédében Hernádi Zsolt. A Mol elnök-vezérigazgatója szerint a mérnöki tudás, precizitás még nagyobb hangsúlyt kap a magyar gazdaságban.

Történelmi partnerség született az ipar és az oktatás között

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter elmondta, Magyarország legnagyobb iparvállalata és legnagyobb mérnökképző intézménye között történelmi megállapodás született.

Ahogy van Amerikában, Massachusettsben MIT, amely egyetem a világ legjobbja, úgy legyen Magyarországon BIT (Budapest Institute of Technology)

– fogalmazta meg a miniszter az egyetemnek álmodott jövőképet. „A Műegyetem nem csupán a múlt, hanem a jövő is: a magyar mérnöki tudás fellegvára, most pedig egy új korszak küszöbén áll, ahol az egyetem és az ipar stratégiai szövetséget köt. 2030-ra a száz legjobb európai egyetem közé kerülhet a BME.”

A miniszter kiemelte: „A Mol 50 milliárd forintos befektetésének az üzenete egyértelmű: az egyetemek és a gazdasági szektor szoros kapcsolata a fejlődés garanciája.”

Nem lesz „fizetős” magánegyetem a BME

Az együttműködéssel a BME új, magánfenntartású egyetemi működési modellre tér át. Charaf Hassan rektor hangsúlyozta, hogy az egyetem optimális működéséhez nemcsak az állami szerepvállalás, hanem az ipar bevonása is szükséges.

A BME testreszabott modellben gondolkodott, két partnerrel, a kormányzattal és a Mollal. Beszállnak, invesztálnak

– fogalmazott a rektor. Charaf Hassan szerint ez az ország műszaki egyeteme, és a nemzetközi felsőoktatásban is egyedülálló konstrukció született. „Most rajtunk, a BME polgárain múlik, milyen egyetemet építünk, hogyan élünk ezzel a rendkívüli lehetőséggel” – tette hozzá.

– hangsúlyozta. A víziójuk alapján a céljaik egyértelműek: „A kutatási és képzési kiválóságot erősítjük, a nemzetközi versenyben a műszaki egyetemek élvonalába törekszünk, és a hazai innovációs ökoszisztéma egyetemi motorja leszünk.” Az Index kérdésére elmondta, hogy reálisnak tartja Hankó Balázs prognózisát, 2030-ra Európa száz legjobbja közé kerülhet a BME.

Hernádi Zsolt: Stratégiai kutatás-fejlesztési platform épül

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója kifejtette: „A Mol hosszú távú stratégiájának része, hogy szorosabbra fűzzük az együttműködést a felsőoktatással, különösen a mérnökképzés területén.”

„Európában nem szokványos módon új megoldást találtunk arra, hogyan lehet egy jobb finanszírozást létrehozni egy egyetemnek. Valami újat hoztunk létre.”

Csak akkor tudunk helytállni mind a nemzetközi versenyben, ha az oktatással szimbiózisba kerülünk

– hangsúlyozta. A Mol célja, hogy a BME-vel közösen olyan kutatás-fejlesztési és innovációs platformot hozzon létre, amely képes nagy volumenű, stratégiai jelentőségű ipari projektek elindítására hazai alapon, európai színvonalon.

A vállalat olyan tudásbázist épít ki, amely egyaránt elősegíti kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének kiszélesítését, valamint azok közvetlen integrálását üzleti működésébe. „Ez a lépés nemcsak a Mol jövője szempontjából kulcsfontosságú, hanem más ipari szereplők számára is új távlatokat nyithat” – mondta Hernádi Zsolt.

Kétharmados többséggel támogatta a döntést a szenátus

A BME Szenátusa kétharmados többséggel támogatta az átalakulást, amely így az egyetemi közösség döntése nyomán valósul meg. Az új fenntartói modell kialakítását többhónapos egyeztetés előzte meg az egyetem vezetésével, oktatóival és hallgatóival. A BME Fenntartó Zrt. irányítását egy igazgatóság végzi majd, amelynek tagjai között helyet kap a rektor is.

A Mol által jelölt további tagok olyan elismert szakemberek közül kerülnek ki, akik üzleti, ipari és felsőoktatási tapasztalataikkal képesek az egyetem stratégiai érdekeit képviselni. Az új irányítási rendszer lehetővé teszi a Mol számára, hogy részt vállaljon a stratégiai döntéshozatalban, miközben az egyetem szakmai autonómiája továbbra is garantált – az akadémiai kérdések a szenátus és az egyetemi közösség hatáskörébe tartoznak.

(Borítókép: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem főépülete. Fotó: Nagy Tamás / Index)