Milliárdok hevernek a földeken – mégis miért küzd versenyhátránnyal a magyar agrárium?

Az interjúban szót ejtettünk többek között

• a magyar mezőgazdaság aktuális kihívásairól;
• a versenyképesség kérdéséről és a zöldátállás dilemmáiról;
• a KAP-támogatásokban rejlő lehetőségekről és problémákról;
• klímaváltozásról, vízhiányról és a talajvédelem stratégiai szerepéről;
• a hozzáadott érték növelésének lehetőségeiről;
• termelői integrációról;
• az agrárium digitális átalakulásáról és a fiatal gazdák szerepéről;
• az állategészségügyi kihívásokról a ragadós száj- és körömfájás kapcsán.

Nem könnyű az út, de járható

A magyar mezőgazdaság jövője az előttünk álló években dől el. A kihívások összetettek és szerteágazóak – a klímaváltozástól a versenyképesség fenntartásán át a digitalizációig –, de a lehetőségek is történelmi léptékűek – adta meg az alaphangot a NAK elnöke. Papp Zsolt György szerint az agrárium nem egyszerűen egy gazdasági szektor, hanem a nemzet jövőjét alapjaiban meghatározó stratégiai ágazat.

„A magyar gazdák felkészültek, a tudás és az elhivatottság rendelkezésre áll. A technológia, a finanszírozási lehetőségek és az uniós keretek is adottak” – hangsúlyozta. Ebből fakadóan egyértelmű kérdés következett: amennyiben minden adottság megvan, miért küszködik jelentős versenyképességi hátránnyal a magyar mezőgazdaság.

– mondta a NAK elnöke.

Papp Zsolt György szerint a jövő mezőgazdaságát azok fogják formálni, akik egyszerre képesek lesznek őrizni a hagyományokat és bátran nyitni az újdonságok felé. „A magyar agrárium előtt álló út nem könnyű, de járható – feltéve, hogy közösen, tudatosan, stratégiai szemlélettel járjuk végig. A NAK ezen az úton kíván partner, útitárs és támogató lenni minden magyar gazda számára” – fogalmazott.

A magyar mezőgazdaság aktuális kihívásai

Kihívás tehát akad bőven, ám ezzel együtt lehetőségek is vannak – nézzük meg részleteiben, melyek ezek.

Az egyik legégetőbb kihívás a klímaváltozás és annak hatásai, különösen az aszályos időszakok gyakoribbá válása és a csapadékhiány. „A kormány és a szakmai szervezetek – köztük a NAK – közösen próbálnak megoldásokat keresni, például az aszály operatív törzs létrehozásával vagy a tárcaközi bizottságokkal, melyek célja az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése. Emellett komoly problémát jelent a gyümölcságazatot sújtó fagykár és az értékesítési nehézségek” – jelezte Papp Zsolt György.

Hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások – például a Mercosur – a hazai és európai termelők versenyhelyzetét nehezítik, hiszen olyan piacokon kell helytállniuk, ahová vámmentesen kerülhetnek be olcsóbb, gyakran kevésbé szabályozott módon előállított termékek. (A Mercosur egy kereskedelmi megállapodás, amely a dél-amerikai régióban működik, és célja a tagállamok közötti szabad kereskedelem elősegítése. Ez a megállapodás jelentős gazdasági hatással van a régióban részt vevő országokra, és lehetővé teszi számukra, hogy könnyebben és olcsóbban kereskedjenek egymással. Az EU–Mercosur megállapodás pedig még tovább erősíti ezt a kapcsolatot, és lehetővé teszi az uniós piachoz való könnyebb hozzáférést a Mercosur-országok számára – a szerk.)

Különösen éles ez a verseny Ukrajna irányából érkező tömegtermékek esetében, melyek letarolhatják a piacot. Ennek sajátossága, hogy mivel Ukrajna nem uniós tagállam, így az ottani agrárszereplőkre nem vonatkoznak a szigorú uniós előírások – mint például a GMO (génmódosítás)-mentes termelés.

A csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága, az extrém hőmérsékleti szélsőségek, az aszályok rendszeressé válása, illetve a talajvízszint csökkenése már nem jövőbeli lehetőségek, hanem a mindennapi gyakorlat részei. Papp Zsolt György szerint az egyik legégetőbb és legösszetettebb kihívás ma a víz: annak elérhetősége, megtartása és felhasználása.

A NAK elnöke hangsúlyozta:

Nem elég csak öntözőrendszereket telepíteni – komplex szemléletváltásra van szükség. „Az Aszályvédelmi Operatív Törzs felállítása jó példa arra, hogy a kormányzat és a szakmai szervezetek igyekeznek közösen kezelni a problémát. Ebbe beletartozik a csatornák, tározók, vízelvezető és vízmegtartó rendszerek fejlesztése, a talajnedvesség megőrzését célzó agrotechnikai módszerek előtérbe helyezése, valamint az öntözési rendszerek digitalizálása is” – mondta.

A vízgazdálkodás nem csak technikai, hanem stratégiai kérdés. A jövőben egyre nagyobb értéket képvisel majd a víz, és az, hogy egy gazdálkodó képes-e tartósan termelni, egyre inkább azon múlik majd, hogyan bánik ezzel az erőforrással. A kamara ebben kiemelt szerepet vállal, javaslatokat tesz a vízmegtartás ösztönzésére, és segíti a gazdákat abban, hogy hozzáférjenek az ehhez szükséges forrásokhoz, technológiákhoz.

A versenyképesség kérdése és a zöldátállás dilemmái

A fenntarthatóság kérdése mára megkerülhetetlenné vált az európai mezőgazdaság, így a magyar agrárium számára is. A zöld átállás szükségessége nem vitatott – ezt maga Papp Zsolt György is elismeri –, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság oltárán nem szabad feláldozni a versenyképességet és a gazdálkodók megélhetését. A politikai döntéshozók számára az egyik legnagyobb kihívás a megfelelő egyensúly megtalálása: hogyan lehet összehangolni a környezeti szempontokat a gazdasági realitásokkal.

Magyarországon ma mintegy 5 millió hektáron folyik mezőgazdasági művelés. Ebből már 2 millió hektár olyan terület, ahol szigorú előírások mellett környezettudatos gazdálkodás zajlik – hangsúlyozta a NAK-elnök. Ez óriási előrelépés ahhoz képest, hogy 2015-ben még csupán 660 ezer hektár volt az agrár-környezetgazdálkodási programban részt vevő terület nagysága. „Ez a bővülés világosan mutatja, hogy a magyar gazdák képesek alkalmazkodni a fenntarthatósági szempontokhoz” – hangsúlyozta Papp Zsolt György.

A kamara álláspontja szerint azonban nem elegendő pusztán új előírásokat bevezetni – fontos, hogy azok bevezetése során figyelembe vegyék a termelők lehetőségeit, a szektor sajátosságait és az európai, illetve globális versenyfeltételeket is. A harmadik országokból származó termékek nem esnek ugyanazon előírások alá, mint az uniós áruk. Így előfordulhat, hogy miközben az európai termelőknek egyre szigorúbb szabályozásoknak kell megfelelniük, addig a lazább követelményeket teljesítő termékek vámmentesen bejuthatnak a piacra – olcsó dömpingáruval kiszorítva az uniós termékeket.

Ez a helyzet nemcsak méltánytalan, hanem a közösségi agrárpolitika hitelességét is alááshatja. Különösen súlyos következményekkel járhat ez olyan országokban, mint Magyarország, ahol a gazdák nagy része kis- és középvállalkozás formájában működik. E vállalkozások jóval érzékenyebbek a piaci ingadozásokra, és kevésbé tudják elviselni a hirtelen szabályozási változásokat. A jövő fenntarthatósági stratégiájának a már meglévő eredményekre kellene épülnie, és nem szabad a gazdákat újabb és újabb adminisztratív terhekkel sújtani

– hangsúlyozta Papp Zsolt György.

KAP-támogatások: lehetőségek és problémák

Ahogy arról az Index is több alkalommal beszámolt, a Közös Agrárpolitika (KAP) által soha nem látott támogatási lehetőségek állnak a magyar gazdák előtt – már csak élni kell velük.

– szögezte le Papp Zsolt György. A támogatási rendszer több mint 70 különböző pályázati felhívást tartalmaz, ami jól jelzi annak komplexitását.

Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül a pályázati rendszer nehézségei mellett sem. Számos gazda panaszkodik az átláthatatlan adminisztrációra, az elhúzódó elbírálásra és a lassú kifizetésekre. Papp szerint ezek valódi problémák, melyek kezelésére a kormányzat és a NAK is lépéseket tett. A kamara több egyszerűsítési javaslatot is benyújtott az Európai Bizottsághoz, amelyek közül több már elfogadásra is került.

Az agrárium rendelkezésére álló támogatási keret meghaladja az 5400 milliárd forintot, amelyhez 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás is társul. „E hatalmas forrás célja, hogy a szektor megújuljon, ellenállóbbá váljon, versenyképessé tegye a magyar agrárgazdaságot úgy, hogy megfeleljen a környezeti elvárásoknak is. A támogatások lehetővé teszik a precíziós technológiák bevezetését, az állattenyésztési és növénytermesztési rendszerek modernizálását, valamint a feldolgozóipar fejlesztését” – hangsúlyozta Papp Zsolt György.

Idén újabb 30 pályázati felhívás vált és válik elérhetővé, így a lehetőségek tovább bővülnek. A cél nem csupán az egyszeri támogatás, hanem a hosszú távú gazdasági stabilitás megteremtése. Ebben kiemelt szerepet játszik a fiatal gazdák támogatása és a generációváltás elősegítése – ez a téma részletesen kifejtésre kerül a későbbi fejezetekben.

A hozzáadott érték növelésének lehetőségei

A magyar mezőgazdaság egyik hosszú távú strukturális problémája, hogy túlnyomórészt alapanyagexport-orientált. Ez azt jelenti, hogy a termelők által előállított javak túlnyomó többsége feldolgozatlan formában hagyja el az országot. Papp Zsolt György szerint ez az állapot gazdaságilag sebezhetővé teszi az ágazatot, mivel az árupiaci ingadozások, az exportfüggőség és a logisztikai problémák közvetlen hatással vannak a jövedelmezőségre.

A feldolgozókapacitás bővítése, a logisztika fejlesztése, az egységes árualap előállítása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság kilépjen az alapanyag-termelés csapdájából, és stabil, versenyképes szereplővé váljon a nemzetközi piacokon is.

Az új KAP-ciklusban jelentős hangsúlyt kapnak azok a beruházások, melyek célja a helyi feldolgozás erősítése, például hűtőházak, vágóhidak, csomagolóüzemek, fermentációs technológiák vagy élelmiszeripari fejlesztések formájában.

A hozzáadott érték növelésének másik kulcsa a minőségbiztosítás, a nyomon követhetőség és az élelmiszer-biztonság. „A magyar mezőgazdaság – különösen állattenyésztési szempontból – kiváló genetikai háttérrel és termelési feltételekkel rendelkezik. Ezt az előnyt azonban csak akkor tudjuk kamatoztatni, ha az előállított termékek végső formájukban is versenyképesek, piacképesek, és megfelelnek a legszigorúbb szabványoknak” – szögezte le.

Ehhez elengedhetetlen a technológiai innováció, valamint a marketing- és az értékesítési csatornák újragondolása. Papp Zsolt György szerint a cél az, hogy „ne bőrében adjuk el a terméket”, hanem vákuumcsomagolt, védőgázas, hosszabb eltarthatóságú, magasabb haszonkulccsal értékesíthető formában. Ez nemcsak a termelők jövedelmét növeli, hanem az ország gazdaságának is stabilitást ad, és hozzájárul a munkahelyteremtéshez vidéken.

Termelői integrációk: hogyan és miért működjenek?

A hazai agrárium egyik visszatérő problémája a széttagoltság. A mezőgazdasági termelők nagy része kisüzemi formában működik, ami önmagában nem lenne hátrány, ám a piaci viszonyok és a globalizációs folyamatok egyre inkább a nagyobb volumenű, szervezettebb struktúrák irányába terelik a versenyt. Ebben a környezetben a termelők integrációja elkerülhetetlenné válik – hangsúlyozza a kamara elnöke.

A múlt tapasztalatai miatt sok termelő mégis bizalmatlan az integrációval szemben. A kamara ezért szemléletformáló programokat indított, bemutatva, hogy az összefogás nem vesz el önállóságot, hanem növeli az érdekérvényesítő erőt. A cél: olyan szereplők létrehozása, akik nagy tételben, állandó minőségben tudnak szállítani, ezzel biztosítva a mezőgazdaság jövedelmezőségét és fenntarthatóságát.

Papp Zsolt György szerint kulcsfontosságú, hogy a gazdák ne kényszerként, hanem lehetőségként tekintsenek az integrációra. A termelői csoportok nem vesznek el önállóságot, hanem erőt adnak – közösen tárgyalnak, közösen építenek, de minden gazda megőrzi saját gazdaságát és döntési autonómiáját.

„A cél az, hogy a termelői integrációk révén olyan piaci szereplők jöjjenek létre, amelyek képesek nagy tételben, állandó minőségben és időben szállítani. Ez a versenyképesség záloga, és egyben az egyik legfontosabb eszköz a mezőgazdaság jövedelmezőségének és fenntarthatóságának megőrzésére” – húzta alá a NAK-elnök.

Járványhelyzetek és állategészségügyi kihívások

Az állategészségügy mindig is kiemelten fontos terület volt az agráriumban, azonban az utóbbi években különös hangsúlyt kapott, miután több, komoly hatású járványhelyzet is érintette a hazai állattartó ágazatokat. A ragadós száj- és körömfájás esete különösen nagy figyelmet kapott, amely nemcsak az érintett állományokat, hanem teljes térségeket és termékpályákat is súlyosan érintett.

Papp Zsolt György szerint az ilyen járványos megbetegedések nem csupán állategészségügyi, hanem gazdasági, társadalmi és logisztikai problémákat is okoznak. A ragadós száj- és körömfájás következtében tejtermelők, sertéstartók, vágóhidak és növénytermesztők is nehéz helyzetbe kerültek. Az ágazat szereplőinek fegyelmezett együttműködése, valamint a hatóságok gyors és szigorú intézkedései segítettek abban, hogy a helyzetet lokalizálni lehessen.

A járvány arra is rámutatott, milyen fontos a prevenció: a higiéniai előírások betartása, az állományok rendszeres ellenőrzése, a telepi forgalom szigorú szabályozása, a takarmányok és egyéb anyagok mozgatásának kontrollja.

A kártérítési folyamatok szintén kulcskérdést jelentenek. Bár a minisztérium elismerte a károkat és ígéretet tett a kompenzációra, több gazda számolt be arról, hogy hosszú ideig nem kaptak kártérítést. Papp Zsolt György információi szerint ezek az ügyek folyamatos egyeztetések tárgyát képezik, és jelenleg is zajlik a kártalanítási összegek meghatározása, a kifizetések előkészítése, valamint a telepi fertőtlenítések költségeinek rendezése.

Az agrárium digitális átalakulása és a fiatal gazdák szerepe

A mezőgazdaság jövője az adatvezérelt, digitális működésben rejlik – hangsúlyozza Papp Zsolt György. A precíziós technológiák, drónok, a mesterségesintelligencia (AI)-alapú döntéstámogatás hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a termelést. A fő kihívás azonban nem technológiai, hanem szemléletbeli: hogyan használják ezeket a gazdák?

A fiatal generáció kulcsszereplő ebben, mivel nyitottabb az innovációra. Az új fiatalgazda-pályázat pénzügyi támogatást, oktatást és mentorálást kínál számukra. A kamara szaktanácsadással, pályázati segítséggel és képzéssel támogatja őket, hogy a fiatalok ne csak belépjenek az agráriumba, hanem helyben is maradjanak. A cél egy olyan tudásalapú, hálózatokra épülő mezőgazdasági ökoszisztéma kiépítése, amelyben minden szereplő élhet a technológiai fejlődés előnyeivel.

Nem csak ambíció, stratégiai cél

Arra a kérdésre, hogy mivel lenne elégedett az évtized végére, Papp Zsolt György úgy válaszolt: „Ha megelőzhetnénk azokat a fejlett mezőgazdasággal rendelkező európai országokat, akik ma előttünk járnak.”

Ez nem csupán egy ambíció, hanem egy stratégiai cél is. Hangsúlyozta, hogy a szükséges tudás, elszántság és természeti adottság – például a Kárpát-medence kiváló feltételei – már rendelkezésre állnak. Kiemeli a következő tényezőket, amelyek révén ez az előrelépés elérhető:

• Fejlett genetikai állomány: különösen az állattenyésztés terén.
• Feldolgozóipari fejlesztések: korábban példátlan mértékű támogatásokkal.
• Precíziós mezőgazdaság és digitalizáció: mesterséges intelligencia és adatalapú döntéshozatal.
• Precíziós mezőgazdaság és digitalizáció: mesterségesintelligencia- és adatalapú döntéshozatal.
• Generációváltás: fiatal gazdák támogatása, komplex pályázati programmal.
• Tudásalapú működés: oktatás, szaktanácsadás, kutatási eredmények alkalmazása a gyakorlatban.

„Olyan magyar agráriumot képzelek el, amely hatékonyságban, feldolgozottságban, innovációban és versenyképességben képes túlszárnyalni versenytársait” – zárta gondolatait.

Kíváncsian várjuk, hogy a hazai agrárszereplők valóban élnek-e a lehetőséggel, és megtalálják-e a magyar mezőgazdaság sikerhez vezető ösvényét.

(Borítókép: Mezőgazdasági munkások Lajoskomáromban 2022. augusztus 29-én. Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)