Egyre több magyarnál jelentkezik, így védekezhetünk a lappangó daganat ellen

A pajzsmirigydaganat a belső elválasztású mirigyek daganatai közül messze a leggyakoribb. Évente nagyságrendileg 800-1000 új eset kerül diagnosztizálásra Magyarországon, ami nyolc-tíz beteget jelent 100 ezer lakosra vetítve.

Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a pajzsmirigydaganatok száma Magyarországon

– emelte ki az endokrinológus, belgyógyász, aki az ÉPC-Honvédkórház részlegvezető főorvosa, és egyben a Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi docense. Ennek szerinte két fő oka lehet: egyrészt sokkal jobb a diagnosztika – egyre többen mennek ultrahangvizsgálatra, akár szűrővizsgálat jelleggel, akár más egészségügyi problémák miatt –, másrészt lehetséges, hogy ismeretlen okból valóban emelkedik az esetszám.

Figyelemre méltó azonban, hogy miközben a diagnosztizált esetek száma növekszik, a betegséghez köthető halálozás az elmúlt húsz évben nem változott. Ennek oka, hogy a daganatok nagy része kis méretű, korai stádiumban ismerik fel, és műtéttel, valamint utókezeléssel többnyire teljes gyógyulás érhető el.

Közegészségügyi szempontból vagy halálozási statisztikák tekintetében nem számít kiemelkedő problémának, mivel az esetek jelentős része jól kezelhető, indolens (lassú lefolyású) betegség – magyarázta az Indexnek az endokrinológus. Persze ez még nem jelenti azt, hogy ne kellene foglalkozni a betegséggel, mert bőven vannak veszélyei.

Rejtőzködő betegség: tünetek nélkül lappang

A pajzsmirigydaganat különlegessége, hogy az esetek messze túlnyomó többségében nincsenek jellemző panaszok, tünetek – általában véletlenül, más vizsgálatok során derül ki. Például amikor valakinek pajzsmirigy alul- vagy túlműködése van, orvoshoz fordul, és az akkor végzett ultrahangvizsgálat mutatja ki a daganatot.

Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 40-50 százalékánál található valamilyen pajzsmirigygöb, ami jóindulatú elváltozás, és csak töredékük válik rosszindulatúvá

– mutatott rá a főorvos. Ennek szerinte részben genetikai, részben környezeti okai lehetnek, különösen az, hogy Magyarország korábban jódhiányos területnek számított.

Kovács Gábor László elmondta, a többség akkor megy el orvoshoz, ha valami funkcionális eltérése van, vagy a nyakán tapint valamit borotválkozás közben, vagy amikor felrakja a kozmetikumokat.

A pajzsmirigy a gégeporc előtti területen található, és ha itt észlelhető valamilyen csomó, akkor érdemes ultrahanggal kivizsgálni. Ha az ultrahangvizsgálat során gyanús elváltozást látnak – akár a szerkezete, akár mérete miatt –, akkor vékonytű-biopsziát végeznek. Ez hasonló a vérvételhez, csak egy vékonyabb tűvel a pajzsmirigyből vesznek sejtmintát, amivel 95 százalékos pontossággal megállapítható, hogy az elváltozás jó- vagy rosszindulatú.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

A pajzsmirigydaganat kialakulásának számos rizikófaktora ismert. Az egyik legfontosabb hajlamosító tényező a családi előzmény. Ha a családban előfordult pajzsmirigydaganat, mindenképpen érdemes szűrővizsgálatra menni, legalább a serdülőkor után.

„A női nem kifejezetten rizikótényező: a pajzsmirigydaganatok jelentős többsége a húsz-negyven év közötti nőket érinti, akiknél kétszer-háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál” – ismertette a statisztikát Kovács főorvos. Szerinte ez valószínűleg valamilyen női hormonhatással magyarázható, bár a pontos mechanizmus még nincs teljesen tisztázva.

Persze probléma, hogy megszületik a diagnózis, de nem tragédia, mert tudunk lépni

– hangsúlyozta a szakember. Elmondta, ha valaki jódhiányos területen él, akkor több pajzsmirigygöb alakulhat ki nála, és nagyobb valószínűséggel fejlődhet ki bizonyos típusú pajzsmirigydaganat.

A pajzsmirigy azért speciális szerv, mert ez halmozza fel a szervezetünkben a jódot, sőt maga a pajzsmirigyhormon jódtartalmú hormon. Ezt történelmi példával szemléltette: a radioaktív jód káros hatására az 1986-os csernobili atomkatasztrófa világított rá. Az ott felszabadult radioaktív jód jelentősen megnövelte a pajzsmirigyrák kialakulását, különösen gyermekeknél és fiataloknál. Azok, akik egyébként is jódhiányosak voltak, még nagyobb valószínűséggel betegedtek meg, mivel pajzsmirigyük fokozottan halmozta fel a radioaktív jódot.

Kockázati tényező lehet még a gyermekkorban kapott nyaki besugárzás is, amit bizonyos hematológiai (vérképzőszervi) betegségek esetén alkalmazhatnak. „Ezt figyelembe is kell venni akkor, amikor egy beteget ellenőrzünk, hogy szerepeljen az anamnézisben.”

Forradalmi változások a kezelésben

A pajzsmirigydaganat kezelése terén jelentős változások történtek az utóbbi években. Korábban a daganat méretétől függetlenül a legradikálisabb műtétet végezték: teljes pajzsmirigy-eltávolítást. Ma már differenciáltabb a megközelítés, amit a daganat mérete, szövettani típusa és a beteg állapota határoz meg.

Az egy centiméternél kisebb daganatok esetében – főleg ázsiai kutatások alapján – egyre inkább terjed a megfigyeléses stratégia: nem műtik meg azonnal a beteget, hanem nyomon követik a daganatot

– mondta a főorvos. Az esetek többségében ezek a kis daganatok olyan lassan növekednek, hogy nem éri meg a műtéti kockázatot vállalni. Ha később mégis növekedni kezdene a daganat, akkor is időben elvégezhető a műtét, anélkül, hogy ez rontaná a túlélési esélyeket.

Tehát ha a daganat nem nagy méretű, egy gócú, és főleg ha egy centiméternél kisebb, elég lehet csak a pajzsmirigy érintett fél lebenyét eltávolítani, nem szükséges a teljes szerv műtéti eltávolítása.

Egyre inkább terjednek az újabb, kevésbé invazív eljárások is: a radiofrekvenciás, a mikrohullámú és a lézeres abláció. Ezek lényege, hogy egy tűt vezetnek a daganatba, és hőhatással roncsolják el a kóros szövetet. Így elkerülhető a műtéti heg, és a páciens nem szorul teljes életen át tartó hormonpótlásra.

A nagyobb vagy többgócú daganatok, valamint a nyirokcsomó-áttéttel rendelkező esetek kezelésében az úgynevezett „endokrin onkoteam” dönt, amelyben sebész, patológus, endokrinológus, onkológus és radiológus vesz részt.

Ez paradoxnak tűnhet, hiszen a radioaktív jód pajzsmirigyrákot is okozhat (lásd Csernobil), de célzottan, nagy dózisban alkalmazva éppen elroncsolja a visszamaradt daganatsejteket vagy áttéteket. A főorvos rámutatott, hogy más szervekre nincs érdemi káros hatása ennek az eljárásnak.

Jó kilátások és teljes élet

A szakember szerint a radioaktívjód-kezelés nagy előnye, hogy célzott terápia: csak a pajzsmirigy-eredetű szövetekben halmozódik fel, és csak a közvetlen környezetét roncsolja. Így elkerülhetők az egyéb daganatterápiáknál gyakori mellékhatások, mint a hajhullás, a hasmenés vagy a vérképzőszervi problémák.

A kezelés csupán egyetlen kapszula bevételéből áll, és kész is van a beteg

– világított rá Kovács Gábor László, hozzáfűzve, hogy az eredmények kiemelkedők: „a pajzsmirigyrák esetében nem ötéves, hanem tízéves túlélési arányt határozunk meg, és ez 95 százalékos (azaz a betegek 95 százaléka a diagnózistól számított tíz éven túl is életben van)”. Ez az egyik legjobban gyógyítható daganattípus, még előrehaladott állapotban is. Még a legrosszabb esetekben is – amikor nagy a daganat vagy nyirokcsomó, valamint távoli áttétek vannak – a modern műtéti, radioaktívjód- és célzott gyógyszeres terápiák kombinációjával viszonylag jó eredmények érhetők el.

A modern pajzsmirigyhormon-készítmények természetazonosak, nem drágák, és megfelelő adagolással biztosítják a normális életminőséget – fejtette ki a főorvos. Korábban a daganatos betegeknek túlzott hormonadagot adtak, abban a hitben, hogy ez gátolja a daganat kiújulását, ami kellemetlen túlműködéses tünetekkel járt (szapora szívverés, verejtékezés, kézremegés, idegesség, alvászavar). A legújabb irányelvek szerint azonban – körülbelül tíz éve – már elegendő a normális hormonpótlás, kivéve a nagyon előrehaladott, áttétes eseteket.

Kovács Gábor László számos példát tud mutatni olyan betegeiről, akik többszöri kezelést igénylő pajzsmirigyrák után is egészséges gyermeket szültek és teljes életet éltek.

Hogyan előzhetjük meg?

„A pajzsmirigydaganat megelőzésében fontos szerepet játszik az egészséges életmód. Az elhízás egyértelműen rizikófaktor” – hangsúlyozza Kovács főorvos. Elmagyarázta, hogy a zsírszövetben felszabaduló anyagok folyamatos gyulladást tartanak fenn, ami leterheli az immunrendszert, így az nem képes hatékonyan eltávolítani a keletkező daganatos sejteket.

Ráadásul a rákkeltő anyagok gyakran zsíroldékonyak, így a zsírszövetben felhalmozódnak – minél több a zsírszövet, annál több rákkeltő anyag tárolódik a szervezetben.

Az elhízás elleni küzdelem nehezebb, mint sokan gondolnák. Cikksorozatunk második részében Bajnok László endokrinológus rámutatott, hogyan torpedózza meg súlyvesztési próbálkozásainkat az ősagyunk, a genetikánk, sőt még a magzati problémáink is. Erről ide kattintva olvashat bővebben.

A dohányzás szintén növeli a kockázatot: a rákkeltő anyagok nemcsak a pajzsmirigydaganat, hanem a göbös pajzsmirigy kialakulását is elősegítik.

A megfelelő nyomelem-ellátottság, különösen a szelén bevitele, fontos a pajzsmirigy egészséges működéséhez

– javasolja a főorvos. A szelén ugyanis kulcsszerepet játszik a pajzsmirigyhormon aktiválásában. A jó jód- és szelénellátottság mellett csökken a pajzsmirigy gyulladásának kockázata, így kisebb az esélye a lokális mutációknak, amelyek daganatot okozhatnak.

A nyakon nemcsak a pajzsmirigy található, hanem számos más szerv is. Egy csomó lehet banális fertőzés következtében kialakult, magától elmúló nyirokcsomó, ártalmatlan zsírcsomó, de súlyos betegség – pajzsmirigyrák, fej-nyaki daganat áttéte vagy hematológiai betegség – jele is. Az időben felismert betegségek a korszerű orvostudomány eredményeinek köszönhetően általában jól kezelhetők, teljes gyógyulás, vagy hosszú, jó minőségű élet érhető el velük, de ehhez elengedhetetlen az időben történő orvosi vizsgálat – figyelmeztet Kovács Gábor László endokrinológus.

Cikksorozatunk első részében Mezősi Emese endokrinológus professzor rávilágított: hormonrendszerünk nincs felkészülve a modern világ kihívásaira. A szakember döbbenetes részleteket árult el hormonrendszerünk rejtett működéséről, a láthatatlan veszélyekről és a legújabb terápiás áttörésekről. Cikkünket ide kattintva olvashatja el.

(Borítókép: Kovács Gábor László endokrinológus, belgyógyász. Fotó: Németh Kata / Index)