Felmérés: a magyarok többsége nem bízik az infláció letörésében, ezért aki teheti, lép

A magyarok többsége további inflációra számít az építőiparban, ezért amennyiben anyagi helyzetük engedi, inkább belevágnak az elmúlt években esetleg halogatott beruházások megvalósításába – derült ki a Cofidis Hitel Monitor reprezentatív kutatásából. A lakástulajdonosok 29 százaléka kisebb-nagyobb munkálatokba kezdene idén  – ez az arány 12 százalékkal magasabb a három évvel ezelőtt mért adatnál, ami a felújítási kedv érezhető visszatérésére utal.

Az átalakítások zöme családi házakat (66 százalék) érint, és a felújítást tervezőknek csak negyede gondolkodik kizárólag egyetlen teendőben. Túlnyomó többségük listáján átlagosan négy tétel sorakozik: a legtöbben festést, tapétázást (57 százalék) szeretnének, a felújítást tervezők mintegy harmada a konyhát és a fürdőszobát tenné szebbé, negyedük pedig a burkolatok cseréjét, külső felújítást (színezés, vakolás) vagy nyílászárók cseréjét tervezi.

A lakás megújul, a bútorok is cserélődnek

Sokan a felújítással egy időben háztartási gépeket vagy bútorokat is beszereznének, így téve teljessé otthonuk megújítását. A felmérés szerint a lakosság 31 százaléka tervezi idén háztartási gép vásárlását, ötödük valamilyen nagygépet is venne, 22 százalékuknál pedig a bútorbeszerzés a téma. Háztartási gépekre átlagosan 196 ezer, bútorokra 237 ezer forintot szánnának.

Hitelből inkább a nagyobb átalakításokat finanszíroznák, a lakásfelújítást tervezők fele 1 millió forint alatti kiadással számol, másik felük azonban jóval nagyobb összeggel kalkulál a munkálatokra:

Ez ugyan 700 ezer forinttal több, mint amennyit 2022-ben szántak rá, de reálértéken nézve valójában kisebb a tervezett költségvetés. Jellemzően a magasabb felújítási összeggel számolók közül kerülnek ki azok, akik hitelt vennének fel az otthonuk átalakítására. Pénzintézeti hitelfelvételt a lakásfelújításban gondolkodók 19 százaléka tervez, jellemzően 2–3 millió forintos személyi kölcsön formájában. Ők jóval nagyobb volumenű munkálatokban is gondolkodnak: az átlagos költségvetésük 3,9 millió forint, ennek több mint felét fedeznék hitelből. A beruházások fő finanszírozási forrása azonban még mindig a megtakarítás, illetve a havi jövedelem, ugyanakkor az érintettek harmadának nem lenne elegendő tartaléka, ha a felújítás költségei túllépnék az előre tervezett keretet.

Alternatív források: VOP, SZÉP-kártya és állampapír

Jelentősen befolyásolja a felújítási terveket a vidéki otthonfelújítási program (VOP), amely az 5 ezer fő alatti települések lakóit célozza meg: ahol elérhető az állami támogatás, nagyobb arányban terveznek beruházásokat, főleg az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban. A SZÉP-kártyát érintő idei szabálymódosítás, amely lehetővé teszi bizonyos felújítással kapcsolatos termékek megvásárlását az egyenleg terhére, szintén jelentős érdeklődést generált:

Emellett az állampapírból származó kamatokat is sokan fordítanák lakásfelújításra, az állampapírral rendelkező felújítók egyharmada legalább részben ebből finanszírozná a kiadásokat.

Többen tartanak a felújítás buktatóitól

A magyar ingatlantulajdonosok többsége jellemzően 5 évente vagy ritkábban szánja rá magát egy felújításra. Az idénre munkálatokat tervezők fele legfeljebb egy hónapos időtartammal kalkulál, harmaduk ennél hosszabb idővel, de legfeljebb fél évvel. A lakásfelújításban gondolkodók leginkább a költségeket befolyásoló nehézségektől tartanak:

Sokan aggódnak a stressz miatt is, a családi vagy párkapcsolati konfliktusoktól való félelem a felújítók 25 százalékánál van jelen.

Negyvenezer felújítás szökkenhet szárba

Ahogy arról az Index beszámolt: az Országgyűlés elfogadta az energiahatékonyságról szóló törvény módosítását, aminek hatására az idei nehéz piaci helyzetben kitörési pont lehet a lakásfelújítás, amely az anyaggyártókon túl a helyi kivitelezőknek ad elsősorban munkalehetőséget.

A törvénymódosítás több jelentős szigorítást tartalmaz – mutatott rá az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

• A kötelezettekre vonatkozó energiamegtakarítási értékek jelentősen emelkednek.
• Eddig egységesen évi 0,5 százalék megtakarítást kellett elérni a kötelezett energiaértékesítőknek.
• A módosítás értelmében azonban 2025 második félévétől már éves szinten 1,4 százalék, 2026-ban is 1,4 százalék, majd 2027-ben 1 százalék lesz a kötelezettség mértéke, és csak 2028-tól tér vissza a korábbi 0,5 százalékos szint.

Ez a többszörösére emelt kötelezettség azt jelenti, hogy a következő években sokkal több energiamegtakarítást kell igazoltan elérni a végső energiafogyasztóknál.

Az intézkedés ezért várhatóan jelentősen élénkíti az épületenergetikai korszerűsítések piacát, növeli a lakóépületek felújítási aktivitását, és új lendületet ad az építőiparnak, különösen a felújítások területén. A szigorítás következtében újraindul a Hitelesített Energiamegtakarítások (HEM) piaca, ezzel lendületet kapnak a támogatott épületenergetikai korszerűsítési programok.

A módosítás új lendületet ad az energiahatékonysági kötelezettségi rendszernek (EKR), és azon belül kiemelten a lakossági és középületek ingyenes vagy rendkívül kedvezménye árú felújításának – véli Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának – egyben az Újház Zrt. – elnöke.

A piaci várakozások szerint a módosítás nyomán

Folytatódhat a padlásfödémek szigetelése, de várhatóan nő a nagyobb értékű beruházások – homlokzati hőszigetelések, a nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítések, valamint ezek kombinációinak – száma is – jelezte Juhász Attila.

(Borítókép: Mint Images / Getty Images)