Magyarország is kérvényezte a nemzeti záradék aktiválását Brüsszeltől

A magyar kormány hivatalosan is kérvényezte a nemzeti menekülési záradék aktiválását, így védelmi kiadásai egy részét kihagyhatja az uniós hiányszámításból – derült ki a Portfolio megkeresésére adott bizottsági válaszból.

Magyarország is csatlakozott azon uniós tagállamok sorához, amelyek a növekvő védelmi kiadások miatt élni kívánnak az Európai Bizottság által kínált lehetőséggel.

A kormány szerdán hivatalosan is kérvényezte a nemzeti menekülési záradék (national escape clause) alkalmazását – erősítette meg az Európai Bizottság szóvivője, Ujvári Balázs. Korábban Németország, Lengyelország, Észtország és Görögország kezdeményezte a szabályozás aktiválását, Magyarország pedig most hivatalosan is belépett ebbe a körbe. Amennyiben Brüsszel rábólint,

Ez nemcsak a honvédelmi fejlesztések finanszírozását könnyíti meg, hanem fiskális mozgásteret is teremt a kormány számára más területeken. Magyarország ellen jelenleg is túlzottdeficit-eljárás van folyamatban. A költségvetési hiány évek óta meghaladja a 3 százalékos uniós küszöböt, és az államadósság is a megszabott 60 százalék felett van. Ráadásul a legfrissebb gazdasági adatok sem túl kedvezőek: az első negyedéves GDP-növekedés elmaradt a várakozásoktól, a költségvetés március végén 831,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami az éves pénzforgalmi hiányterv 62 százalékát jelenti, mindössze három hónap alatt.

Az Európai Bizottság már korábban javasolta a nemzeti menekülési záradék alkalmazását. Ursula von der Leyen elnök „Readiness 2030” nevű védelmi stratégiája szerint a tagállamoknak növelniük kell katonai képességeiket, ám ez csak akkor lehetséges, ha lazítanak a fiskális szabályokon. Magyarország a 2025-ös költségvetésben a GDP 2 százalékát irányozta elő honvédelemre. A mostani engedménnyel ennek jelentős része kikerülhet a szigorú uniós számításokból.

A magyar kormány már korábban is jelezte, hogy nem támogatja a közös uniós hitelfelvételt a védelmi kiadásokra. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy saját hatáskörben kívánja finanszírozni a szükséges beruházásokat. Bár a könnyítés négy évre szól, sok közgazdász arra figyelmeztet, hogy nehéz lesz visszatérni a szigorúbb szabályokhoz. A magas adósságállományú országok – mint Magyarország – különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha 2029-től újra minden kiadást bele kell számítani a költségvetési hiányba.

Ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen azzal, hogyan alakult Magyarország GDP-je 2025 első negyedévében.