- Gazdaság
- nagy istván
- agrárium
- száj- és körömfájás
- madárinfluenza
- sertéspestis
- járvány
- vírus
- fertőzés
- élelmiszer ellátás
Nagy István: Még mindig nem tudjuk, hogyan került a száj- és körömfájás vírusa hozzánk

További Gazdaság cikkek
-
Több mint harminc embernek egyetlen számon múlott hogy milliomos legyen
- Nyugat-Európát sokkolták Donald Trump bejelentései, küszöbön a rendszerváltás
- Aranykapu nyílt Keleten: tárt karokkal várják a magyarokat
- Megszünteti magyarországi menetrend szerinti járatait a Universal Air
- További magyarországi szállodákat szerzett meg a Hilaris Hotels
Szerinte ma már az emberek jelentős részénél érezhető, hogy messze kerültek a természettől, és talán emiatt teszik fel egyébként a teljesen érthető kérdést, hogy miért kell leölni ennyi állatot, köztük az egészségeseket. A tárcavezető azzal érvelt, rendben, hogy egészségesnek tűnik az állat, akár tünetmentes is lehet, de attól még vírushordozó és feltételezhetően fertőzött.
Miért nincs karantén? – érkezett a következő kérdés. Nagy István szerint azért, mert több ezer állat van egy ilyen szarvasmarhatelepen egy légtérben, és ilyen körülmények között a karantén nem megoldható a fertőzés továbbadása nélkül. Akkor 50 éve mégis hogyan lehetett leküzdeni a járványt? Nagymértékben azért, mert akkoriban nem volt tömeges a szarvasmarhatartás, vagyis a portákon csak egy-egy állat volt, így ha kitört a járvány, könnyebb volt izolálni a fertőzött egyedeket, és lokalizálni a járványt.
Miért nem kísérleteztek még ki vakcinát a száj- és körömfájás ellen? A szakminiszter elárulta, hogy a vakcinázásról az egész világon vitáznak, különösen most, hogy Európában megjelent a vírus. Viszont jelenleg az a szabály érvényes, hogy ha valamelyik állam vakcinázza az állatokat, attól a többiek nem vásárolnak. Ezért van az például, hogy ugyan a franciák vakcináznak, de azokat a szárnyasokat a franciák odahaza megeszik, nem is akarják exportálni.
Jelenleg a mentesség státuszának fenntartása a cél – tette hozzá Nagy István, mert jelen állás szerint a madárinfluenzát, a sertéspestist, a száj- és körömfájást nem lehet gyógyítani.
Állategészségügyi pályázatot hirdet az agrártárca
A miniszter itt is megerősítette, amit előző nap a Facebook-oldalán jelentett be, hogy a járvány terjedése miatt az állategészségügyi és járványügyi infrastruktúra fejlesztésére pályázatot hirdet az Agrárminisztérium, amire szarvasmarha-, juh- és kecsketartó telepek pályázhatnak majd.
A pályáztatással és a korábban bejelentett állami segítséggel az a cél, hogy egy éven belül kezdődjön meg az újratelepítés az érintett telepeken, és három éven belül érje el a járvány előtti darabszámot a most leölt szarvasmarha-állomány.
Az érvényes uniós rendelkezés szerint, abból a megyéből nem lehet szállítani, ahol a járványt regisztrálták, viszont az országon belül más megyéből már lehet. Ennek ellenére sem vesznek uniós tagországok tőlünk húst és húskészítményeket. Ezért viszonossági alapon intézkedéseket vezetünk be azon országok ellen, amelyek nem fogadják az egészséges húskészítményeinket.
Nagy István szerint egyébként egy-másfél évbe fog telni, hogy visszatérjen a magyar hús a korábbi piacaira, és ezek közül a legnehezebb Ázsiában visszaszerezni a bizalmat.
Sertésgondok
Rábapordányban a tehenészet melletti sertéstelepen is kimutatták a fertőzést, le kellett vági 10 ezer disznót. Emiatt viszont a kiskereskedők most nem vesznek át a megyéből érkező sertéshúst, a vágóhidak pedig nem fogadják a térségből levágásra szánt állatokat, mert utána a vágóhíd képtelen lesz külföldre exportálni. Jelenleg több tízezer túltartott sertés van a megyében. Már egy hónapja le kellett volna vágni és fel kellett volna dolgozni őket, de ez nem történt meg, így jelenleg túlsúlyosak, és lassan ha akarnák, sem tudnák fogadni őket a vágóhidak.
Ezért kellene a hazai fogyasztóknak kifejezetten magyar sertéshúst vásárolniuk, mert ha nem teszik, a gazdák kerülnek bajba
– hangsúlyozta a miniszter.

Hogyan utazik a vírus?
Nemrégiben már felmerült, és az Indexen a Kibeszélő című podcastban Rusvai Miklós virológus is említette, hogy a korábbi pakisztáni, törökországi és szíriai járványt okozó vírusokhoz hasonló a magyarországi, de nem azonos velük. Háttérbeszélgetésén a szakminiszter elárulta, hogy még nem fejeződött be a teljes laborvizsgálat, amely megnyugtatóan azonosítaná a vírus eredetét.
A kisbajcsi telepen ugyan dolgoznak pakisztáni munkások, de ők állítólag két éve nem jártak otthon, csomagot nem kaptak. Levélről pedig egy szlovák állatorvos vihette magával északi szomszédunkhoz.
Az Index kérdésére, hogy miként ugrott át a vírus a 60 kilométerre található legutóbbi helyszínre, azt a választ kaptuk, hogy a szakhatóságnak egyelőre fogalma nincs. Ezzel együtt mind az öt érintett telep tulajdonosa úgy véli, hogy ha lecseng a járvány, akkor ugyanezeken a telepeken folytatni fogják az állattenyésztést.
(Borítókép: Csordát őriz egy tehénpásztor 2025. április 6-án. Fotó: Andrej Cukic / MTI / EPA)
