Új pénzügyi valóság van születőben – Európának ébrednie és alkalmazkodnia kell

Az utóbbi évek, illetve napjaink megváltozó gazdasági környezetében felértékelődött a globális kihívásokat kiegyensúlyozó, rugalmas befektetési stratégiák kialakítása – adta meg az alaphangot Indexnek adott interjújában Jan Sykora, a Wood & Company társtulajdonosa.

A turbulens geopolitikai és gazdasági helyzet tekintetében elég csak a Donald Trump-féle vámpolitikára, az ukrajnai háborúra, az inflációs nyomásra vagy épp a magas kamatszintekre gondolni, amelyek jelentős kihívást jelentenek a hagyományos befektetési modellek számára. „Ezeket azonban nem akadálynak, inkább alkalmazkodási lehetőségnek kell tekinteni” – hangsúlyozta Jan Sykora, aki szerint a hosszú távú inflációs félelmek túlzók, mivel a demográfiai trendek (öregedő európai társadalom) és a technológiai fejlődés deflációs hatást vonnak maguk után. A napokban látható történelmi szintű tőzsdei zuhanás (az interjú április 7-én, hétfőn készült) – bár még nem biztos, hogy látjuk a végét – közép- és hosszú távon vizsgálva inkább beszállási lehetőség, semmint eladási pont, ahol pánikolni kellene.

A régi globalizációs rendszer siratása helyett új realitásokat kell keresni. A világ »káoszban van«, ez azonban egyfajta »hideg zuhany« vagy »ébredési folyamat« is Európa számára. A Trump-adminisztráció protekcionista intézkedései, valamint az orosz–ukrán háború súlyos következményei hosszú távon hatékonyabb és öntudatosabb gazdasági egységgé formálhatják Európát. Az EU-nak fel kell ismernie, hogy nem függhet többé olcsó orosz energiától vagy amerikai védelemtől – a mostani helyzet lehetőség az önállósodásra. Ha az USA bezárkózik, Európának más partnereket kell keresnie: Afrikát, Latin-Amerikát, Ázsiát, sőt végső soron Kínát is. A kereskedelmi háború rövid távon romboló lehet, de hosszú távon új kereskedelmi övezetek kialakulásához vezethet

– fogalmazott Sykora.

A technológia mint válasz a globális bizonytalanságra

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a befektetői portfóliók felépítésekor a hagyományosabb kötvény-részvény-deviza elemek mellett megítélése szerint milyen alternatív eszközök kaphatnak fókuszt a befektetők körében. Jan Sykora leszögezte, az alternatív eszközök nemcsak kiegészítő elemei lehetnek egy portfóliónak, hanem hosszú távon kiemelkedő értéket is teremthetnek. Ezért is keresik tudatosan azokat a befektetési formákat, amelyek védelmet nyújtanak az inflációval szemben, stabil hozamot biztosítanak, vagy épp személyes kötődést, élményt adnak az ügyfeleknek.

A Wood saját ingatlanalapokat hozott létre, amelyek irodákba, bevásárlóközpontokba, lakó- és logisztikai ingatlanokba fektetnek. Ezek a reáleszközök különösen értékállónak számítanak, mivel a hosszú távú hozamuk meghaladja az inflációt. A kezelést házon belüli, 60 fős szakértői csapat végzi, biztosítva a professzionális menedzsmentet és a negyedéves értékeléssel együtt járó likviditást.

• Az egyik legfontosabb alternatív eszközosztály – a már említett ingatlan mellett – a megújuló energia, ahol a vállalat kifejezetten nap-, szél- és akkumulátoros projektekre összpontosít. A cél, hogy az elavult fosszilis energiatermelő kapacitásokat fenntartható, modern rendszerek váltsák fel. A földrajzi fókusz szintén tudatos: napenergiát a napsütéses Dél-Európába, szélenergiát az északi régiókba telepítenének.
• A cég saját blockchaininfrastruktúra-alapot indított, amely nem magára a kriptovalutákra spekulál, hanem az alapjául szolgáló technológiába fektet. A cég úgy látja, hogy a jövő gépekkel és okoseszközökkel végzett tranzakcióihoz elengedhetetlen lesz a blokklánc-technológia, így ebben az infrastruktúrában jelentős potenciál rejlik.
• Ezeken kívül private equity és kockázati tőke jellegű befektetésekkel is foglalkoznak, például a hulladékgazdálkodás, gyógyszeripar és orvosi technológiák területén. Célzott, hozamorientált befektetésekről van szó, amelyek hosszú távon kimagasló értéket képviselhetnek.
• A vállalatvezető szintén izgalmas területként festette fel a művészetbe történő befektetést. Példaként említette, hogy megvásárolták Alfons Mucha egyik legnagyobb műgyűjteményét, amelyet részleteiben kínálnak ügyfeleiknek. Ez nemcsak anyagi értéket, hanem érzelmi és kulturális élményt is nyújt.
• A portfóliók egy kis részét szívesen fűszerezik „élményalapú” befektetésekkel, mint például bor, whisky, veterán autók vagy órák. Ezek személyes érdeklődést is kielégítenek, így a befektetés élménnyé válik.

„Összességében a Wood alternatív befektetései a diverzifikáció, a hosszú távú biztonság és a kreatív, élvezetes vagyonépítés jegyében formálódnak” – mondta Sykora. Hozzátette, az egyik legnagyobb hosszú távú bizalomforrás a technológiai fejlődés. Többek között ezért is építenek a mesterséges intelligenciára, a fintechmegoldásokra, továbbá robotanácsadási platformokra. Ezek nemcsak hatékonyabb működést tesznek lehetővé, hanem elérhetővé is teszik a befektetést a lakossági ügyfelek számára – így tompítva a piac hektikusságát.

Egy befektetési portfólió 80 százaléka legyen unalmas, a maradék 20 százalék azonban lehet izgalmas, szórakoztató

– vallja Sykora.

Edukáció, edukáció, edukáció

A cégvezér felhívta a figyelmet, hogy a befektetések terén továbbra is kiemelt figyelmet kell szentelni az edukációra. „A jól működő piacok alapja az informált és tudatos befektető. Ennek megteremtésében aktív szerepet kívánunk vállalni, akár elemzésekkel, akár rendezvényekkel vagy oktatási programokkal.”

Jan Sykora saját vezető filozófiáját is megosztotta. Úgy véli, a stabil növekedés kulcsa az etikus üzletvitel, a szakértelem folyamatos fejlesztése és a személyes kapcsolatokra épülő üzleti modell. „A legfontosabb érték számunkra az ügyfeleink bizalma. Ezt csak úgy tarthatjuk fenn, ha következetesek, őszinték és profik vagyunk minden helyzetben” – foglalta össze.

Kelet-közép-európai „éhség” és ambíció

A régió – köztük Magyarország – egyik fő előnye a nyugat-európai országokhoz képest az „éhség” és az ambíció. Jan Sykora szerint

Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország sokkal energikusabbak, vállalkozószelleműbbek, ezáltal jobban profitálhatnak az új globális rendből. Ez az ambíció, vállalkozókedv és rugalmasság kiváló táptalaj a befektetéseknek.

A globális részvénypiaci visszaesések és a nyugat-európai kötvényhozamok csökkenése miatt sok befektető keres reálhozamot kínáló alternatívát. A kelet-közép-európai piacokon elérhető reáleszközök – például ingatlan vagy megújuló energiaforrások – a nyugat-európainál alacsonyabb értékeltség mellett kínálnak potenciálisan magas hozamot. Emellett a régió fejlődő tőkepiacaival, fejlesztési potenciáljával és technológiai nyitottságával is csábítja a külföldi tőkét.

Közép-Kelet-Európa továbbra is a globális befektetés vonzó célpontja lehetne. A régió tőkepiacai alulértékeltek, holott stabil fundamentumokkal rendelkeznek. A nyugati befektetők kezdik felismerni, hogy ezek az országok kisebb méretük ellenére nagyobb növekedési potenciált hordoznak, mint a már telített nyugati piacok

– mondta Jan Sykora, aki azt vizionálja, hogy a következő években számos amerikai választja Európát lakhelyéül – többek között a régió vonzereje és életminősége miatt –, Budapestet, Prágát és Bécset a világ legélhetőbb városai között emlegetik.

„Közép-Kelet-Európa nemcsak követi a Nyugatot, hanem bizonyos területeken (például technológiai adaptáció, fintechmegoldások, befektetési platformok) vezető szerepre is képes” – szögezte le Sykora.

Ingatlanban utaznának Magyarországon, de más is vonzó lehet

Jan Sykora a közép-kelet-európai régió szerves, ám sajátos szereplőjeként értékeli Magyarországot. A magyar piac egyik legnagyobb vonzerejét a vállalkozói réteg minőségében látja, amely a generációváltások révén új befektetési lehetőségeket kínál.

Magyarország nemzetközi megítélése gyakran negatívabb, mint amit gazdasága indokolna, ami éppen befektetési szempontból jelenthet előnyt: egy »kissé alulértékelt« piacról van szó, amely rejtett lehetőségeket tartogat

– mondta a cégvezető, aki szerint Magyarország különösen ígéretes célpont a digitális pénzügyi szolgáltatások és technológiai fejlesztések terén. Hozzátette, eddig nem fektettek be jelentősen a magyar ingatlanpiacon, azonban több lehetőséget is vizsgálnak.

A magyarok hozzászoktak a kockázatmentes hozamokhoz

A magas kötvénypiaci kamatszintekről szóló szalagcímek Magyarországon is sok embert vonzottak az állampapírpiacra. „Az igazság azonban az, hogy az emberek elfelejtették megnézni az inflációt. A fix kamatozású eszközök ugyanis gyakran nem fedezik az inflációt” – mondta Jan Sykora. (Vannak azonban inflációkövető eszközök, ilyen volt a Prémium Magyar Állampapír, a PMÁP, amelynek ezáltal jelentős elszívó hatása volt a befektetői piacról.)

A magas kamatszint az elmúlt években valóban erős versenytársa volt az ingatlanbefektetéseknek – különösen Magyarországon, ahol

a lakosság »hozzászokott« a 13-18 százalékos, kockázatmentes éves hozamokhoz.

Ugyanakkor Sykora arra figyelmeztet, hogy ez félrevezető lehet, mert az inflációval korrigált reálhozam gyakran negatív, míg a reáleszközök (pl. ingatlan) értéke hosszabb távon jobban kompenzálja a pénzromlás mértékét.

Sokan kezdik befektetési pályájukat lakásvásárlással, ám ez gyakran nem hoz valódi hozamot, sőt kezelési és üzemeltetési nehézségekkel jár. Ezért – mutat rá Jan Sykora – egyre több ügyfél vált ingatlanalapokra, mivel ezek könnyebben kezelhetők, likvidebbek, és nem igényelnek napi menedzsmentet. A diverzifikált, professzionálisan menedzselt ingatlanportfóliók praktikusabb megoldást jelentenek.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)