Nagy Márton: 2028-ra jön a 400 ezer forintos minimálbér

2025 a gazdasági áttörés, a gazdasági fordulat éve – adta meg az alaphangot beszédében a Pénzügyminisztérium az általa irányított Nemzetgazdasági Minisztériumba olvadásával gazdasági csúcsminiszterré avanzsált Nagy Márton, aki nyolc pontot sorolt fel, ami alátámasztja ezt:

• foglalkoztatás;
• reálbérek alakulása;
• fogyasztás;
• rekordév a turizmusban tavaly;
• hitelezési fordulat;
• a lakáspiacon a tranzakciók emelkedése;
• az autóipari tranzakciók,
• valamint az építőipar bővülése.

„A Donald Trump-adminisztrációval elérkezett a gazdaságpolitika újrasúlyozása: az államok fejlesztőkké válnak, ahogy azt Kínában látjuk, de felzárkózik az Egyesült Államok, valamint Németország is ráül erre a »rule breaker« vonalra” – fogalmazott a tárcavezető, akinek olvasatában a Trump egyik fő gazdaságpolitikai törekvésének tekintett kereskedelmi vámok legfőbb célja a termelés, a gyárak relokációja.

Az USA nem okozott meglepetést, Németország viszont igen: a fiskális konzervativizmusnak vége. A következő 10 évben évente a GDP 2 százalékát fordítják gazdaságélénkítésre. A világ harmadik legnagyobb gazdasága, Németország is belépett a globális gazdasági versengésbe. Brüsszel gazdasági törekvéseit azonban továbbra sem értem

– mondta Nagy Márton.

A miniszter szóba hozta az új gazdaságpolitikai akciótervben szereplő elemeket: a bérek vásárlóerejének növelését, a vállalkozások támogatását, illetve a lakhatási nehézségek csökkentését. Ezenfelül behozott három újnak számító elemet: az ismét emelkedő infláció letörését, a 100 új gyár programot, valamint az adócsökkentési intézkedéseket – utóbbi kettőt Orbán Viktor jelentette be évértékelő beszédében.

Ebben a keretrendszerben szeretnénk, hogy repülőrajtot vegyen a magyar gazdaság

– fogalmazott a miniszter.

Nagy Márton emlékeztetett: a turizmus fellendülése egyértelmű, a lakossági hitelezésben is fordulat ment végbe – mindez úgy, hogy nem a támogatott, hanem a piaci hitelezés dübörgött. „Őrület van a lakáspiacon”, ami jól látszik a tranzakciószámokban. Az építőipar rendelésállományának 16 százalékos növekedése pozitív fordulatot jelez, továbbá az élelmiszeriparban, gyógyszeriparban is egyértelmű a fogyasztás bővülése – sorolta.

Az infláció sosem alszik

„A legnagyobb kihívás jelenleg az infláció” – deklarálta Nagy Márton. A reálbérekben jelentős emelkedés ment végbe, a 2023-as reálbércsökkenést sikerült leküzdeni, „de a kérdés, hogy vissza tudtuk-e adni a lakosságnak azt, amit az infláció elvett? A válasz igen. A bérek magasabban vannak most, mint az elmúlt három évi infláció – a reálbér-emelkedés három év alatt 8,7 százalék volt. A jövedelmi kategóriák közül ez a hatás a minimálbérnél volt a legnagyobb, itt 17 százalékos reálbér-növekedés valósult meg” – mondta a miniszter, hozzátéve: áfa-visszatérítést adnak azoknak a csoportoknak, akiket az infláció a legjobban „megrágott” – utalt a nyugdíjasoknak szánt kedvezményre.

„Az infláció sosem nyugszik” – mondta Nagy Márton, aki rámutatott: a dübörgő élelmiszer-infláció egyértelmű feszültséget szül a lakosság körében, ezért kezelni kell – mondta a miniszter, majd rámutatott: ezzel kapcsolatban három lépésben gondolkodnak – közösen a kiskereskedelmi szektorral:

• önkéntes árleszállítás,
• a haszonkulcs korlátozása,
• végső esetben pedig az egyes élelmiszerekre vonatkozó hatósági árak (ársapka) újbóli bevezetése.

„A hat nagy élelmiszerlánc közül kettő adott értékelhető választ, ami az árak kordában tartását vetíti előre, van még munka e téren” – üzent Nagy Márton a kiskereskedelmi szektor szereplőinek.

A pénzügyi szektor rekordbevételeket realizáló szereplői sem maradtak ki. „Tovább emelkednek a különböző pénzügyi szolgáltatások díjai, a bankok dráguló számlacsomagjaival is kezdeni kell valamit” – hangsúlyozta.

Támogatásáról biztosította az agrárszektor szereplőit, akik soha nem látott támogatásokhoz juthatnak a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében. Évtizedek óta nem látott száj- és körömfájás tizedeli az állatállományt, az ezáltal elszenvedett veszteségek végső soron a sertéshús, illetve a tej árában is megjelenhetnek. „A helyzet mindenképp kezelést igényel, az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak” – jelezte.

Nagy Márton emlékeztetett a hároméves bérmegállapodásra. Idén 9, jövőre 13, utána 14 százalékkal növekszik a minimálbér.

A minimálbér a lakosságnak bevétel, a vállalkozásoknak kiadás. Ha 10 százalékkal emelkedik a minimálbér, 2-3 százalékkal emelkedik az átlagbér.

A minimálbérnek két hatása van: az egyik, hogy a vállalatok árat emelnek, ám Nagy Márton szerint a termelékenység növekedésével ennek az éle kivehető. „A munkaerőköltség növekszik, de ezzel párhuzamosan a munkaerő-hatékonyság is fejlődik” – mondta.

Emlékeztetett, hogy 1900 vállalat adott be jó pályázatot a Demján Sándor Program keretében, a vállalatok nagy része digitalizálni szeretne, illetve kapacitásbővítő beruházásokat eszközölni. „A kormány olcsó források – például támogatott hitelek – által segíti a termelékenységnövelési szándékot.” Példaként említette a Széchenyi Kártya-hiteleket, melyek volumene ma 5000 milliárd körül van, ez a költségvetésnek 320 milliárd forint kiadást jelent. „A beruházási hitelek kamata 3, az egyéb hitelek támogatott kamata 4,5 százalék” – mutatott rá.

Nagy Márton egyetért Nagy Elekkel abban, hogy végre kell hajtani a vállalkozások adóterheinek egyszerűsítését – erről egyeztetnek a kamarával. Az ESG-követelményekkel kapcsolatos adminisztrációs kötelezettség egyéves halasztását szorgalmazza, valamint az NTAK egyszerűsítését is kilátásba helyezte, amivel szerinte a mikrovállalatok esetében van probléma, de várhatóan 2026-ban bevezetik az e-nyugtát, ami megoldja a mostani macerás helyzetet.

Varga Mihály: Európa elveszítette versenyképes jellegét

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése elkötelezett az infláció csökkentése mellett, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ugyanakkor a monetáris politika mozgásterét jelentősen befolyásolja, hogy mi történik körülöttünk – mondta az a Varga Mihály, aki hosszú, miniszterségben eltöltött évek után először szólalt fel a Magyar Nemzeti Bank elnökeként.

A jegybankelnök hangsúlyozta: a kiszámíthatatlan nemzetközi környezet ellenére a magyar gazdaság egyensúlyi pozíciói jelentősen javultak, a pénzügyi rendszer stabil, a növekedési kilátások kedvezőek.

„Minden gazdasági térség a saját kihívásaival küzd. Az amerikai gazdaság még kitart, az európai azonban nincs jó helyzetben, bár a hadiipari fejlesztések reményt adhatnak” – mondta Varga Mihály.

Jelenleg nehéz látni, hogyan tudja orvosolni Európa azt a versenyképességi lemaradást, amit az elmúlt évtizedekben összegyűjtött

– fogalmazott az új jegybankelnök.

Varga Mihály az ismét felfutóban lévő inflációval kapcsolatban elmondta: 2024 szeptembere óta a világ több országában ismét növekedni kezdtek a fogyasztói árak. Szerinte ennek hátterében a nyersanyagárak, valamint az élelmiszerárak világpiaci növekedése is szerepet játszik. „Jól látszik azonban, hogy az árak felfelé könnyen mozognak, lefelé viszont kevésbé látható ez a dinamika” – mondta, a cukor világpiaci árát példaként felhozva, melynek 16 százalékos csökkenése egyelőre nem épült be a fogyasztói árakba.

Varga Mihály szerint az infrastrukturális beruházások hiánya okozza az EU versenyképességi problémáit. Rámutatott, hogy 2010-hez képest mostanra a szárazföldi infrastruktúrával kapcsolatos kiadások 14 százalékkal csökkentek az EU-ban, míg az Egyesült Államokban 45 százalékkal nőttek.

„Amikor a versenyképesség hiányát keressük az Európai Unióban, akkor elég világosan látszik, hogy infrastrukturális beruházások nélkül nem lehet előrelépni” – fejtette ki a jegybankelnök, aki megjegyezte, hogy az uniós központi bank egyelőre nem készül ilyen beruházások finanszírozására, „bár ezek még csak az első nyilatkozatok voltak elnök asszony részéről”.

Visszatérhet a gazdasági növekedés

A jegybankelnök szerint a GDP alakulása egyértelműen azt mutatja, hogy jó irányba halad Magyarország, ugyanis a tavalyi negyedik negyedéves bővülés többszörösen meghaladta az uniós átlagot.

A beruházási ráta 2019-es képest csökkent, de még így is a 8. legmagasabb az unióban. „Ez a mutató kifejezetten magas bázisról lépett vissza” – jegyezte meg.

A jegybankelnök szerint a GDP-adatok kiváló alapot adhatnak arra, hogy a gazdaság ismét élénkülő pályára lépjen. „A magyar gazdaság növekedése egyre szélesebb alapokon nyugszik. A vállalatok leginkább három dologtól tartanak: a kereslet visszaesésétől, az infláció emelkedésétől, valamint az adminisztrációs terhektől, amikkel foglalkozni kell a döntéshozóknak” – fogalmazott Nagy Mártonhoz hasonlóan.

Az árstabilitás fenntartása a legfontosabb

A jegybankelnök kifejtette: a magyar bankrendszer egészséges, hitelezési képessége erős. A hitelbetét-mutató tekintetében azonban elmaradunk a régiós átlagtól, úgyhogy van mozgástér még a fejlődésre – tette hozzá. „A háztartási hiteldinamika tavaly is erős volt, viszont a vállalkozási hiteldinamika továbbra is mérsékelt, „abban bízunk, hogy a konjunktúra megerősödésével utóbbi is élénkül” – mondta.

A jegybank legfontosabb feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. A pénzügyi rendszer stabilitása mellett ezekre kell koncentrálni – szögezte le Varga Mihály. Rávilágított azonban, hogy nincs olyan terület, melyet ne érintene az infláció, „ezért kulcskérdés, hogy amennyiben tartósan visszatérhetne, miként ronthatná a gazdaság helyzetét”. Ugyanakkor hozzátette: szerinte nem tér vissza a magas infláció.

A 2025-ös év megnyerésének a kulcsa az árstabilitás elérése, amihez következetes és fegyelmezett monetáris politikára van szükség, jegybankelnökként ilyen politikát ígérek

– zárta mondandóját.

Tudásalapú kamarai reneszánsz

Hogyan lehet a magyar gazdaságot versenyképesebbé tenni, és ebben milyen szerepe van a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (mkkv) alkotta kamarának – vázolta Nagy Elek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetését tavaly november végén átvevő elnök emlékeztetett: „kamarai reneszánszot hirdettünk, amely a vállalkozót helyezi középpontba”. Hozzátette: a tudáson keresztül vezet az út, ezért hirdették meg a tudásalapú kamarát. „A tudásalapú kamara vezet a tudásalapú gazdaságfejlesztéshez” – mondta.

A vállalkozások kétharmada alkalmaz olyan munkaerőt, aki innovációra specializálódott. „Ezek a cégek 70 százalékkal többet költenek munkavállalókra, mint a nemzetgazdasági átlag, ebből is látszik, hogy optimisták, hisznek a jövőben” – mondta Nagy Elek, aki leszögezte: a vállalkozások méretbeli ugrására van szükség – a kis- és középvállalkozások (kkv) mérethatékonyságára való törekvést korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is deklarálta.

Jelentős probléma azonban a források szűkössége, „de azért vagyunk vállalkozók, hogy ezt megoldjuk”. Ökoszisztéma építése a cél: szét kell nézni a képzési rendszerben, például a szakképzés, felnőttképzés környékén, a hiányzó képzéseket kell felépíteni. Az oktatásba behívjuk a vállalkozásokat, aminek köszönhetően hatékonyan megoldható ez a hiányosság – mondta Nagy Elek, aki szerint

Az MKIK elnöke felhívta a figyelmet a Harvard Egyetem és a Boston Consulting Group (BCG) közös kutatására, amely rámutat, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használók 12 százalékkal több feladatot voltak képesek végrehajtani, 25 százalékkal gyorsabban és 40 százalékkal jobb minőségben. Azonban jelentős a kockázat is, ugyanis a helytelen megoldások 19 százalékkal nagyobb arányban jelentek meg. „Ez rámutat arra, hogy az ember és az MI interakciója rendkívül fontos, a magyar kkv-kat minél hamarabb meg kell tanítani az MI használatára” – mondta Nagy Elek.

Számos külső tényező van befolyással a magyar gazdaság működésére, ami többek között inflációs kockázatot is hordoz magában – tért rá az elnök a fogyasztói árak ismételt szárba szökkenésére. „A helyzet komplex kezelésével ez a probléma kezelhető, ám ehhez a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a kamarák szoros együttműködésére van szükség” – vázolta az elnök.

A vállalkozók problémáinak megértéséhez kutatásokra van szükség, vagyis meg kell kérdeznünk őket, a kapott információkat összegezve pedig adatalapú döntéseket kell hozni – mutatott rá a kamaraelnök. A kisebb vállalkozások két legégetőbb problémájának az adminisztrációs, valamint az adó- és járulékterheket említette.

Az adminisztrációs terheket széles körben lehet csökkenteni, amihez kormányzati oldalról maximális támogatást tapasztalnak – mondta Nagy Elek. A bürokráciacsökkentés eszközeként említette – például a turizmus iparágban tevékenykedő vállalatok esetében – az adminisztrációs rendszerek, például az NTAK-adatok egyszerűsítését, digitalizálását. Hasonlóan vélekedett a vállalatok terheit növelő fenntarthatósági adatkötelezettség, az ESG-jelentésekkel kapcsolatban, melyek elhalasztását szorgalmazza.

A kamara a magyar exportképes vállalkozások felmérését és támogatását is zászlajára tűzte. Fontos, hogy a közbeszerzéseken a magyar tulajdonú cégek kerüljenek előtérbe, ahogy az történik például Ausztriában vagy épp Olaszországban az európai uniós szabályok betartása mellett – jelezte a kamaraelnök.

Nagy Elek szót ejtett a 100 milliárd forintos keretösszegű Demján Sándor Programról, amellyel olvasatában új korszak kezdődik a kkv-k forráshoz juttatásában, ami a MKIK hálózatán keresztül történik. „Megkeressük azokat a vállalkozásokat, melyek növekedését kellő források bevonásával támogatni tudjuk” – mondta.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóját percről percre közvetítettük, amelyet ezen a linken tud elolvasni.

(Borítókép: Nagy Márton 2025. március 8-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)