Hárommilliárd forintból újul meg a Hévíz-Balaton Airport

„Mintegy 3 milliárd forint támogatást biztosít az állam, ebből 2,8 milliárd forintot tesz ki az infrastruktúra fejlesztésére, a maradékot eszközbeszerzésre és szolgáltatásra fordítjuk” – nyilatkozta az Indexnek a sármelléki Hévíz-Balaton Airport felújításáról Nagy Bálint. Az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, aki egyben a keszthelyi régió országgyűlési képviselője is, hozzátette:

A fejlesztéssel az utasforgalmi terminálban lehetővé válik két személyszállító repülőgép egyidejű kiszolgálása. Az államtitkár elmondása szerint ezzel a projekttel nagyot lépnek előre.

A minőségi turizmus és a légi forgalom növekedése

Ahogy azt az Index korábban megírta: a jövő évtől németországi, V4-es, valamint izraeli járatok érkeznek és indulnak Sármellékről.

A repülőtér üzemeltetője, a Hévíz-Balaton Airport Kft., valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség leányvállalata, a Visit Hungary közösen folytatnak tárgyalásokat a 2026. évben tervezett menetrendszerű járatokról. A tárgyalások még folyamatban vannak, a cél, hogy a reptér segítse a térség közlekedését és növelje turisztikai vonzerejét

– közölte az államtitkár, aki szerint a repülőtér célja, hogy megújult infrastruktúrával és utascentrikus szolgáltatásokkal hozzájáruljon a Balaton környéki turizmus fellendítéséhez, ugyanis a térség gazdasága szempontjából az idegenforgalom húzóágazat.

A Balaton-part, Hévíz, Zalakaros az a térség, amely Budapest után a legkedveltebb turisztikai célpont Magyarországon. Szálláshellyel is jól állnak, kitűnő szállodák várják a vendégeket, és a magánszálláshely-kiadásnak is nagy hagyománya van a térségben, amely sok családnak nyújt megélhetést.

A légi úton érkező vendégek a minőségi turizmushoz járulnak hozzá, illetve a szezonalitás csökkentéséhez

– fogalmazott a zalai politikus, aki korábban Keszthely polgármestere is volt.

Tizenötszörösére nőtt a teherforgalom Sármelléken

A szakértők szerint a személyszállítás mellett a teherforgalom miatt is megéri repülőteret üzemeltetni a térségben.

Jelenleg elsősorban e-commerce cégek veszik igénybe, illetve az ad-hoc export áruszállítás a jellemző

– közölte Nagy Bálint, hozzátéve, hogy a légi áruszállítási ágazat jelentős bevételi forrást tud generálni a repülőtér számára, ez a későbbi fejlesztések és karbantartási munkálatok miatt is fontos.

Az „ad-hoc export” jelentése, hogy nem a szokásos, előre meghatározott exporteljárások része, hanem egy adott szükségletre vagy probléma megoldására szolgál, gyakran rögtönzött vagy nem tervezett módon.

Az ÉKM statisztikái szerint 2023-ban összesen 4085 utas érkezett vagy indult a Kis-Balaton melletti reptérről, míg egy évvel később ez a szám: 4219 fő volt. Jelentős növekedés történt az áruforgalom területén: 113 tonnáról egy év leforgása alatt 1700 tonnára nőtt a Hévíz-Balaton Airport forgalma.

Hatékony működési modell a magyar repülőtereken

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) életre hívta a Regionális Repülőtér Holding Kft.-t. A szaktárca célja, hogy egy egységes és hatékony működési modellt alakítson ki a magyarországi regionális repülőterek – Budapest, Debrecen, Sármellék – számára.

A Repülőtér Holding létrehozásával az NGM szakít a korábbi, széttagolt üzemeltetési modellel, és központosított, szakmai alapon koordinált rendszert hoz létre, amely az operatív irányításban is aktívan részt vesz.

A szaktárca szerint javítja a Balaton térségének, valamint Zala és Vas vármegye fürdővárosainak elérhetőségét, és kulcs-szerepet játszhat a „Balaton 365” célkitűzés megvalósításában.

A felújított repülőtér képes 150–220 fős gépek kiszolgálására, így alkalmas diszkont- és charterjáratok fogadására Európából és Ázsia közeli régióiból.

(Borítókép: Utasok a Hévíz-Balaton Nemzetközi Repülőtéren 2016. július 10-én. Fotó: Varga György / MTI)