Az Alaptörvényt sérti a kormány új törvénytervezete – véli az Ügyvédkör

Az Ügyvédkör – ügyvédeket, jogtanácsosokat, közösségi jogászokat, alkalmazott ügyvédeket tömörítő szakmai egyesület – közösségi oldalán reagált a kormány kedd éjjel benyújtott átláthatósági törvényjavaslatára. Mint a posztban kifejtették, a tervezet orosz mintára készült, és számos olyan „szubjektív elemet tartalmaz”, ami súlyos károkat okozna a magyar közéletben, és ellehetetlenítené az olyan szervezetek munkáját is, amelyeket a kormány „befolyásoló szervezetnek minősít”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálati tevékenysége eddig a más állam, valamint külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységére, az információk manipulálására, a dezinformációs tevékenységre, illetve a közélet befolyásolásának elemzésére irányult és korlátozódott, ha azok Magyarország szuverenitását sértették vagy veszélyeztették. A továbbiakban a Szuverenitásvédelmi Hivatal fog minősíteni egy átláthatatlan és szabályozatlan tematika alapján

– emelték ki az első fő problémát a javaslattal szemben.

Ráadásul azzal, ha a „károsnak ítélt” szervezetek igazgatóit, vezetőit, tagjait kiemelt közszereplőkké emelik és vagyonnyilatkozattételre kötelezik, kiterjesztik ezt a közszereplői kört, és ellehetetlenítik „az érintett alapítványok, egyesületek vagy gazdasági társaságok irányítóinak a magán- és üzleti életét”. Ez pedig sértené az érintett személyek alapvető jogait, tehát senki nem merne irányító szerepet vállalni ezeknél a szervezeteknél.

Kiemelték, hogy a támogatóktól megkövetelt bizonyító erejű okirat már eleve teljesíthetetlen feltétel, ráadásul értékhatárt nem írtak, így minden egyes támogatás, a legkisebb is, beletartozik majd a tiltott tranzakciók körébe. Így a bankok és a NAV is teljesen el fognak keveredni a definiálatlan szempontok miatt. „Kimondhatjuk tehát, hogy a befolyásoló szervezetek gazdasági tevékenysége bármikor, szinte szabályozatlanul akadályozható vagy akár meg is szüntethető. Álláspontunk szerint a jogszabálytervezet nincs összhangban az Alaptörvénnyel és számos egyéb, a szervezetekre vonatkozó jogszabállyal” – fogalmaztak.

Jogsértések

Emellett kitértek rá, hogy a törvénytervezet alapján a hatósági ellenőrzés túlterjeszkedik a közigazgatási eljárás törvényben rögzített keretén, ugyanis a hatóság tanú pozícióba helyezi az eljárás alá vont személyeket. „Kötelezheti őket akár a védett adatok átadása vonatkozásában úgy, hogy magának kell bizonyítékokkal alátámasztania vallomása tényállításainak valódiságát. Mindezt aképp, hogy nem biztosítja azokat az eljárási garanciákat védekezés körében, amelyek más eljárásban mindenkit megilletnek” – írták.

A helyszíni ellenőrzés pedig – ami inkább a Btk.-ból ismert kutatást jelenti a tervezet értelmében – bárhol végezhető, ahol bizonyíték lelhető fel. Ebből következően autókat, lakásokat, irodákat kutathatnak majd át, és iratokat, számítógépeket, telefonokat vizsgálhatnak meg.

Emellett a kormány döntése ellen nincs jogorvoslat, kizárólag a NAV határozataival szemben, de ott is egyből a Kúriához kell fordulni, nem a megszokott közigazgatási bíróságokhoz. „A jogorvoslat keretében a Kúria a NAV döntését nem változtathatja meg. A kérdés az, hogy akkor mit lehet kérni?” – teszi fel a kérdést a szervezet.

Utalunk itt elsősorban arra, hogy a kormány számos érzékeny döntési területet helyezett a Kúria kezébe, amelynek elsődleges oka lehet, hogy megfossza az alsóbb fokú bíróságokat a független döntéshozataltól és az Európai Unió Bíróságához való fordulás lehetőségétől. A tervezet ezen fordulata súlyosan sérti a személyek hatékony jogorvoslathoz való jogát

– írták.

Az Ügyvédkör álláspontja, hogy a jogszabálytervezet „rendkívül súlyos csapást mér a magyar közéletre, mivel közvetlenül lesz képes személyek és szervezetek életét, gazdálkodását, tevékenységét befolyásolni.”