Hatalmas a kihívás, minden megváltozik a hazai egészségügyben

Az Európai Bizottság következő ciklusában kiemelt feladat lesz többek között egy európai Biotechnológiai terv elfogadása és a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló rendelet kidolgozása – ismertette Dr. Kontor Csaba, az Európai Bizottság egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi kabinetjének szakdiplomatája. A szakember rámutatott, hogy az uniós orvostechnikai eszközök szabályozását is átfogóan felül kell vizsgálni, különben ellehetetlenülhet az ágazat, amelynek 90 százalékát kis- és középvállalkozások alkotják.

A januárban megjelent, a megelőzést, felderítést és elrettentét is taglaló, a kórházak kiberbiztonságáról 2025–2026-ra szóló cselekvési terv mellett nagy kihívás a tagállamok számára az Európai Egészségügyi Adattérre (European Health Data Space, EHDS) vonatkozó, március 5-én megjelent rendelet végrehajtása. Ez utóbbi nem kevesebb, mint 28 végrehajtási utasítást tartalmaz, amelyek az egészségügyi adatok elsődleges és másodlagos felhasználását szabályozzák. Csak viszonossági alapon működhet az adatmegosztás, ezért kiemelten fontos, hogy a biztonsági szempontokat minden tagállam betartsa – emelte ki a szakdiplomata. 

Szigorú ütemtervet kell tartani

A digitális átállás ütemterve feszes: 2026-ra fel kell állítani az adattér egységes keretrendszerét, 2029-től pedig már működnie kell a tagállamok közötti adatcserének, beleértve az elektronikus recepteket is. „Majd meg kell oldani, hogy az adatok másodlagosan is felhasználhatók legyenek, főleg ha a biogenetikai és életmódadatok is bekerülnek a rendszerbe, ugyanis 2031-től biztosítani kell mindezek kutathatóságát” – hangsúlyozta Kontor Csaba.

A szakember kiemelte, hogy 2035-től a harmadik országokkal való összekapcsolódást is meg kell valósítani. „Magyarország számára kedvező hír, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) már most nagyrészt megfelel az elsődleges adatfelhasználási követelményeknek, például az egészségügyi szakemberek betekintési joga és a páciensek adatkezelési jogosultsága tekintetében” – emelte ki.

Szigorú ellenőrzés alá kerül az adatgyűjtés és -felhasználás teljes folyamata: a kutatóknak ehhez kérelmet kell benyújtaniuk, a piaci szereplők pedig díjazás ellenében juthatnak hozzá, majd kötelesek utólag beszámolni arról, hogyan használták fel az adatokat.

Működő digitális rendszerek

Dr. Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) ellátórendszerért felelős főigazgató-helyettese öt, kiemelt területen működő digitális rendszert mutatott be, amelyek jelenleg is segítik vagy a közeljövőben segíteni fogják a betegellátást.

A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) esetében kifejtette, hogy a rendszerhez csatlakozók száma folyamatosan bővül, a kórházak kétharmada és több mint 6100 szakrendelés elérhető. Jelenleg 14 millió publikált időpont van, és az előjegyzések száma megközelíti az 5 milliót. A foglalást az intézményeken túl a 1812-es telefonszámon és az EgészségAblak applikáción keresztül is lehet intézni, amit akár lemondhat vagy módosíthat is a felhasználó.

A beteg kezében van legjobb helyen az előjegyzés, mivel az ellátás hatékonyságát jelentősen rontja a meg nem jelenések száma

– hangsúlyozta. Ugyanakkor az intézmények aktivitása még elmarad az elvárttól: jelenleg a lehetséges időpontok mindössze 26 százalékát teszik elérhetővé, holott a célérték 60 százalék lenne. 

Az Ápolástámogató Rendszer (ÁTR) lehetővé teszi az elektronikus ápolási dokumentáció rögzítését akár a betegágy mellett is. „Az OKFŐ célja, hogy ez a rendszer teljesen kiváltsa a papíralapú dokumentációt, hiszen a digitálisan rögzített adatok jobban követhetők és feldolgozhatók” – emelte ki Szondi. Eddig 26 millió ápolási tevékenységet rögzítettek a rendszerben.

Elektronikus lázlap és védőnők

Az ÁTR-hez kapcsolódik az elektronikus lázlap fejlesztése, amelyet jelenleg négy intézmény bizonyos osztályain tesztelnek. A rendszer nem csupán a hagyományos vitális paramétereket tartalmazza, hanem a gyógyszerelés, az ellátási események, valamint a labor- és képalkotó vizsgálatok eredményeit is megjeleníti, kiküszöbölve a korábbi papíralapú dokumentáció gyakori problémáit, mint például a nehezen olvasható kézírást és a félrevezető rövidítéseket.

A Védőnői Országos Informatikai Rendszer (VOIR) bevezetése 2023 novemberétől 2024 áprilisáig tartott, és mára valamennyi – több mint 3000 – védőnő egységes dokumentációs rendszert használ. Ez lehetővé teszi a szakmai tevékenységek és az ellátottak állapotának nyomon követését is.

Hamarosan, június 30-tól érkezik a PharmaMagic rendszer is, amely a kórházak gyógyszerrendelési és raktárkészlet-követési folyamatait egységesíti, jelentősen hozzájárulva a gazdálkodás hatékonyságához.

Gazdasági hatások és statisztikai változások

Láng Róbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztosa előadásában rámutatott, hogy az OECD előrejelzése szerint Magyarországon a GDP-arányos egészségügyi kiadások 2040-re elérhetik a 11,8 százalékot. Az Egyesült Államokban ez az arány akár a 26 százalékot is megközelítheti 15 év múlva.

A szakember emlékeztetett arra, hogy napjainkban a világ adatállományának mintegy 30 százalékát az egészségügyi iparág termeli, ebből a kórházak felől évente átlagosan 50 petabájt érkezik, az egészségügyi adatok évente 36 százalékkal gyarapodnak.

Az adatok hasznosítása egyik fő akadályának az országonként eltérő szabályozást, a túl sok eltérő szabványt nevezte meg. Láng Róbert szerint hatékonyabb lenne, ha egy megvalósítási szervezet segítené az európai adattérhez a keretrendszerek összehangolását, ugyanis nem biztos, hogy minden tagállam rendelkezik az ehhez szükséges tudással és erőforrással. Hangsúlyozta, az adatfelhasználási engedélyt közhasznú partnerségi megállapodáshoz kell kötni, hogy a lakosoknak egészségügyi állapotukat, ellátásukat tekintve előnyük származzon az ilyen kutatásokból. 

Változó adatgyűjtési igények

Janák Katalin, a KSH közösségi szolgáltatások statisztikai főosztályának vezetője kiemelte, hogy az egészségügyi adatokkal kapcsolatos elvárások jelentősen átalakultak: „Hosszú elemzések helyett naprakész, kompakt adatokat és a jövőt számszerűsíthető hibahatárral előre jelző modelleket igényelnek a felhasználók, ami az adatgyűjtési stratégiánk gyökeres átalakítását teszi szükségessé”– mondta a főosztályvezető.

Az új egészségügyi adatgyűjtési stratégia négy adatkör három fejlesztési modulba történő integrálására épül, amiben nagy szerepe lesz az EESZT anonimizált adatvagyonának, ennek integrálása ugyanakkor nagy kihívást jelent. Hozzátette, a még gyerekcipőben járó prevencióra irányuló adatoknak egyre nagyobb szerepe lesz a jövőben. A főosztályvezető bejelentette, hogy 2025 őszén kezdődik az európai lakossági egészségfelmérés következő szakasza, amely fontos információkkal szolgál majd a lakosság egészségi állapotáról. 

A mesterséges intelligencia elemzi

Miklós Dezső, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatóhelyettese elmondta, hogy intézetük olyan mesterségesintelligencia-alapú megoldáson dolgozik, amely képes kiolvasni és elemezni a nem strukturált, PDF-dokumentumokban tárolt egészségügyi adatokat.

„Jelenleg a laboratóriumi vizsgálatok esetében mintegy 20 különböző sztenderd létezik, és a képi adatok sem strukturáltak. Ezeket először le kell tisztázni, majd az egységesített adatokra lehet ráépíteni a mesterségesintelligencia-alapú elemzőrendszert” – magyarázta a szakember.

A kutatók megemlítették, hogy pilotprogramban a szoftver már sikeresnek mutatkozott a vastagbél- és prosztatadaganat kiértékelésében. A cél olyan rendszer létrehozása, amely segíti az orvosokat a betegágy melletti döntéshozatalban – tette hozzá. Mint kifejtette, most egyfajta hibrid ellátás jellemző, a digitális adatrögzítés mellett még mindig van papíralapú dokumentáció. „Az orvosok részéről határozott igény mutatkozik arra, hogy ne kelljen számos különböző anamnézist áttekinteniük, hanem egy összefoglalót láthassanak a képernyőn, vagy például egy vércukorértéket folyamatában követhessenek” – jegyezte meg Miklós Dezső.

(Borítókép: Betegváró a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központjában Miskolcon 2023. március 10-én. Fotó: Vajda János / MTI)