Nem kertelt az uniós miniszter, erős kijelentést tett Magyarország EU-tagságáról

Bóka János azzal kezdte, állandó téma az Európa-politikai vitákban, hogy hol húzódnak az európai politizálás határai. Ez azt jelenti, hogy az európai intézményekkel, a vezetőkkel, a politikákkal szemben megfogalmazott kritika mikor csap át abba a jelenségbe, hogy egy tagállam nem tekinthető többé az Európai Unió lojálisan együttműködő tagállamának.

A magyar Európa-politika talán a legmarkánsabb Európa-politika ma. Az Európai Uniónak alapvető változásokra van szüksége ahhoz, hogy megfeleljen a jelen kor kihívásainak. Ez a kritika rendkívül éles, ugyanakkor mindaz, amit a magyar kormány tesz, a lojális együttműködés keretei között van. Meg vagyok róla győződve, hogy az európai uniós tagságunknak nincs alternatívája, ezért mi egy sikeres, jól működő Európai Unióban vagyunk érdekeltek

– tisztázta a Bóka János, de más intézményektől és tagállamokról gyakran a lojális együttműködés kereteit átlépő válaszokat kapnak.

Bóka János a Ludovika Fesztiválon

Fotó: Mult Roland / Index

Bóka János a magyar uniós elnökségről úgy fogalmazott, hogy a politikatudományban külön szakág a politikai sikertan. Ez annak a művészete, hogy mindaz, amit csinálok, mitől lesz sikeres vagy sikertelen mint politikai termék. A miniszter szerint önmagában politikai kérdés az is, hogy a magyar elnökség sikeres vagy sikertelen volt. Mindenki, aki ellenérdekelt egy európai alternatíva megszületésében, abban érdekelt, hogy azt mondja a magyar elnökségről, akár már a kezdete előtt, hogy sikertelen.

A miniszter ezután több szinten beszélt a magyar elnökség sikerességéről:

• Gépházszint – le kellett menedzselni az intézményi átmenetet.
• Elvégezték a jogalkotási munkát.
• Olyan stratégiai kérdéseket tudtak az asztalra tenni, amelyek a teljes intézményi ciklusra fontos területeken meghatározzák az Európai Unió irányultságát.
• Látványos siker a versenyképességről szóló politikai nyilatkozat, a nyugat-balkáni bővítés beindítása vagy a migrációs fordulat.

Bóka János az amerikai–európai kapcsolatokkal összefüggésben leszögezte, a magyar kormányzatnak nincs olyan ambíciója, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között közvetítői szerepet lásson el. Ilyen igény az Egyesült Államok részéről sem jelentkezik, valamint az európai intézmények sem gondolják azt, hogy közvetítenünk kellene. „Az a racionális kormányzati tevékenység, és mi ezt folytatjuk, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció és a magyar kormányzat közötti jó nexust kihasználva a kétoldalú kapcsolatokat igyekszünk fejleszteni, ezáltal növelve Magyarország politikai mozgásterét” – árulta el a miniszter.

Fotó: Mult Roland / Index

„Még ezekben a viszonylag alacsony elvárásokban is csalatkoznunk kellett”

Bóka János arról is beszélt, hogy nagy elvárásaik az új Európai Bizottság tevékenységével kapcsolatban nem voltak. „Annyira nem, hogy Magyarország a bizottság jelenlegi elnökének a megválasztását nem támogatta. Jelen állás szerint még ezekben a viszonylag alacsony elvárásokban is csalatkoznunk kellett.”

A miniszter úgy látja, az EP-választások üzenete az volt, hogy az európai választók jelentős többsége szerint az Európai Unióban nem igazán jó irányba mennek a dolgok. A választás eredménye kijelölte azokat a területeket is, ahol változásra lenne szükség, ilyen például a versenyképesség hanyatlása vagy a migráció. Ehhez képest egy olyan intézményi többség alakult ki, ami a változatlanságot képviseli.

A Ludovika Fesztiválon Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett, a tudósításunk itt olvasható.

(Borítókép: Bóka János a Ludovika Fesztiválon. Fotó: Mult Roland / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!