Polt Péter működésbe hozott detonátorról beszélt a jogászgyűlésen

Az idén április 10. és 12. között Balatonalmádiban megrendezett 17. Magyar Jogászgyűlés elsősorban arról híresült el, hogy Varga Zs. András, a Kúria elnöke előadás közben otthagyta a plenáris ülést, mert Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke beszédében kritizálta a Kúria működését. Ahogy nagy figyelmet keltett Pintér Sándor belügyminiszter beszéde is, aki a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű tartózkodása Magyarországon című előadásában kijelentette, aki a magyar törvényeket és a magyar szabályokat nem tiszteli, annak semmilyen szinten nem kell Magyarországon maradnia.

Kedd reggel tették fel ugyanis az ügyészség honlapjára Polt Péter előadásának szövegét, amely április 10-én hangzott el a jogászgyűlés nyitónapján. A legfőbb ügyész éles kritikát fogalmazott meg a nyomozási bírák tevékenységével szemben.

Veszélyt jelent a jogbiztonságra

Az ügyészségi vezető előadása elején jelezte, hogy egy olyan jelenségre szeretné felhívni a figyelmet, amely ékes példája annak, hogy a már kialakult, a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álló következetes joggyakorlat megváltoztatása milyen veszélyt jelenthet a jogbiztonságra és a jogegységre, valamint általában a jogállami elvekre.

A legfőbb ügyész a 2023. január 1-jén bevezetett kiegészítő pótmagánvádas eljárással kapcsolatban elmondta, hogy az első két évben az ügyészséghez összesen 162 felülbírálati indítvány érkezett, amelyben az arra jogosultak a feljelentés elutasítását vagy az eljárás megszüntetését kifogásolták, míg 21 felülbírálati indítványt a felek közvetlenül a bírósághoz nyújtottak be. Ezek közül a bíróság csak 11 felülbírálati indítványnak adott helyt, a két esetben előterjesztett ismételt felülbírálati indítványt pedig a Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította. Kiegészítő pótmagánvádas vádindítványt egy esetben sem nyújtottak be.

A felülbírálati indítványok jelentős arányú elutasítása az ügyészség munkájának megalapozottságát igazolja, amely legfőbb ügyészként büszkeséggel tölt el

– jelentette ki Polt Péter, aki szerint a kritikai elemzés elvégzése már csak azért is jelentőséggel bír, mert a felülbírálati indítványok elbírálására kizárólagos hatáskörű és illetékességű Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportja – különösen a feljelentések elbírálását érintően – olyan joggyakorlatot alakított ki, amely ellentétben áll nemcsak az ügyészség által követett törvényes jogértelmezéssel, hanem a nemzetközi és alkotmányos jogállami elvekkel is.

Eltérően értelmezett egyszerű gyanú

A legfőbb ügyész a felülbírálati indítványoknak helyt adó bírósági határozatokkal kapcsolatban megállapította, hogy a nyomozás megindításához szükséges egyszerű gyanú fogalmát a bíróság a kialakult, törvényesnek tekinthető és a jogállami elveknek is megfelelő joggyakorlattól, valamint a tudományos megközelítéstől is részben eltérően értelmezi.

Polt Péter az Alkotmánybíróságra és az Emberi Jogok Európai Bíróságára hivatkozva kiemelte, az értelmezés közös eleme, hogy a gyanú létére a döntés pillanatában rendelkezésre álló objektív adatok alapján megállapítható tényekből kell és lehet következtetést levonni. Ez pedig azt jelenti, hogy egyszerű gyanú esetén a tények büntetendő magatartás megvalósítására utalnak, anélkül, hogy a gyanú konkrét személyhez köthető lenne. Utóbbi esetben ugyanis már megalapozott gyanúról van szó.

Ehhez képest a Budai Központi Kerületi Bíróság által hozott határozatok indokolását szemlélve szembetűnő – folytatta az ügyészségi vezető –, hogy a nyomozási bírák másként ítélik meg az nyomozás elrendeléséhez szükséges feltételek, így elsősorban az egyszerű gyanú mibenlétét. A nyomozási bírák következetesen fordítva közelítik meg a kérdést:

Úgy vélekedett, hogy ez a felfogás egyrészt ellentétes az alapvető elvekkel, például a bizonyítási teherrel, másrészt nem felel meg a tételes jogi szabályozásnak sem, a büntetőeljárási törvény ugyanis a feljelentés elutasításával kapcsolatban a gyanú hiányáról, és nem a gyanú lehetőségének a kizárásáról rendelkezik.

Polt Péter szerint ez a jogalkalmazási anomália azoknál az ügyeknél jelentkezik markánsan, amelyekben a feljelentő valamilyen gazdálkodással összefüggő bűncselekmény elkövetését véli felfedezni. Volt olyan határozat – jegyezte meg –, amelynek indokolása alapján azt lehetett megállapítani, hogy a bíróság szerint a hivatalos személyek részéről a kötelességszegés gyanúja nem állt fenn, a hűtlen kezelés bűncselekményével kapcsolatban viszont a nyomozási bíró szükségesnek tartotta annak vizsgálatát, hogy az érintettek a rendes gazdálkodás követelményének megfelelően jártak-e el.

Ez a bírói álláspont véleményem szerint komoly veszélyeket hordoz magában

– hangsúlyozta a legfőbb ügyész, mert ezen az alapon – akár konkrét bűncselekményre utaló adat híján is – minden gazdasági eseményt érintően helye lehet nyomozás elrendelésének, annak vizsgálata céljából, hogy az adott jogügylet a költséghatékonyság követelményének megfelelt-e.

Büntetőeljárás bárkivel szemben

A nyomozási bírói gyakorlattal összefüggésben még egy olyan tendenciát említett, amely az szerinte szembe megy az eddigi joggyakorlattal, veszélyeztetve a jogbiztonságot és a kialakult jogegységet. A nyomozási bírói határozatok tudniillik visszatérően kifogásolják a feljelentés elutasításáról rendelkező határozatban, hogy az ügyészség, valamint a nyomozó hatóság nem végzett semmilyen nyomozati cselekményt. Csakhogy elrendelt nyomozás hiányában erre nincs is törvényes lehetőség. A feljelentés elbírálásának éppen az a lényege – magyarázta a legfőbb ügyész –, hogy az akkor rendelkezésre álló adatok birtokában kell döntést hozni az egyszerű gyanú létéről. Az ügyészség tehát a feljelentés elutasításakor nem azt állítja, hogy az adott tárgykört érintően teljes bizonyossággal kizárható a bűncselekmény elkövetése, hanem azt, hogy az akkor rendelkezésre álló adatok alapján bűncselekmény gyanúja nem áll fenn.

Ezzel ellentétes joggyakorlat esetén teljesen véletlenszerűen lehetne büntetőeljárást indítani lényegében bárkivel szemben arra hivatkozva, hogy nem követett-e el valamilyen (szó szerint bármilyen) bűncselekményt.

Hasonlóan értelmezhetetlennek nevezte a nyomozási bírói határozatoknak azt az érvelését is, amely szerint az ügyészség, valamint a nyomozó hatóság által a feljelentés elutasításáról rendelkező határozatban megállapított tényállás felderítetlen. Polt Péter szerint a feljelentés elutasításának éppen az a lényege, hogy magának a feljelentésnek a tartalma nem teszi lehetővé a nyomozás elrendelését, így nem kerülhet sor a tényállás további felderítésére sem.

„Először csak apró repedéseket okoz”

A legfőbb ügyész elismerte, hogy a kifejtett jelenség első hallásra talán apróságnak tűnhet. A kialakult törvényes jogegységgel – és ennek következtében a jogbiztonsággal – szembehelyezkedő eseti jogalkalmazás azonban olyan, mint a működésbe hozott detonátor. Először csak egy apró repedést okoz, amely aztán végigfut a rendszeren, azt alapjaiban romba döntve.

„Ebből következően a káros hatásokkal szemben akkor tudunk eredményesen védekezni, ha a folyamatot már az elején megállítjuk” – hangsúlyozta.

Emlékeztetett, hogy a kiegészítő pótmagánvádas eljárás bevezetésére az Európai Bizottság által megfogalmazott jogállamisági kritikákra figyelemmel került sor.

Végezetül kijelentette, az ügyész – Kozma Sándor egykori legfőbb ügyész szavait idézve – valóságos bírói munkát végez. A jogállami igazságszolgáltatáshoz azonban elengedhetetlen, hogy a bírák is valóságos bírói munkát végezzenek.

(Borítókép: Polt Péter legfőbb ügyész beszédet mond a Magyar Jogász Egylet tizenötödik Magyar Jogászgyűlésén Balatonfüreden 2021. szeptember 23-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)