„Engem ne fenyegessen börtönnel” – parázs vitával kezdte a hetet a parlament

Az Országgyűlés hétfői ülésén amellett, hogy ellenzéki képviselők kitiltásáról, valamint összesen több mint 80 millió forintos büntetésükről döntöttek, a politikusok napirend előtt is összecsaptak.

„Megértjük az idegességét, nem érkezik olyan gyakran meghívó az amerikai nagykövetségről”

Szabó Tímea napirend előtti felszólalásában kijelentette: „Orbán Viktor és önök a Fideszben annyira rettegnek a jövő évi parlamenti választási bukástól, hogy a törvénytelenség és embertelenség olyan szintjére süllyedtek le, amit a 21. században európai párt nem látott, de a 20. században is inkább csak a '30-as években.”

A Párbeszéd – Zöldek politikusa felsorolta: Orbán Viktor „a fél országot dehumanizálta” a poloskázással, Takács Péter államtitkár a Magyar Orvosi Kamarát ellenzéki kampánnyal vádolta, Bayer Zsolt listázta volna a Fidesztől független bírákat, Navracsics Tibor pedig a közalkalmazottak tiltakozását nevezte politikai akciónak.

Úgy tűnik, hogy aki kritizálja az önök kormányzását, az mind megkapja a hazaáruló és külföldi ügynök címet

– vélekedett Szabó Tímea.

Válaszában Nacsa Lőrinc közölte:

Mi megértjük az ön idegességét, mostanában nem érkezik olyan gyakran meghívó az amerikai nagykövetségről, nem látogat oda olyan gyakran eligazításokra és megbeszélésekre, mint korábban. Azt is értjük, hogy önnek aztán tényleg tét nélküli a jövő évi választás, a Párbeszéd nulla százalék közelébe csökkent, az óbaloldal a támogatottságát elvesztette, frusztráltak, ezért ilyen idegesek.

„Azt kiabálta be, hogy egyéni országgyűlési képviselő. Így van, van egy több hónapja börtönben ülő polgármestere. Az ön volt kampányfőnöke is börtönben ült. Ez az önök Óbudája, a DK – Szabó Tímea-koalíció lezüllesztette Óbudát. Az egyéni képviselői mérlegére én nem lennék olyan büszke” – folytatta az államtitkár Kiss László óbudai polgármesterre utalva.

A KDNP-s politikus megjegyezte, mindig csodálkozik azon, ha valaki úgy tüntet a gyülekezési jogért, hogy közben nem tartja be a gyülekezési törvényt – „pár százan akadályozzák több százezer ember közlekedését”.

Nacsa Lőrinc arra is emlékeztetett, a Tisza EP-képviselője, Kollár Kinga „bevallotta, hogy szándékosan kárt akar okozni Magyarországnak”, ezért mondják azt, hogy „nincs helye a közéletben annak, aki azt mondja, a magyarok ellen kíván dolgozni”.

„Mikor tartóztatják le végre Matolcsy Györgyöt és a bűntársait?”

Toroczkai László azzal kezdte, hogy: „Kedves kormánypártok, az önök vezetői kiadták a jelszót, be kell fejezni a luxizást.” „Ezt a luxusfelszámolást rögtön kezdhetik is olyanokkal, akikről eddig még nem sok szó esett” – üzente a Mi Hazánk elnöke.

Mikor tartóztatják le végre Matolcsy Györgyöt és a bűntársait, akik több száz milliárd forintot tüntettek el a nemzeti bankból?

– kérdezte Toroczkai László, aki a „végrehajtómaffia-rendszerről” is beszélt, kijelentve, hogy Schadl György, a végrehajtói kar volt elnöke „luxuskörülmények között él”.

Válaszában Répássy Róbert kifejtette, hogy a bírósági végrehajtás a bírósági eljárás része, „ha valakivel szemben a végrehajtók intézkednek, azt a bíróság rendelte el, nem a képviselők”. Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a végrehajtással szemben számtalan jogorvoslati lehetőség van.

Répássy Róbert hangsúlyozta, a kormány folyamatosan olyan javaslatokat vitt a parlament elé, amelyek az adósokat védték. Az eddigi utolsó döntésük az volt, hogy felemelték a végrehajtás alól mentes jövedelem összeghatárát.

A kormánypárti politikus Toroczkai László konkrét bírósági ügyre vonatkozó felvetéséről elmondta, hogy folyamatban lévő ügyről van szó, a törvényhozásnak ebbe nincs beleszólása.

Ami felháborította a közvéleményt, az jogosan háborította fel a közvéleményt, de a bíróság dönti el, hogy kit mennyi ideig tart letartóztatásban

– fogalmazott Répássy Róbert.

Évente kötelező műszaki vizsga?

Bencze János arról beszélt napirend előtt, hogy a megjelent egy sajtóhír, amely szerint egy olyan javaslat van az Európai Bizottság előtt, ami alapján a tíz évnél idősebb gépjárműveket évente kellene műszaki vizsgáztatni. A jobbikos politikus arról érdeklődött, hogy támogatja-e a kormány ezt az elképzelést.

Válaszában Ágh Péter elmondta, a tervezetet még a bizottság sem tekinti véglegesnek, az első egyeztetések kezdődtek el, de az eddigi tapasztalatok alapján az elsődleges elképzelésekhez képest jellemzően enyhébb szabályozás kerül kialakításra. Az államtitkár leszögezte, Magyarországnak lesz beleszólása a végső szabályba, a kormány pedig megvédi az ország érdekeit.

„Ócska színjáték, rossz színészekkel”

Tóth Bertalan napirend előtt úgy fogalmazott:

Ócska színjáték, rossz színészekkel. Ez az, amit az utóbbi hetekben a Fidesz művel a Magyar Nemzeti Bank alapítványainál eltűnt százmilliárdokkal kapcsolatban.

Az MSZP politikusa úgy látja, a kormánypárti képviselők „úgy beszélnek az alapítványok szabálytalanságairól, mintha nem önök asszisztáltak volna ehhez az egészhez, most meg előadják a legalávalóbb színjátékot, amikor az elkövetők és a cinkostársaik a saját lopásaikon csodálkoznak”. Tóth Bertalan ezt tartja „a világ legnagyobb és legcinikusabb bankrablásának”.

Válaszában Fónagy János világossá tette:

A jegybank független. Független a hazai és a nemzetközi szabályok szerint is. A jegybank működésével kapcsolatban a kormánynak mintegy 35 éve nincs semmilyen felelőssége. Az egész jegybanki intézmény azon a sarokkövön áll, hogy a jegybank független a kormánytól.

Az államtitkár megjegyezte, a jegybank ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult, az ÁSZ pedig korábban is ellenőrizte az alapítványokat, például 2018-ban még mindent rendben találtak.

„Abban a hiszemben voltam, hogy a bankrablók éjszaka érkeznek”

Varju László szintén az MNB-alapítványok ügyének szentelte felszólalását, amikor így vélekedett: „Olyan mérhetetlen mennyiségű kárt okoztak ennek az országnak, hogy azt nem lehet mellébeszéléssel elrendezni. Abban a hiszemben voltam, hogy a bankrablók éjszaka érkeznek, különböző eszközökkel felszerelve a pénzintézetekhez. Magyarországon ez nem így történt, a legnagyobb bankrablás itt nem néhány óra alatt, hanem tíz éven keresztül zajlott, az önök megtisztelő figyelme mellett.”

Csoportosan és szervezetten menekítettek ki forintszázmilliárdokat az MNB vagyonából. A bank kifosztását önök tették lehetővé egy gombnyomással, amikor a jegybanktörvényt úgy módosították, hogy annak veszteségeit a költségvetés fedezi, a nyereségével viszont szabadon gazdálkodhat

– támadta a kormánypárti képviselőket a Demokratikus Koalíció politikusa, hozzátéve: parlamenti vizsgálóbizottságot állítanának fel az ügyben.

Válaszában Fónagy János megjegyezte: „Örömmel hallom, hogy végre a magyar baloldalnak, ha tartalmilag nem is, de hangerőben van megfelelő képviselője.”

Azt mondják, hogy a parlamenti képviselőknek az egyik legfontosabb jellemzője a monotóniatűrés. Ha az ellenzék valamit egyfolytában mond, akkor nekünk egyfolytában ugyanazt kell válaszolni

– mutatott rá az államtitkár, aki ezután tartalmilag megismételte előző válaszát a jegybanki függetlenségről. Fónagy János azt kérte Varju Lászlótól, hogy „ön engem ne fenyegessen börtönnel”.

„Az EU nincs abban az állapotban, hogy egy ekkora nagyságrendű, háborúban lévő országot, sok-sok teherrel magára húzzon”

Simicskó István Ukrajna uniós csatlakozásáról beszélt, példaértékűnek nevezve a kormány által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazást, amit máshol nem alkalmaznak az Európai Unióban. A KDNP politikusa leszögezte, felelős döntést kell hozni, megérti az ukrán népet, de minden országnak teljesítenie kell a csatlakozáshoz szükséges kritériumrendszert.

Az Európai Unió nincs abban az állapotban, hogy egy ekkora nagyságrendű, háborúban lévő országot, sok-sok teherrel magára húzzon

– rögzítette Simicskó István, hozzátéve: Ukrajna csatlakozásával a Magyarországnak járó uniós források Ukrajnába kerülhetnek.

A kormánypárti képviselő egy uniós hiteltervről is beszélt, jelezve, hogy Ukrajna uniós tagsága „minden magyar háztartásnak több százezer forintjába kerülne”. Simicskó István a mezőgazdasági és a munkaerőpiaci kockázatokra is emlékeztetett, sőt szerinte még a 13. havi nyugdíj is veszélybe kerülhetne, ha ideköltöznének ukránok, és egy régi szabályozás miatt igényelnék a nyugdíjat.

Válaszában Zsigmond Barna Pál hasonló aggályokat fogalmazott meg az ukrán uniós tagsággal kapcsolatban. Az államtitkár kitért arra is, hogy a kárpátaljai magyarság helyzete sem fordult jobbra, miközben Ukrajna vállalta, hogy javítja a magyar közösség helyzetét.

A napirend előtti felszólalások sorát záró Halász János is arról beszélt, „életbevágóan fontos kérdés, a magyarok jövőjét döntő mértékben befolyásoló politikai ügy” Ukrajna uniós csatlakozása. A kormánypárti képviselő úgy látja, „Ukrajna erőltetett EU-csatlakozása óriási károkat okozna Magyarországnak”, és Ukrajnával együtt „a háborút is felvennénk az Európai Unióba”. Halász János a biztonsági kockázatokat is hangsúlyozta, valamint kiemelte: „A Tisza Párt vezette ellenzék nyíltan Ukrajna-párti”, nekik „Manfred Weber diktál, nekik Weber és az ukrán póló a fontos”, viszont a Fidesznek Magyarország az első.

Hidvéghi Balázs szerint ez az ügy

megmutatja, hol húzódik a törésvonal a magyar politikában. Azt kell nézni, ki milyen érdekből indul ki. Az egyik oldalon a nemzeti gondolatból kiinduló politikai erők állnak, a Fidesz–KDNP a nemzeti érdek szempontjából tekint a kérdésre. Az ellenzék viszont ezúttal is külső elvárásoknak akar megfelelni.

Az államtitkár úgy látja, a Tisza Párt megjelenése csak a legújabb leágazása egy hosszú hagyománynak, a párt a brüsszeli elvárásokat kívánja Magyarországon megvalósítani.