Magyar szerkesztőségek panaszolták be az államot az Európai Bizottságnál

„A Magyar Hang mögött álló cég, az Alhambra Press egy másik, egyelőre névtelenségét megőrizni kívánó hazai médiavállalkozással együtt április 28-án, hétfő reggel egy panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz tiltott állami támogatás miatt” – közölte a lap.

A bejelentésből az is kiderült, hogy a panaszosokat az Euclid Law, egy brüsszeli és londoni székhelyű, uniós versenyjogra szakosodott ügyvédi iroda képviseli. A panaszt gazdasági és adatelemzéssel igyekeznek alátámasztani, amelyet Kai-Uwe Kühn, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza készített egy kutatócsoport támogatásával.

A Lukács Csaba lapigazgató által jegyzett cikkben arról olvashatunk, hogy a kormány 2020. őszi, a koronavírus-járvány második hullámának idején, „Minden élet számít” címmel futó társadalmi célú hirdetése megjelent négy kormánypárti hetilapban is.

Az összesítésük alapján abban az évben a nyomtatott hetilapok piacán tíz szereplő volt: a Figyelő, a Szabad Föld, a Mandiner, a Demokrata, a 168 Óra, a Jelen, a Magyar Narancs, az Élet és Irodalom, a HVG, valamint a Magyar Hang. Utóbbi szerint „a kormányt támogató lapok eladott összpéldányszáma 2020-ban 58 ezer körül alakult hetente, a hat kritikus-függetlené pedig valamivel magasabb, 64 ezer körüli értéket mutatott. Nem volt tehát lényeges különbség, a példányszám nagyjából fele-fele arányban oszlott meg, így ennek az aránynak kellett volna megmutatkoznia az állami költésekben is”.

2023 elején, miután a sokadik Covid-hullámot követően a közintézmények is újranyitottak, közel száz munkaórát töltöttem el a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, hogy átlapozzam a tíz kiadvány közel ötszáz megjelent újságjának 35 ezer oldalát. Kockás füzetbe húztam a vonalakat a hirdetésekről, és a végeredmény elképesztő lett: a négy kormánypárti újságban 2020-ban 300 oldal közvetlen kormányzati, valamint további 213 oldal állami cég által feladott hirdetés jelent meg (listaáron, felárak és kedvezmények nélkül 1,04 milliárd forint értékben). Ezzel szemben a hat kormányfüggetlen lapban nem volt egyetlen oldal kormányhirdetés sem

– fogalmazott Lukács Csaba, hozzátéve: „2023 októberében tettünk bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál gazdasági erőfölénnyel való visszaélés ügyében a Mediaworks kapcsán. Nem ért meglepetésként, hogy a bejelentést a GVH hosszas gondolkodás után 2024 márciusában elutasította – pontosabban úgy döntött, hogy nem indít versenyfelügyeleti eljárást.”

Nemzetközi szintre vitték az ügyet

A szerző kitért arra is, hogy az állami támogatások ellenőrzése az Európai Bizottság feladata, és ilyen csak akkor folyósítható, ha nem torzítja a versenyt, sőt a tagállam csak akkor adhat állami támogatást, ha azt előzetesen bejelentette és az Európai Bizottság jóváhagyta.

„Ha az állami hirdetéseket nem átlátható és nem pártatlan módon osztják szét, az torzítja a piacot és sértheti az egyenlő bánásmódhoz való jogot – nemcsak a médiavállalkozások, de közvetve a polgárok jogát is a tájékozódáshoz. Abban az esetben, ha egy tagállam olyan támogatást nyújt, amiről a Bizottság nem tud és/vagy nem adott engedélyt, az lehet a következmény, hogy a folyósított összeget a vállalkozás vissza kell utalja a költségvetésbe” – olvasható a cikkben.

A Magyar Hang azt állítja, a feltárt bizonyítékok és összegyűjtött adatok „kétséget kizáróan azt mutatják, hogy a magyarországi médiatérképet súlyosan torzította az állami reklámbevételek elosztása. A kormányközeli médiumokat 2015 óta több mint 1,1 milliárd euróval támogatták. Az egyenlő versenyfeltételeket úgy elferdítették, hogy a piac már nem tud megfelelően működni. A kormányhoz kötődő, veszteséges cégeket mesterségesen támogatják a nyereséges, kormányfüggetlen cégek kárára. Ráadásul a magyar kormány a reklámpénzek elosztását egyfajta jutalomként adta azon tulajdonosok számára, akik megvásároltak bizonyos médiumokat, amelyek aztán kormánypártiak lettek. A folyamatban nemcsak a médiapiac sérült, hanem az állampolgárok tájékoztatása is. Azt pedig maga a Bizottság is sokszor kifejtette, hogy a sokszínűség hiánya a médiapiacon nagyobb kockázatot jelent, mint más ágazatokban, és jelentős fogyasztói sérelmet okoz”.

„Amennyiben a Bizottság helyt ad a panaszunknak, a tiltott állami támogatást kapó cégeknek vissza kell fizetniük legalább 1,1 milliárd eurónyi forintot (mintegy 450 milliárd forint) a magyar költségvetésbe” – derült ki a cikkből. A Magyar Hang egy 65 oldalas elemzést is közzétett a panaszuk hátteréről.