Több mint egy évtizede küzdenek murvás utakkal, bíróság elé vinnék a lakók az önkormányzatot

További Belföld cikkek
Szerda reggel, Pilisborosjenő egyik mart aszfaltos, poros útján állunk. A nap még csak most kezd emelkedni, a levegő még hűvös, de a tavaszi napfény ígéretesen kúszik végig a domboldalakon. A környék csendes, csak néha gördül végig egy-egy autó a kavicsos úton, felkavarva a port. Az idilli táj mögött azonban évek óta húzódó feszültség rejtőzik – lakók, hivatalos iratok, be nem tartott vállalások és egy szűnni nem akaró kérdés: vajon kié a felelősség azért, hogy egy budapesti agglomerációs településen 2025-ben még mindig ilyen utak vezetnek otthonokhoz?
A Napsugár lakókert története jóval több, mint egy félbehagyott beruházás krónikája – sokkal inkább lenyomata annak, hogyan fonódik össze magánérdek, közigazgatás és a mindennapi élet komfortja egy lassan másfél évtizede húzódó ügyben.
A főváros közvetlen vonzáskörzetében található településen több mint egy évtizede húzódik egy helyi infrastrukturális probléma, amely a Napsugár lakókertként ismert beépítéshez kapcsolódik. A 2012-ben indult lakóövezeti beruházás során az akkori fejlesztő és az önkormányzat között létrejött megállapodások a közművesítés mellett az útépítést és csapadékvíz-elvezetést is magukban foglalták. Az érintett területen azonban – több utcában – a mai napig nem valósult meg szilárd burkolatú útfelület.
A lakók egy csoportja a közelmúltban panaszt tett a Pest Vármegyei főispánnál, Tarnai Richárdnál, kérve a hatósági vizsgálatot arra hivatkozva, hogy a korábbi megállapodások szerződéses kötelezettséget rögzítenek az út- és vízelvezető rendszer kiépítésére. Az önkormányzat álláspontja szerint viszont a vállalt kötelezettségek nem határozták meg egyértelműen az útburkolat típusát, és a korábbi években kialakított murvás útszakaszok megfelelhetnek az eredeti szerződések tartalmának.

Tíz alkalommal fordultak az önkormányzathoz a lakosok
Az első megállapodás 2002-ből származik, amikor a beruházó, a Green Garden Kft. kérte az építési terület belterületté nyilvánítását. A megállapodás szerint a beruházó 12 méter széles út megépítésére vállalt kötelezettséget, de a burkolat típusa nem szerepelt a dokumentumban. A későbbi 2005-ös és 2008-as iratokban is megemlítik a helyi közutak, közterületek, a csapadékvíz-elvezetés és a teljes közművesítés kiépítését mint kötelező feladatot, az útburkolat azonban itt sincsen pontosan megjelölve. A beruházó későbbi jogutódja, a Green Garden Project Kft. 12 millió forintos fejlesztési céltartalékot helyezett letétbe az önkormányzatnál. A fejlesztések befejezése azonban a vállalkozás felszámolásával ellehetetlenült, az érintett útszakaszok így 2016 óta önkormányzati tulajdonba kerültek. A szerződések szerint az önkormányzat átvállalta a vállalattól a közmű-infrastruktúra kiépítését és karbantartását, a lakók szerint azonban ennek a feladatnak az önkormányzat nem tett eleget.
Panasszal élek az önkormányzat eljárásával kapcsolatban, mivel a Napsugár lakóparkban (különösen a Kendermag, Búza, Köles és Napraforgó utca) az aszfaltos út és az ahhoz kapcsolódó közmű-infrastruktúra a mai napig nem került kiépítésre, annak ellenére, hogy az önkormányzat az utakat tulajdonba vette, a kiépítésről több megállapodás rendelkezik, különösen a 2008. évi és a 2017. évi településfejlesztési szerződések, a beruházó vállalta a kiépítést, de ma már felszámolás alatt áll, így a kötelezettségek teljesítése lehetetlenné vált
– olvasható az egyik lakos önkormányzatnak megküldött panaszában, amely már a 10. levele volt.
A lakóparkban élők a főispánhoz fordultak, amennyiben viszont ez sem vezet megoldáshoz, abban az esetben bíróságra mennek, mert szerintük szerződésszegést követett el az önkormányzat, és elindítják a kártérítési igények előkészítését is.
Az önkormányzat folyamatosan végez fejlesztéseket, de priorizálniuk kell
Sajnos nincs annyi pénze az önkormányzatnak, hogy mindenhol szilárd útburkolatot csináljon egyik évről a másikra. Sőt, a karbantartásra is alig futja
– nyilatkozta az Indexnek Tömöri Balázs, a falu polgármestere, aki hozzátette, hogy a település korábban több fontos bevételi forrást elveszített, például a gépjárműadót vagy a behajtási díjat – ezt a lehetőséget az idén visszakapta a település –, így a fejlesztéseikhez folyamatosan figyelniük kell az elérhető pályázatokat.
Tömöri Balázs hangsúlyozta, az önkormányzat szakértői csapata bejárta a település összes utcáját, és értékelte azok állapotát – többek között a forgalom nagysága, az állagromlás üteme (pl. vízmosás), valamint a kül- és belterületi elhelyezkedés alapján. Az így kialakított prioritási sorrend határozza meg, mely szakaszokon hajtanak végre fejlesztést 2025-ben.

Az idei költségvetés alapján az önkormányzat célja, hogy a legkritikusabb állapotú utcákon elvégezzék a szükséges beavatkozásokat, például:
- Tölgyfa utca: nyomvályúk feltöltése, szintbe hozás, vízelvezetés javítása.
- Szent Donát utca: szakaszos aszfaltburkolat-helyreállítás a széleken, ahol az alap megsüllyedt.
- Kőfuvaros utca: vízlevezető átereszek kialakítása, murvás felület rendezése.
- Lucerna köz: árkok tisztítása, mezőről érkező csapadékvíz szabályozása.
A részletes beavatkozási terv elérhető a települési újság 13–14. oldalán, valamint az önkormányzat hivatalos weboldalán.
A panaszokkal kapcsolatban Tömöri Balázs felhívta a figyelmet, hogy az előző önkormányzati vezetés által kötött szerződésekben nem specifikálták az útburkolat anyagát, minőségét, így a beruházó által létesített murvás utak is megfelelhettek a vállalásnak – a szerződések átolvasása közben mi sem találkoztunk ilyen specifikációkkal, csak az „út” jelzővel. Az esetleges bírósági ügy miatt sem aggódik a településvezető.
Egyáltalán nem aggódom igazából. Azért nem, mert jó lelkiismerettel igyekszünk a település összes útját fejleszteni egész évben, de nem jut mindenhova. Higgye el, hogy ez nekem is nagyon kellemetlen, rossz. Azok az emberek, akik nagyon régóta itt élnek, ezt tudják. Akik nemrég költöztek ide, azoknak ez egy új élmény, hogy nem ugyanaz az utaknak, és egyáltalán a közműveknek, az infrastruktúrának az állapota, mint egy fővárosi kerületben, ahonnan, mondjuk, elköltöztek. Próbáljuk utolérni magunkat, úgyhogy valós a lakók által jelzett probléma, de az önkormányzatnak kevés forrása van utakra, azonban az újra szedhető behajtási díjakat megpróbáljuk felújításra fordítani
– fogalmazott.
Ettől függetlenül a polgármester elismerte lapunknak is, hogy a lakópark útjai rossz minőségűek, a lakók panaszai jogosak, és nem szeretné azt mondani, hogy hátrasoroltak az ott található fejlesztések, de „van olyan, ahol még nagyobb a probléma”.

Azokat az utakat, ahol pedig a polgármester szerint nagyobb a probléma, az Index stábja is felkereste.
Valóban elkél a felújítás sok helyen
A napsütéses délelőtt ellenére a levegőben finom por lebegett, ahogy lassan haladtunk végig a Tölgyfa utcán: minden egyes kerékfordulat újabb porfelhőt kavart fel a murvás, mélyen kivájt útfelületből. Egy enyhe kanyar után értük el a Kőfuvaros utcát, ahol a lejtő olyan meredek, hogy járművel is óvatosságra volt szükség. A laza, földes talajon még gyalogosan is bizonytalanná vált a járás, így könnyen elképzelhető, milyen állapotok uralkodnak itt egy kiadós nyári zápor után.
A Lucerna köz határában a mezőről lefelé áramló víz nyomai jól kivehetők voltak: a földút széle felázott, az árok – ahol egyáltalán létezett – régóta nem részesült karbantartásban. A Szent Donát utcában már aszfaltburkolattal találkoztunk, de annak minősége korántsem volt megnyugtató. A széleken a víz alámosta az alaprétegeket, több szakaszon beszakadt, így az úttest egyenetlen, helyenként balesetveszélyes.
Ezen belterületi utcák fejlesztésére azért is nagy szükség van, mert hétvégenként ellepik a szép falut a túrázni, kirándulni vágyók, akik ezeket az utakat, és nem pedig a lakópark útjait használják.
A képviselő-testületnek relatíve nehéz dolga van, mert sokféle igény van egy ilyen agglomerációs településen. Az utak mellett a kultúrára, minőségi zöldfelületekre is kell költenünk
– mondta Tömöri Balázs.
(Borítókép: Pilisborosjenő. Fotó: Papajcsik Péter / Index)