Olyan veszélyek leselkednek a hormonjainkra, amelyekre nem vagyunk felkészülve

„Az endokrinológia a belső elválasztású mirigyek betegségeivel foglalkozik, de jelentősége messze túlmutat ezen, anyagcsere-problémákat is felölel. Mezősi Emese professzor lapunknak feltárta, hogy a hormonok irányítják testünk szinte minden funkcióját. 

Az endokrin szó azt jelenti, hogy belső elválasztású mirigy, idetartozik az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékvese, a nemi mirigyek, a mellékpajzsmirigy és még nagyon sok egyéb hormontermelő sejtünk. 

Meglepő módon ma már a zsírszövetet is hormontermelő szervként tartják számon. Ha felborulnak ezek az érzékeny rendszerek, annak súlyos következményei lehetnek:

– figyelmeztetett a szakember, akivel közelebbről megnéztük, milyen veszélyek leselkednek a hormonrendszerünkre, azok milyen hatást fejtenek ki az egészségünkre, és hogyan küszöbölhetjük ki ezeket. 

A modern élet csapdája: a hormonjaink nincsenek felkészülve

Manapság egyre többször olvashatunk a „brain fog”, vagyis az „agyköd” jelenségéről, amikor úgy érezzük, mintha le lennénk tompulva, enerváltak vagyunk. Ennek okáról is kérdeztük a szakembert. Mezősi professzor megdöbbentő tényt tárt fel arról, hogyan kényszeríti szervezetünket a modern élet egy teljesen természetellenes működésre:

Az emberi szervezet nem tudott adaptálódni a rendkívül gyors technológiai, környezeti változáshoz. A Homo sapiens amikor még sok ezer évvel ezelőtt kialakult, akkor a napi átlagmozgás valószínűleg 30-40 kilométer körül lehetett, manapság pedig vannak, akik szinte a teljes napjukat inaktívan töltik 

– mutatott rá a modern élet egyik legnagyobb veszélyére. Manapság a javasolt heti testmozgás is csupán 150 perc, tehát óriási szakadék van aközött, amire a testünk optimalizálva lett, és amit megadunk neki.

Az agyunk ősi része szabotálja a fogyásunkat

Ha már a mozgáshiányról beszéltünk, adta magát, hogy a testsúlyproblémákra is kitérjünk, erre vajon hogyan hatnak a hormonok. A professzor leleplezte, miért annyira sikertelenek a fogyókúrák: 

Az étvágyunkat alapvetően a hormonok határozzák meg. Agyunk egy ősi területe, a hipotalamusz rendelkezik egy elképzeléssel arról, hogy nekünk hány kilónak kéne lenni, és ha lefogyunk, ez a terület megpróbálja azt a korábbi súlyt visszaállítani

– magyarázta a számunkra eddig teljesen ismeretlen koncepciót. Ellenünk dolgozik tehát ez az ősi agyterület, ami úgy tűnik, hogy jobban tudja, hogy milyen testsúlyban kellene lennünk, mint a többi szervünk. Ezenfelül megosztott még egy megdöbbentő tényt: 

„Egy-egy – úgymond – divatos extrém fogyókúrával rövid távon le lehet fogyni, de ezek az emberek sokszor még jobban visszahíznak, mint amennyit lefogytak” – világított rá Mezősi professzor. Ezt hívjuk jojóeffektusnak, és a fogyás során nemcsak a zsírszövetből veszítünk, hanem az izomszövetből is, és amikor ezt gyorsan visszahízzuk, akkor a zsírszövetet hízzuk vissza. Ezekkel a fogyókúrákkal az izomszövetet részben zsírszövetre cseréljük, ami nyilvánvalóan nem lehet cél. 

Az elhízás jelenleg körülbelül 33 százalékát érinti a magyar lakosságnak, és a túlsúly még további jelentős százalékot képez, így összességében már közel 70 százaléka túlsúlyos vagy elhízott a magyar embereknek

– világított rá. A betegeknek a szakember azt tanácsolja, hogy csak olyan életmódváltásba kezdjenek bele, amelyet hosszú távon tudnak folytatni. Tehát nem érdemes olyan diétát elkezdeni, amelyet egy hét után abba is hagyunk.

Forradalmi áttörés az elhízás elleni küzdelemben

Arról is kérdeztük az endokrinológust, hogy ugyan tele van az internet fogyást ígérő „csodaszerekkel”, de mi az, ami ténylegesen működik is? Elmondta, hogy az endokrinológia legizgalmasabb áttörése az elhízás elleni terápiás eredményekben történt.

Az áttörést az új gyógyszeres kezelések jelentik. Pár éve már tudunk törzskönyvezett gyógyszert adni Magyarországon és a világon máshol is az elhízásra. Az új készítmények a GLP-1-receptor-agonisták csoportjába tartoznak, és a legújabb generációs szerekkel már jelentős, akár a testsúly 20-22 százalékát jelentő fogyás is elérhető

– világított rá.  Szintén forradalmi változást hoztak a pajzsmirigygöbök új kezelési módszerei. Ma már lézerkezeléssel el lehet távolítani azokat a göböket, amelyek miatt korábban föl kellett vágni a beteg nyakát.

Hormonális egészségünk megőrzése érdekében a szakember különösen az alvás fontosságát hangsúlyozta, mivel „a nappal és az éjszaka fölcserélése a szervezet számára nagyon komoly stresszt jelent”, és ez súlyosan felboríthatja a hormonháztartást, különösen a gyermekeknél. Ennek a kényes egyensúlynak a felborulása pedig olyan élethosszig tartó problémákat okozhat, amelyek kezelése rendkívül összetett és gyakran csak tüneti szintű lehet.

Ijesztő a hormonháztartásunk felborulása: van, aki a pszichiátrián köt ki

Ha felborul a hormonháztartásunk, annak következményei ijesztőek lehetnek, nem csak fizikai hatásai vannak. 

– hangsúlyozta Mezősi. A pajzsmirigy túlműködése esetén a beteg „feldobott, jó hangulatú, úgy tűnik, mintha hipomániás irányba alakulna át az agyműködés, míg a mellékvesekéreg-túlműködésnél sokan pszichiátrián kötnek ki, mert zavartság tüneteit mutatják”.

Ha valamikor egy nő életében, akkor a legnagyobb eséllyel a menopauza környékén jelentkezik depresszió, és enyhébb formában az agy ösztrogénhiánya miatt szinte törvényszerűen kialakul 

– világított rá. A fogamzásgátló tabletták kapcsán Mezősi professzor kiemelte, hogy ezek az endokrinológia egyik legnagyobb sikerei közé tartoznak. „A fogamzásgátlás elérhetővé vált, ezáltal a nem kívánt terhességek megelőzhetőek, ez egy óriási előrelépés a modern társadalmak szerveződésében” – hangsúlyozta.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kombinált fogamzásgátló tablettáknak vannak kockázataik is, különösen a fiatal nők esetében. „Az egyik potenciálisan nagy veszélye a fokozott trombózishajlam, amely mélyvénás trombózis, tüdőembólia kialakulásához vezethet.”

A hormonpótlás kérdése különösen ellentmondásos terület. A szakember elmondta, hogy korábban a női hormonpótlást a menopauza után széleskörűen alkalmazták, mivel úgy gondolták, véd a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, és a csontritkulás megelőzésére is hasznos. Később azonban kiderült, hogy a menopauza után jóval később kezdett hormonpótlás inkább káros hatásokkal járhat, beleértve a stroke kockázatának növekedését.

Veszélyes anyagok a csapvízben

Mivel sokat lehet olvasni arról, hogy a hormonháztartást befolyásoló anyagok lehetnek a csapvízben, ezért erről is megkérdeztük az endokrinológusprofesszort. 

Ezeket az anyagokat endokrin diszruptoroknak nevezik, olyan anyagoknak, amelyek megzavarják a normális endokrin működéseket, mégpedig oly módon, hogy bizonyos vegyi anyagok a hormonokhoz hasonló szerkezetűek, és becsapják a hormonreceptorokat. Sajnos ilyen vegyi anyagból óriási tömeg és nagyon sokféle is van, úgyhogy nagyon nehéz szűrni is őket, és valóban, jelenleg például az ivóvízben ezek a minimális mennyiségben is hatékony anyagok sajnos kimutathatóak

– válaszolta, megjegyezve, hogy „vannak, akik ennek tulajdonítják például azt, hogy a férfiak hímivarsejtszáma az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökkent, és a férfi meddőség is egy komoly problémává vált a modern társadalmakban”. Hozzáfűzte, hogy az ivóvízben lévő endokrin diszruptorok súlyosságát még nem teljesen tudjuk megítélni.

Endokrinológiai cikksorozatunk következő részeiben részletesen körüljárjuk az elhízás, a pajzsmirigydaganat és a meddőség témakörét.

(Borítókép: Mezősi Emese, a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság [MEAT] elnöke. Fotó: Nagy Tamás / Economx)