A kormány háztartási és szépségápolási termékekre is kiterjesztheti az árrésstopot

Kormányinfót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Vitályos Eszter kormányszóvivő, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtök délután. Gulyás Gergely azzal kezdte, hogy a kormány a csütörtöki ülésén a költségvetéssel foglalkozott.

„A legfontosabb annak a környezetnek a megértése, amelyben ez a költségvetés születik. Nehéz évek vannak mögöttünk, de olyan költségvetést nyújtanak be, amely a békére épít, joggal tekinthető békeköltségvetésnek” – mondta a miniszter, hozzátéve, számos, korábban már bejelentett intézkedésre is biztosítanak forrást.

A költségvetés biztosítja a korábbi ígéreteknek megfelelően a hathavi fegyverpénzt, miközben csökkentik a hiányt, az államadósságot és az inflációt. Emellett folytatódnak a béremelések is, összességében pedig abban bíznak, hogy a világgazdasági helyzet változása és a világpolitikai helyzet változása, a béke megteremtése a gazdasági növekedésben is jól látható lesz.

Nagy Márton a reálbérek alakulásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi adatok nem kielégítőek. A csütörtökön közzétett adatok szerint februárban a bruttó átlagkereset 661 400 forint, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset 455 000 forint volt. Az éves növekedés mértéke bruttó szinten 9,3 százalék, nettó szinten 9,1 százalék, míg a reálkeresetek mindössze 3,5 százalékkal emelkedtek. A miniszter szerint ez nem elég, úgy véli, a reálbérek növekedésének 5 százalék felett kell maradnia.

Nagy Márton: Az adócsökkentési politika fókuszában a családok állnak

Nagy Márton kifejtette, a béke lehetőséget ad arra, hogy visszatérjenek az adócsökkentési politikához, amelynek fókuszában a családok állnak. A miniszter ismertette, hogy a következő évben 4,1 százalék lehet a növekedés, az infláció 3,6 százalék, az államháztartás hiánya GDP-arányosan tovább mérséklődik, idén valamivel magasabb lehet a célszámnál, jövőre 3,7 százalékra csökkenthetik. Az adósságráta 2026-ra 72,3 százalék lehet, és 95 ezer milliárd folyó áras GDP-vel számolnak forintban. Emellett 35 ezer milliárd forint körüli kiadási főösszeggel terveznek, a bevételi oldal 34 ezer milliárd körül lehet, a pénzforgalmi egyenleg hiánya 4100 milliárd, az eredményszemléletű hiány 3600 milliárd forint körül alakulhat.

Nagy Márton közölte, a hiánynak csökkennie kell, mégpedig a kamatkiadásokkal párhuzamosan, az elsődleges egyenlegnek nulla körül kell maradnia, vagyis a költségvetési hiányt teljes egészében a kamatkiadások teszik ki jövőre, ami 3,7 százalék lehet.

Az Európai Unió jelenleg azt vizsgálja, hogy a védelmi kiadásokat ki lehessen venni a költségvetési elszámolás alól, ezzel kapcsolatban megjelent egy uniós fehér könyv, amely akár 1,5 százalékos mozgásteret is biztosíthatna a tagállamok számára, de ez a szabály egyelőre nem lépett hatályba.

A magyar kormány felkészült a lehetőségre, de még nem számol ezzel a mozgástérrel. A költségvetésben védelmi tartalékot hoznak létre, amely lehetőséget adhat arra, hogy a kormány éljen az uniós könnyítéssel, ha az hatályba lép. Elmondta, a 2026-os költségvetésben a védelmi kiadásokra a GDP 2 százalékát szeretnék költeni továbbra is. A miniszter közölte, hogy a 2025-ös költségvetést magasabb makrogazdasági számokkal tervezték, mivel azt békeköltségvetésnek szánták. Az idei növekedési előrejelzést 2,5 százalékra módosították, de a kormány szerint a magyar gazdaság továbbra is növekedési pályára állhat. 

A Donald Trump által kilátásba helyezett vámokról úgy fogalmazott, hogy az amerikai tervek folyamatosan változnak, de a kormány elemzi a várható hatásokat, közvetlenül és közvetve is vizsgálva az esetleges exportkövetkezményeket.

A miniszter a Matolcsy család gazdagodásáról is beszél

A nemzetgazdasági miniszter közölte, nem tud arról, hogy bármilyen módon hozzájárult volna a Matolcsy család gazdagodásához, és hozzátette, alelnökként gyorsan lemondott egy kuratóriumi pozíciójáról, egészen 2020-ig nem is foglalkozott a kérdéssel. Elmondta, hogy az MNB alapítványai fölötti ellenőrzést az MNB felügyelőbizottsága és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) végezte, így semmilyen korábbi pozíciójában nem volt ellenőrzési jogköre. A jegybanki igazgatóság a saját hatáskörében döntött a konstrukciók létrehozásáról, és később sem volt arra mutató jel, hogy ezekkel kapcsolatban szabálytalanság történt volna.

Sem akkor, sem később nem álltak rendelkezésre olyan információk, amelyek problémás működésre utaltak volna

– közölte Nagy Márton, hozzátéve, továbbra sem kíván foglalkozni a Magyar Nemzeti Bank ügyeivel, míg a jegybanki vagyonvesztéssel kapcsolatban elmondta, ha a vizsgálat megállapítja, hogy jogszerűtlenség történt, akkor foglalkozik az üggyel.

Gulyás Gergely közölte, telefonon beszélt Varga Mihály jegybankelnökkel, és a kormány nyitott arra, hogy jogszabályi változtatásokkal szűkítse a jegybank feladatkörét, ahogy azt a korábbi pénzügyminiszter már felvetette. Hozzátette, az esetleges szabálytalanságok kivizsgálása nem függ attól, hogy a kormánynak van-e beleszólási jogköre a jegybank működésébe, abban viszont teljes az egyetértés, hogy a jelentős mértékű vagyonvesztés elfogadhatatlan – függetlenül attól, hogy az rossz gazdálkodás eredménye volt, vagy bűncselekmény áll mögötte.

Árrésstop: újabb termékek árát szabályozhatja a magyar kormány

Nagy Márton az árrésstopról elmondta, a kormányzati intézkedés eddig 18,8 százalékkal mérsékelte a szabályozás alá vont termékek árát, majdnem ezer termék esetében tapasztalható árcsökkenés. Szerinte az intézkedés már a márciusi inflációs adatokban is éreztette hatását, áprilisban pedig az infláció 4, az élelmiszer-infláció pedig 5 százalék körül alakulhat.

A kormány jelenleg vizsgálja az árrésstop kiterjesztésének lehetőségét, különös tekintettel a háztartási és szépségápolási termékekre – ezek az új területek kerülhetnek szabályozás alá. A döntés május végén születhet meg.

Létrejön a Trump–Orbán-találkozó

Nagy Márton az Index kérdésére elárulta, a már vámháború előtt elkezdődött a külön kereskedelmi megállapodás tárgyalása az Egyesült Államokkal. Ez a vízumkérdésre, a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodás visszaállítására és a befektetésekre is kiterjedhet, idesorolva az energiakérdéseket is. A miniszter konkrétumot egyelőre nem kívánt mondani, de nyáron be lehet erről számolni.

A kéknyelv-betegség, amely már elérte Ausztriát, és a száj- és körömfájáshoz hasonlóan szintén a szarvasmarhákat érinti, vakcinázással kezelhető lenne, ám ezt a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé. Gulyás Gergelytől kérdeztük, hogy a jogszabályban lesz-e változás, a miniszter annyit mondott, hogy az állategészségügyi hatóság feladata ilyen esetben javaslatokat tenni a vakcinázásra, ha így lesz, a kormány támogatja azt. 

Arra a kérdésünkre, hogy még az ősszel létrejöhet-e a Trump–Orbán-találkozó, Gulyás Gergely közölte, két kérdést szokott kapni, az egyik, hogy mikor kerül le Rogán Antal az amerikai szankciós listáról – ez megtörtént –, a másik, hogy mikor találkozhat az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök – utóbbi megtörténik.

Gulyás Gergely elmondta, miért módosították korábban Rogán Antal feladatkörét

Gulyás Gergely kitért rá, hogy Rogán Antal nem korrupciós vádak miatt került fel az Egyesült Államok szankciós listájára, mivel erre Washington részéről nem állt rendelkezésre semmilyen bizonyíték. A miniszter szerint az, hogy három hónap elteltével visszavonták a szankciót, jól mutatja, hogy a szankció kiszabásakor politikai indíttatású döntés született.

A miniszter közölte, Rogán Antal feladatkörét azért módosították korábban, hogy elsősorban a választásokkal és a kormányzati kommunikációval összefüggő ügyekre tudjon koncentrálni, vagyis Gulyás Gergely szerint nincs összefüggés a korábbi amerikai szankció és Rogán Antal szerepkörének változása között.

„Magyar képviselők azért dolgoznak Brüsszelben, hogy ne kapjunk uniós forrásokat”

Gulyás Gergely elmondta, hogy 2010 óta sok kórházfejlesztés történt Magyarországon, és ha a rendszerváltás utáni időszakot nézzük, a jelenlegi kormány az első helyen áll, ettől függetlenül még több kórházat újítanának fel.

„Takács Péter államtitkár azokat a kórházfejlesztéseket mutatta meg, ahol a tervek megvannak, csak várni kell még, mert magyar képviselők azért dolgoznak Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapjon uniós forrásokat” – mondta Gulyás Gergely.

„Ha valaki ezt a földet csak úgy elhagyja, az árulás” – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium katonai identitásért felelős miniszteri biztosa egy kadétoknak tartott előadás végén, ahol a külföldön letelepedő magyarokról beszélt. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban leszögezte, Töll László álláspontja ellentétes a magyar kormány álláspontjával. A miniszter hangsúlyozta, rátermettség, bátorság, ha valaki egy idegen nyelvet elsajátít, és külföldre megy. Gulyás Gergely az esetleges következmények levonását a honvédelmi miniszterre bízná.

A kormány felelős az infláció elleni küzdelemben

A magyar kormány a 2026-os költségvetésben nagyjából 400 forint körüli árfolyammal számol, ugyanakkor Nagy Márton szerint ez az érték módosulhat. Közölte, hogy a költségvetésben szereplő árfolyam csupán technikai jellegű számítás, és elmondta, a kormány célja a stabil árfolyam fenntartása, ugyanakkor ha az árfolyam erősödik, azt Nagy Márton örömmel veszi.

Az árfolyam-politika a Magyar Nemzeti Bank hatásköre, és Nagy Márton jelezte, hogy a jövőben nem kíván véleményt formálni a monetáris politikáról, noha, saját szavaival élve, korábban ezt vehemensen megtette. 

A miniszter hangsúlyozta, a kormány továbbra is felelősnek érzi magát az infláció elleni küzdelemben.

Nagy Márton a 100 új gyár programról elmondta, több mint 100 nagyberuházást gyűjtöttek össze, az első 100-at szeretnék bejelenteni. Ezek a gyárak nemcsak a feldolgozóiparból, gépiparból jönnek, hanem az élelmiszeriparból is, és nagy verseny van abban, hogy ki kerüljön az első 100-ba. Dolgoznak ezen, napok, hetek kérdése, hogy bejelentsék az első 100 gyárépítési programot. Három ágazatot emelhetnek ki, a gépipart, kutatás-fejlesztést és az élelmiszeripart.

A Japánban történt tárgyalásáról elmondta, megnyílik a lehetőség a vasúti együttműködésben, az energetikában és az atomenergia területén, miközben a Hitachi érdeklődik a reptéri gyorsvasút kiépítése iránt, a Suzuki pedig elektromos autókat is gyártana Magyarországon.

Gulyás Gergely szerint Magyar Péterék Ukrajna uniós tagságát támogatják

Ahogy arról beszámoltunk, ukránra cserélték a piros-fehér-zöld magyar zászlót Magyar Péter egyik fotóján, melyet a megafonos Bohár Dániel posztolt a Facebook-oldalán. Magyar Péter Facebook-posztban közölte, kormányra kerülésük után bűncselekménnyé teszik a hasonló hamisításokat.

Gulyás Gergely szerint olyan ember tesz ilyet, aki minden mémet jogsértőnek tekint, ráadásul szerinte Magyar Péterék bevallottan azt képviselik, hogy támogatják Ukrajna uniós tagságát.

A Kormányinfóról ezúttal is percről percre számoltunk be, amelyet ezen a linken olvashatnak el.