Súlyos váddal illetnek egy fideszes polgármestert – most reagált az Indexnek

Böröcz László polgármester 5,5 milliárd forint értékben vásárolt államkötvényt az önkormányzat tartalékából decemberben – írta a napokban a közösségi médiában V. Naszályi Márta, a budavári önkormányzat korábbi polgármestere. A korábbi polgármester szerint a döntést Böröcz László egy személyben hozta meg, és az adatok alapján szerinte úgy tűnik, hogy a vásárlást nem előzte meg semmilyen gazdasági számítás, az egyéb pénzügyi megtakarítási formákkal való összevetés.

V. Naszályi Márta szerint nem egyértelmű a megkapott dokumentumok alapján, hogy „a megvásárolt államkötvényekkel milyen módon rendelkezhet az önkormányzat, mikor lehet veszteség nélkül visszaváltani, hogyan kamatozik, és milyen ütemezésben”. A volt polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte az I. kerület fejlesztése helyett „a kormányuk által csődbe vitt magyar államot akarja pénzelni a kerületi Fidesz”.

Az Index az üggyel kapcsolatban megkereste Böröcz Lászlót, az I. kerület polgármesterét, valamint gazdasági szakértők véleményét is kikértük.

Böröcz László: Szomorú, hogy évekig kezelhette így az önkormányzati vagyont

A polgármester az Indexnek az alábbi tájékoztatást adta.

„Az önkormányzatok a szabad pénzeszközök lekötését a költségvetési rendeletükben szabályozzák. 2020-ban, V. Naszályi Márta polgármesterségének első évében ez így szerepelt az első kerület költségvetési rendeletében: 24. § A Képviselő-testület – kamatbevétel szerzése céljából – az átmenetileg szabaddá váló pénzeszköz lekötési jogát értékhatár nélkül a polgármesterre ruházza át. A polgármester a bankbetétbe történő elhelyezésen kívül kizárólag állam által garantált értékpapír (államkötvény) vásárlására jogosult.

Számos önkormányzat praktikusan – elsősorban a gyorsaság miatt – polgármesteri hatáskörbe utalja a lekötéseket, például a XI. és a XII. kerület is. Most polgármesterként hasonlóan jártam el, mint V. Naszályi Márta. Vagyis majdnem, mert 2023-ban a testület az akkori gazdasági bizottság hatáskörébe utalta a lekötéseket, mert kiderült, hogy a számlavezető bankkal nem tárgyalt az akkori polgármester, és magasabb kamattal lehetett volna lekötni a szabad pénzeszközöket. Később a bizottság kezdeményezésére ez megtörtént, és jobb feltételekkel sikerült lekötni a forrásokat.

Ami a tényeket illeti: 2024. évben a számlavezető bankunk ajánlataiban a lekötés után járó kamat 5,80 és 6,08 százalék között volt. Ezek az adatok nyilvánosak, a Gazdasági és Jogi Bizottság tárgyalta őket a novemberi ülésen, tehát erről a képviselő asszonynak is tudomása volt. Ezzel szemben 2024 decemberében a Magyar Államkincstárnál 6,5 százalékos éves kamatra lehetett lekötni a szabad pénzeszközeinket. Ezek alapján döntöttem az 5,5 milliárd forint lekötéséről.

Ez a legbiztonságosabb befektetési mód a legmagasabb kamattal. Akkor jártam volna el felelőtlenül, ha nem ezt a megoldást választom. Számomra az a legfontosabb, hogy az önkormányzat és az itt élők vagyona ebben a változó világban a lehető legbiztonságosabb helyen kamatozzon – ebben az esetben ráadásul kifejezetten jó hozamot tudunk realizálni. Azt is fontos tisztázni, hogy az államkincstárnál való lekötésnek nincs pluszköltsége. Sokkal likvidebb, mint a banki lekötések, mert az önkormányzatok esetében bármikor felbontható, és időarányosan a kamatokat megkapjuk.

Ez alapján őszintén szólva egészen meglepő V. Naszályi Márta képviselő asszony állítása, hiszen az általa leírtaknak nincs köze a valósághoz. V. Naszályi Márta posztjából számomra egyetlen dolog derül ki: alapvető gazdasági összefüggéseket sem ért. Szomorú, hogy évekig kezelhette így az önkormányzati vagyont” – fogalmazott Böröcz László.

Csőd közelében lenne Magyarország?

Az üggyel kapcsolatban megkerestük Sebestyén Gézát, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét is, aki elsőként kiemelte, hogy az önkormányzatok esetén is igaz az a közgazdasági tény, hogy a számlán álló pénz értékét folyamatosan eszi az infláció. Az a polgármester, aki nem fekteti be a rendelkezésére álló, legalább néhány hetes időtávon nélkülözhető tartalékokat úgy, hogy a vagyon reálértékét megőrizze,

Tavaly az önkormányzatok összes pénze 900 milliárd forintra rúgott. Az éves infláció 25,7 százalék volt 2023 januárjában. Ha az önkormányzatok 2022-ben 900 milliárd forintot alacsony vagy nulla kamatot fizető bankszámlán tartottak volna, akkor gyakorlatilag elbukták volna a megtakarításaik reálértékének negyedét, ami ebben az esetben 225 milliárd forint környékén lett volna.

Ha egy önkormányzat 2022 októberében vett magyar állampapírokat egymilliárd forintért, akkor a következő egy évben 27 százalék hozamot, azaz 270 millió forintot keresett, ma pedig már 1,44 milliárd forint felett diszponál, azaz csaknem másfélszeresére nőtt a rábízott vagyon, szemben azzal, aki bankban tartotta, és lényegében minimális hozamot tudott csak felmutatni

– összegezte az Indexnek Sebestyén Géza.

Az állampapírok vásárlása ettől a veszteségtől óvja meg az önkormányzatokat. És mivel az önkormányzati vagyon igazából a választópolgárok vagyona, így a közösséget is. Arról nem is beszélve, hogy ez a legbiztonságosabb helye a megtakarításoknak, még a bankbetétek kockázata is magasabb, mint az állampapíroké. Számos befektetési lehetőség áll az önkormányzatok rendelkezésére. Ezek közül a legbiztonságosabb az állampapír-vásárlás. Emellett tarthatják a pénzt bankbetétben, amely minimális hozamot fizet; pénzpiaci alapokban, amelyek gyakorlatilag rövid lejáratú államkötvények; illetve be is fektethetik különböző projektekbe. 

Ugyanakkor érdemes arra is kitérni, hogy a korábbi polgármester szerint Böröcz László a „csődbe vitt magyar államot akarja pénzelni a kerületi Fidesz”. Ezzel szemben fontos kiemelni, mindhárom nagy hitelminősítő intézetnél a befektetésre ajánlott kategóriában van Magyarország. A Budapesti Corvinus Egyetem docense pedig azt is hozzátette, Magyarországon ma több mint 3000 önkormányzat van.

Azaz egy önkormányzat átlagosan 300 millió forint pénzeszközzel rendelkezik. A kormány tehát egészen biztosan nem veszi észre azt, ha egy átlagos önkormányzat nem állampapírban tartja a pénzét, hiszen ez a 300 millió forint a teljes magyar államadósság kevesebb mint 0,001 százaléka.

Az, hogy egy magyar állampolgár elad pármillió forintnyi magyar államkötvényt, gyakorlatilag kerekítési hiba mind az államadósság, mind pedig a finanszírozás szempontjából. „Akik ennek bedőlnek, azok érzik csak meg a döntésük hatását, hiszen magasabb kockázattal keresnek jellemzően kevesebb pénzt, vagy akár komoly összegeket buknak, mint ahogyan ezt Donald Trump vámháborújának április eleji eszkalációjánál láthattuk” – összegezte Sebestyén Géza.

(Borítókép: Böröcz László 2025. január 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)