Avar kori temetőt tártak fel a BYD-gyár építési területén

Megelőző feltárást tartottak a Magyar Nemzeti Múzeum és a Móra Ferenc Múzeum régészei a szegedi BYD autógyár építési területén. 

Sóskuti Kornél, a Magyar Nemzeti Múzeum csoportvezető régésze a Szeged.hu-nak elmondta, hogy rátaláltak egy 152 síros avar kori temetőre, amelyben arany fülbevalót és a Bizánci Birodalomból származó csengőt is találtak. Sóskúti elmondta, hogy a temető a VI. század végéről, a VII. század elejéről származhat.

A temető mellett településnyomokat is feltártak a régészek. A Szeged Televízió szerint a helyszínen késő középkori és népvándorlás kori emlékeket is találtak, többek között tárolóvermeket, kutakat és állattartáshoz köthető karámok nyomait. A régészek a BYD területének eddig a felét tárták fel.

Világszenzáció lenne, ha Attila aranykoporsóját megtalálnák a szegedi BYD területén

Attila, a hunok királya a magyar nyelvterületen a mai napig nagy népszerűségnek örvend, míg Nyugat-Európában a gonoszság és a barbárság szimbóluma. A szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei rendszeresen kapnak bejelentéseket arról, hogy hol lehet az egykori hun vezér aranykoporsója. Egyes feltételezések szerint egy ilyen helyszín a Szegeden épülő kínai e-autógyár területe. Az Index ellátogatott a BYD területén folyó ásatásokra, hogy vajon tényleg megkerül-e már a fejedelmi lelet.

„Egy dolog lehet: Attila sírját itt fogjuk megtalálni” – tréfálkozott Botka László a BYD kínai befektetőivel, amikor aggodalmaskodva „már ötvenedjére kérdezték meg” tőle: várható-e értékes régészeti lelet felbukkanása a gyárnak kijelölt 300 hektárnyi területen. A szegedi polgármester erről egy lakossági fórumon beszélt, ahol részleteket árult el az e-autógyár és a város közötti tárgyalásokról. A kínai befektetők „rettentően érzékenyek voltak” a régészeti feltárásokra, mert attól tartottak, hogy egy nagy jelentőségű lelet teljesen felborítja a gyár építésének ütemtervét.