Alkotmányossági aggályok is felmerültek a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben

Mint ismeretes, a kormány április 3-án kezdeményezte Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (International Criminal Court, ICC). A 1090/2025. számú kormányhatározat szerint hazánk felmondja az ICC statútumát, valamint a bíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, 2002-ben New Yorkban elfogadott megállapodást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a lépést indokolva kifejtette, hogy a testület az eredeti céljától eltérve politikai szervezetté vált, amit jól példáz a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés. A kormány elfogadhatatlannak tartja ezt a folyamatot, ezért nem kíván tovább részt venni a bíróság munkájában.

Nem vált a belső jog részévé

A politikai mellett vannak alkotmányjogi aggályok is. Utóbbiakra már két évvel ezelőtt, 2023 márciusában célozgatott Gulyás Gergely, amikor arra a kérdésre, hogy az ICC főügyészének elfogatóparancsára letartóztatnák-e Magyarországon Vlagyimir Putyint, azt válaszolta:

Magyarországon a magyar jogrendnek tudnak érvényt szerezni, ez alapján nem tudnák letartóztatni az orosz elnököt, mert nincs kihirdetve az ICC-statútum.

Hozzátette: dualista alapon állunk, nemzetközi egyezmény elfogadása önmagában nem válik a belső jog részévé, csak ha kihirdetik, ami azért nem történt meg, mert a magyar Alaptörvénnyel ellentétes az egyezmény.

Hol akadt el a kihirdetési kezdeményezés?

Ahhoz képest, hogy

• az első Orbán-kormány képviselője 1999. január 15-én aláírta a római statútumot,
• amit a parlament 2001. november 6-án határozatban megerősített,
• majd ennek nyomán a megerősítő okiratot 2001. november 30-án letétbe helyezték,
• és maga a római statútum 2002. július 1-jén a hatályba is lépett,

az elmúlt negyedszázadban nem tudták, illetve nem akarták a hol egymást váltó, hol a korábbi tevékenységüket folytató kormányok, hogy a római statútumot törvényi formában beiktassák a magyar jogrendszerbe.

Azóta mutogattak a külügyi és az igazságügyi tárca szakértői, hivatalnokai és különböző rangú vezetői a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) tisztviselőire, hogy ott akadt el alkotmányossági aggályok miatt a kihirdetési kezdeményezés. Legalábbis erre következtetett egy 2019-es tanulmányában Kovács Péter, a nemzetközi jog professzora, aki nem mellesleg 2015-től 2024-ig az ICC magyar tagja is volt, bár említett dolgozatát elsősorban kutatói, és nem bírói minőségében készítette:

Tudomásunk szerint sem a tágabb magyar közvéleményt, sem az érdeklődő tudományos közösséget nem tájékoztatta a KEH arról, hogy tulajdonképpen mi is az, amit alkotmányossági problémának tekint. Ugyanakkor a parlamenti vitákban elhangzott utalások, parlamenti képviselői dokumentumok vagy eseti beszélgetések félmondatai, tudományos írások egyaránt arra utalnak, hogy egy elemet tart igazán aggályosnak a KEH, és ez a mentességi klauzula, és annak is az államfőkre vonatkozó fordulata.

Az egyezmény ominózus rendelkezése így szól:

A jelen statútum a hivatalos minőségre való tekintet nélkül egyaránt vonatkozik minden személyre. Semmilyen körülmények között sem mentesíti az adott személyt a jelen statútum szerinti büntetőjogi felelősség alól különösen az állam- vagy kormányfői tisztséggel, kormány- vagy parlamenti tagsággal, választott képviselői vagy kormányhivatalnoki tisztséggel járó hivatalos minőség, és mint olyan, nem indokolja a büntetés mérséklését.

Ezt a verziót erősítette meg nemrég Tóth Norbert nemzetközi jogász is, aki az InfoRádiónak elmondta: Valószínűleg azért maradt így a helyzet olyan sokáig, mert a parlament politikai pártállástól függetlenül úgy gondolta, hogy ez a szerződés a magyar köztársasági elnök alkotmányos jogállását sérti, és ezért alkotmányellenes lehet a kihirdetése.

Átszámozott törvényjavaslatok

A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának és a Statútum 8. cikkére vonatkozó kampalai módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot T/10722. számon eredetileg Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter terjesztette be a parlamenthez, még 2016 májusában.

Lássanak csodát, 2016. május 25-én meg is tartották a törvényjavaslat általános vitáját. Minden felszólaló – pártállásra tekintet nélkül – helyeselte a javaslat azon megoldását, hogy a képviselői és egyéb mentességek tekintetében úgy módosítanák az odavágó törvények szövegét, hogy az abban „foglalt mentelmi jog nem jelenti akadályát a [...] felelősségre vonásának a Magyarország által elismert joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság joghatósága alá tartozó büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt”.

Aztán ismét elakadt a folyamat. A Trócsányi-féle indítvány 2021 elején ugyan ismét felbukkant a parlament üléstervében – ezúttal már T/383. számon, de már nem került a képviselők elé.

A római statútum belső jogrendszerbe illesztéséhez módosítani kellett volna a mentelmi joggal kapcsolatos, kétharmados szavazattöbbséget igénylő sarkalatos törvényt, továbbá a Büntető törvénykönyvbe kellett volna illeszteni két új bűncselekményi tényállást is:

1. az ellenséges hadsereghez tartozó személyek alattomos megölését, 
2. valamint a népirtás, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény nyilvános tagadását.

Érthetőnek tűnt Kovács Péter kifakadása a már idézett tanulmányában:

Sokkal több mint tizenhét éve próbálja a magyar egyetemi világ nemzetközijogász-közössége tudatosítani, hogy a Magyarország által is elfogadott, aláírt és ratifikált nemzetközi szerződési kötelezettség kihirdetésének elmaradása nem játék, nem bocsánatos bűn, és nem intézhető el azzal, hogy »úgysem tűnik fel senkinek«, és »attól még tudnak nyugodtan aludni a magyar emberek...«, hanem sok érv szól amellett, hogy itt tulajdonképpen komoly következményekkel járó mulasztásban, sőt alkotmányos mulasztásban van a törvényhozó.

A kilépés menete

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes több mint egy hete nyújtotta be a parlamenthez a római egyezmény felmondását célzó törvényjavaslatot, amelynek preambuluma szerint

Noha az ICC nem az ENSZ szerve, hanem egy különálló nemzetközi szervezet, de mégis az ENSZ főtitkára a szerződés és az azzal kapcsolatos iratok letéteményese, ő őrzi ezen dokumentumok hiteles példányait, és ezért végső soron őt kell tájékoztatni arról, hogy Magyarország fel kívánja mondani a szerződést.

A további lépésekről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a parlament még április vége előtt el tudja kezdeni a törvényjavaslat tárgyalását, majd május végén ki is írhatják erről a szavazást, ezt követően pedig az ENSZ-t is értesíteni fogják. Hozzátette azt is, hogy a nemzetközi jogszabályok értelmében ez a döntés egy év múlva lép majd hatályba.

(Borítókép: A Nemzetközi Büntetőbíróság épülete Hágában. Fotó: Michel Porro / Getty Images)