Eltűnik a főváros egyik legrondább közterülete, teljesen átalakul

Ha mondani kellene Budapesten a külváros lerobbantságának példájaként egy helyszínt, akkor a 3-as metró Ecseri úti kijárata tálcán kínálja magát. A felújított, 21. századi metrókijáratok a késő Kádár-korba vezetnek. Az arra járó autóközpontú térszerkezettel találkozhat, ennek részeként egy jókora parkolóval, a régóta ott lévő, már lebontott rozoga pavilonok elhelyezése teljesen esetleges volt. Az úgynevezett zöldfelület nagyjából az Üllői út menti fákban és néhány, szebb napokat látott bokros, füves, szigetszerű térelemben merül ki. A gyalogosok a metróból a felszínre érve egyenként oldódnak fel a forgatagban, nyoma sincs annak a – már nem is annyira modern – építészeti koncepciónak, amit úgy hívunk: közösségi tér.

A közterület vállalhatatlan állapotának felszámolása, funkciójának újragondolása az érdekeltek számára eddig is evidencia volt, azonban sem a metró felújításhoz kapcsolódóan a BKV, sem a főváros nem lépett. Ferencváros Önkormányzata legalább közösségi tervezést kezdeményezett, és egy tervpályázatot is kiírt. (A lakosság számára a közbiztonság és a köztisztaság kérdésének rendezése volt a legfontosabb.) A 2024-es önkormányzati kampányban maga a megvalósítás is előkerült, de Baranyi Krisztina forrást megítélő javaslatát korábbi baloldali szövetségesei elkaszálták. Lapunknak adott interjújában Gegesy Ferenc egykori ferencvárosi polgármester korábban azt nyilatkozta:

Nem vizsgálva, hogy a metró kijárati környezete kinek a hibájából nem készült el, azzal egyetértek, hogy az ott lévő pavilonokat le lehet cserélni. Még azzal is, hogy legyen füvesítés, faültetés. Költsünk erre 100 vagy akár 200 millió forintot is. Rendben van. De 2 milliárdot? Egyrészt ennyire nem gazdag az önkormányzat, másrészt a vállalható lakhatási körülmények biztosítása nagyságrendekkel fontosabb közfeladat.

Torzsa Sándor, az MSZP–DK frakciószövetség vezetője szerint az Ecseri úti metró felszíni felújítása a 2023-as árajánlatok alapján valóban 2 milliárd forintba került volna az önkormányzat által eredetileg tervezett 1 milliárd forint helyett, ami már akkor jelentős túlárazásnak tűnt. Egy példát említve, a könnyűszerkezetes üvegépületet 2,4 millió forint/négyzetméter áron építettek volna meg, miközben ilyen négyzetméteráron a budai hegyekben lehet luxusvillát kapni. 

A baloldali képviselők nem is szavazták meg ezt a túlárazott ajánlatot, döntésüket viszont Baranyi Krisztina polgármester megvétózta. A drágállott beruházásra azonban a testületi többség újra nemet mondott.

így végül sikerült 400 millióval lejjebb tornászni az árakat, tehát az Ecseri úti metrómegálló átfogó felszíni rendezése 1,6 milliárd forintból fog megvalósulni. (Torzsa Sándor azóta sem érti, hogy Baranyi Krisztina miért ragaszkodott foggal-körömmel ahhoz a túlárazott ajánlathoz.)

Bár maga a fejlesztési terület csak 60 százalékban a IX. kerület tulajdona (40 százalékban a fővárosé) a rekonstrukció költségét – egyéb finanszírozó hiányában – teljes mértékben magára vállalta Ferencváros.

Pontos ütemterv, lakosságbarát tájékoztatás

A József Attila lakótelepen élőknek a polgármester asszony levelet küldött, amelyben arról tájékoztatta az érintetteket, hogy végre minden akadály elhárult a beruházás elől, „így a lakótelep kapuja” még az idén megújulhat.

Az Ecseri úti metrómegálló felszíni térrendezésének alapvetően az a célja, hogy egy találkozásokra is alkalmas védett tér jöjjön létre. Ehhez a nagyjából egy hektáros területen kiterjesztik a használható részt, hogy érzetében is nagyobbá válhasson. Első lépésként kiszervezik az átmenő buszforgalmat, a térbelsőben lévő parkolót pedig megszüntetik. Az így felszabaduló területek teremtik meg a lehetőségét annak, hogy egy, az Ecseri és Ülői utak forgalmától viszonylagosan védett, klímabarát tér alakulhasson ki.

A célként megfogalmazott kapujelleget egy minden érkezési irányból elérhető „szolgáltatási központ” adja, amit a körben elrendezettként tervezett pavilonok határoznak meg, az általuk kijelölt belső tér központjában pedig a „Fókák” fantázianévre keresztelt alkotás, csobogó áll. Ez a lehatárolt mikrotér a terv szerint kellően szellős és átjárható lesz, de egy kicsit ki is vonja a használót a nyüzsgésből, megállítja. A József Attila-lakótelep méretes zöldfelületei is kiúsznak a térre, a közlekedés alól felszabadított területek zölddé változnak. A meglévő, árnyékadó fák mellé újak kerülnek, kihasználva azt az előnyt, hogy az elbontott parkoló területén már talajkapcsolatos növényfelületek létesíthetők.

Az Ecseri úti csomópontban a harmadik, balra kanyaradó sávot megszüntetik amivel lehetőséget teremtenek egy önálló, kétirányú kerékpárút kialakítására A tranzit kerékpárforgalom az Üllői úton tervezett irányhelyes kerékpársávon lesz majd, a kisforgalmú szervizúton haladva tovább keleti irányban. A tér belső területén a kerékpárosok elsősorban célforgalomként jelennek meg. 

A pavilonok egyetlen egységben, de nem egymással összeépített struktúrában jelennek meg. Könnyűszerkezetes kialakításúak lesznek, üvegezett falakkal épülnek, az áthaladást és átlátást nem gátolják, körülöttük intim külső fedett és nyitott terek alakulnak majd ki, vegyes funkcióval.

Maga a kivitelezés összesen 5 ütemben zajlik majd, az első 2025. április 29-éig tart. Ekkor még zavartalan lesz a buszforgalom, de a Dési Huber szervizúton már csak a kivitelezők teherautói és a SPAR üzletének áruszállítói közlekedhetnek. Ugyanakkor a 3-as metró liftjét is változó irányokból lehet csak megközelíteni.

A tervpályázat győztese a főváros tájépítész irodája, a Garten Studio lett, amely a LAB5 architects építészirodával közösen alkotta meg a most megvalósuló terveket.

(Borítókép: Az M3-as metró Ecseri úti megállójának látványterve. Fotó: GARTEN STUDIO)